A Csődtörvény, a Gt. és a Ctv. változásai - kiemelten a kényszertörlési eljárás

JOG 2012-04-24

Nyomtatás

Forrás: NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban Cstv.) 2012. március 1-től hatályos rendelkezései több kisebb pontosítást és néhány nagyobb jelentőségű – hitelezői érdekvédelmet szolgáló – módosítást is tartalmaznak, illetve egyes kérdésekben igyekezett a jogalkotó megteremteni az összhangot más jogszabályokkal, és a hosszú évek alatt kialakult bírói gyakorlattal.

Felszámolási eljárás

Módosulnak az illetékességi szabályok, amennyiben az adós székhelyet vált. Székhelyének áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető felszámolási eljárás.

Nem tartozik többé a felszámolásba vonható vagyon körébe a felszámolási eljárás kezdő időpontjában a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint már levont, de még be nem fizetett közteher.

A felszámolási eljárás elkerülésére, a tartozás kiegyenlítésére ad nagyobb lehetőséget a törvény azzal, hogy az adós kérelmére 30 nap helyett 45 napos határidőt engedélyez a teljesítésre, így a megállapodás megkötésére is.

Az eljárás megszüntetését, a reorganizációt célzó új rendelkezés, hogy a felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig, valamint a szünetelésnek a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozatala helyett a jogerőre emelkedéséig van helye.

Új fizetésképtelenségi okként jelenik meg a felszámolási eljárásban kötött egyezség nem teljesítése.

Egyértelműsíti a törvény a felszámoló-biztos jogállását azzal, hogy az adós gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró felszámoló „a jogkörét az általa kijelölt felszámoló-biztos útján látja el.”

Az eljárás átláthatóságának irányába ható új rendelkezés, hogy a közbenső mérleget a felszámolónak az állami és önkormányzati adóhatóságnak azok hitelezői minőségétől függetlenül meg kell küldenie.

A felszámolási pénzvagyon átgondoltabb elköltésére és óvatosabb költségelszámolásra ösztönzi a felszámolót a kifogás jogintézményével összefüggő módosítás. Ennek értelmében, ha a kifogás a felszámolási költségként történő elszámolással függ össze, a bíróság erre irányuló kérelem esetén a jogellenesen elszámolt összegnek az adós vagyonába történő megfizetésére is kötelezheti a felszámolót.

A hitelezői követelések nyilvántartásba vételének feltételeként előírt regisztrációs díj-fizetési kötelezettséget – mely a felszámolói díj egyik forrását is képezi – a március 1. után indított eljárásokban csak a követelés tőkeösszege után kell teljesíteni.

Meghatározásra került, hogy a felszámoló kötelessége a felszámolás befejezésének közzétételétől számított 15 napon belül eljárni a közhiteles nyilvántartásoknál és a hatósági nyilvántartásoknál annak érdekében, hogy törlésre kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.

A kialakult bírói gyakorlattal összhangban meghatározza a törvény, hogy a zálogjoggal biztosított követelés alatt a tőke, a szerződéses kamat és a költségek értendők.

Az egyszerűsített felszámolási eljárások törvényben meghatározott eseteiben az eljárás befejezésekor a bíróság a záró végzésben kötelezi az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoláshoz kapcsolódó költségek megfizetésére. Jelen módosítással az került pontosításra, hogy mely felszámolási költségekre vonatkozik a megtérítési kötelezettség. Így a felszámolói díjnak azt a részét, amelyre a díj-kiegészítési számla nem nyújt fedezetet az állam javára kell megfizetni, a felszámolást kezdeményező hitelező részére pedig – kérésére – az általa megfizetett illetéket és közzétételi díjat kell megtérítenie az adósnak. A központi költségvetést megillető összeg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság hajt be.

Módosultak a Cstv. felelősségi szabályai is.

A Cstv. 33/A. §-ában rögzített vezetői felelősség megállapítására vonatkozó szabályok kiegészítésre kerültek a korábban a törvény 63. §-ban szerepelt marasztalási kereset szabályaival.

A 63/A. § szerint a tulajdonosi felelősség megállapítását március 1-től nem korlátozza az a korábbi feltétel, hogy a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzze meg. A kereset benyújtásához szükséges feltételek meglétét immár nem a felszámolás kezdő időpontjában rendelkezésre álló információkból, hanem a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg adataiból kell megállapítani, és az adós tartozásait a jegyzett tőke 50 %-ához kell viszonyítani.

A Cstv. felelősségi szabályait erősíti a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 2012. március 1-től hatályos módosítása is. Természetes személy eddig is csak egy gazdasági társaságban lehetett korlátlanul felelős tag. Ez a szabály kiegészült azzal, hogy az a személy, akinek felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv., vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,
-     nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;
-     nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést;
-     nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja.

A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.

Kényszertörlési eljárás

A kényszertörlési eljárás egyrészről a Ctv-ből 2012. március 1-től kikerülő kényszer-végelszámolás jogintézményét hivatott felváltani a lényegesen egyszerűbb és gyorsabb eljárási szabályaival, másrészről pedig új elemek is belekerültek, elsősorban a felelősség kérdésének kiemelése mellett.

A kényszertörlési eljárás megindítását a cégbíróság végzésben akkor rendeli el,
-          ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja;
-          a cég a végelszámolását három éven belül nem fejezte be;
-          a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre;
-          ha jogutód nélküli megszűnést előidéző ok következett be, de a végelszámolásnak nincs helye.

A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. Az érintettek 30 napon belül jelentik be, ha a céggel szemben követelésük van, ha tudomásuk van folyamatban lévő bírósági, közjegyzői vagy hatósági eljárásról, ha a cég vagyona a birtokukban van, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként vannak bejegyezve.

Ebben az eljárásban a cég jogai rendkívül korlátozottak. Kényszertörlési eljárás alatt a tevékenységét nem folytathatja, az eljárás nem fordítható vissza, a jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárást a cégbíróság sem szüntetheti meg. Amennyiben a kényszertörlés felszámolási eljárásba fordul, egyezségkötésnek sincs helye, de az ilyen eljárás alanya a tartozások teljes kiegyenlítése esetén sem térhet vissza a működő gazdaságba. Kötelessége ugyanakkor a cég vezető tisztségviselőjének és a tagoknak a cégbírósággal történő együttműködés. Ennek hiányában pénzbírság kiszabására, illetve kártérítési felelősségük érvényesítésére kerülhet sor.

Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, és a vagyonáról információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.

Ha a cégbíróság a törvényben meghatározott információk alapján megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a vagyontalanságát fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíti, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.

Amennyiben a cégbíróság rendelkezik információkkal a követelésekkel és a cégvagyonnal kapcsolatban, de ezek alapján nem várható a felszámolási költségek kielégítése, úgy a cég a cégjegyzékből törlésre kerül.

Hitelezői érdekeket szolgál továbbá, hogy a kényszertörléssel megszűnt cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok ellen – még a három éven belül részesedésüket átruházó tagok ellen is – a tagi-vezetői felelősség megállapítására irányuló per indítható, amennyiben ki nem elégített tartozást hagynak hátra.

Kényszertörléssel megszűnt cégek vezető tisztségviselőit és kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosokat a Gt. – fentebb, a felszámolásnál leírt módon – kizárja abból, hogy az eltiltás hatálya alatt korlátlanul felelős tagok, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosok legyenek gazdasági társaságban.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/