A gyed szabályai
A gyed folyósítása elõzetes biztosításban töltött idõhöz kötött, az ellátás folyósítása alatt a magánszemély továbbra is biztosítottnak minõsül.
Küldje tovább e-mailben - és ajánlja az Önadózó Hírlevelet ismerõsének – ennek ellenében megküldjük Önnek a Vagyongyarapodás ellenõrzési tanácsadó címû e-kézikönyvünket. Iratkozzon fel hírlevelünkre: gyakorlati adózási információkat kap, heti rendszerességgel, ingyenesen. Feliratkozás esetén e-mailben megküldjük az Elõtársaságok beszámolási és bevallási kötelezettségei címû e-kézikönyvünket. /Már feliratkozott Hírlevél olvasóink ez miatt ne regisztráljanak újra – részükre a kiadványt e-mailben megküldjük/
***
• a biztosított szülõ, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülõ anya esetén a szülést - megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének idõtartama alatt megszûnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelõzõen két éven belül 180 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetõleg az annak megfelelõ idõtartam lejártát követõ naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
• a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzõi jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresõtevékenységét személyesen folytatja;
• a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
• a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül,
(rendszeres pénzellátás a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idõskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;) [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
• a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsõde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
• a jogosult elõzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
A gyed folyósítása elõzetes biztosításban töltött idõhöz kötött, az ellátás folyósítása alatt a magánszemély továbbra is biztosítottnak minõsül.
Annak ellenére, hogy a Tbj.-ben a korábban hivatkozott elõírás nem új, a mai napig megtévesztõ lehet az érintettek részére, mégpedig azért, mert a táppénz, terhességi gyermekágyi segély, a baleseti ellátások, nyugellátások valóban nem képezik a társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék alapját, de az elõzõekben nevesített ellátások után a Tbj. speciális elõírásai szerint járulékfizetési kötelezettsége van a magánszemélynek és a központi költségvetésnek is.
A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás után a foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülõ magánszemély, a díj, segély, támogatás, járadék összege után 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 8 százalék tagdíjat és 1,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A magánszemély nem fizet pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatót nem terheli a havi 1 950 forint összegû tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége.
A gyermekgondozási segélyben részesülõ személy az ellátás folyósítása mellett munkát végezhet abban az esetben, ha a gyermek 12 hónapos életkorát betöltötte. A „Gyes” melletti munkavégzésnél a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség megállapítása az általános szabályok szerint történik, vagyis jogviszonyonként kell megállapítani. A foglalkoztató ennek megfelelõen társadalombiztosítási, a biztosított egészségbiztosítási (pénzbeli és természetbeni) és nyugdíjjárulékot köteles fizetni annak ellenére, hogy a gyermekgondozási segélybõl nyugdíjjárulékot vontak le.
Abban az esetben, ha a magánszemély gyes folyósítása mellett is végez munkát, a járulékfizetési felsõ határ megállapítására is speciális szabály vonatkozik.
A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és az elõzõekben említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felsõ határig kell megfizetni. A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a naptári év folyamán addig kell levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felsõ határig megfizette. Nyugdíjjárulék túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követõ 15 napon belül köteles a járulékot visszafizetni a biztosítottnak. [Tbj. 31. § (2) bekezdés]
A járulékfizetési felsõ határt ilyenkor is jogviszonyonként kell megállapítani és ugyanannál a foglalkoztatónál csak az általa megállapított járulékfizetési felsõ határt kell figyelembe venni. Ennek a rendelkezésnek akkor van jelentõsége, ha a foglalkoztatott az egyidejûleg fennálló jogviszonyaiban együttesen éri el az éves felsõ határt, ezt követõen ugyanis egyik jogviszonyában sem kötelezett a továbbiakban nyugdíjjárulék fizetésére. Ehhez elég mindössze nyilatkoznia arról, hogy már elérte a felsõ határt. Hangsúlyozzuk, hogy nem arról lehet nyilatkozni, hogy majd eléri, hanem arról, hogy már el is érte. A túlvont járulék visszafizetéséhez azonban már nem elég a nyilatkozat, ahhoz már az igazolások is kellenek a többi foglalkoztatótól.
A gyermekgondozási díjban részesülõ magánszemély nem jogosult az ellátásra, ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzõi jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresõtevékenységét személyesen folytatja. Ebbõl adódóan nincs szükség külön törvényi rendelkezésre a gyed melletti munkavégzésre, mert a jogosult, ha díjazás ellenében munkát végez, elveszti a gyed-re való jogosultságát. A szerzõi jog védelme alatt álló alkotásra tekintettel azonban létrejöhet akár biztosítási jogviszony is, ebben az esetben á járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Ha a biztosítási jogviszony nem jön létre százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.
A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülõ személyek, bár utánuk nyugdíjbiztosítási járulékot fizetnek, és tõlük nyugdíjjárulékot vonnak le, biztosítottnak nem minõsülnek. Amennyiben bármilyen biztosítási jogviszony keretében munkát végeznek, a járulékfizetési kötelezettséget a jogviszonyra vonatkozó általános szabályok szerint kell megállapítani.
A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülõ személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülõ személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
A gyes alatti munkavégzéssel kapcsolatos leggyakoribb kérdés, hogy a foglalkoztató mentesül-e a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint ebben az esetben nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást.
Matlné Kisari Erika
/Részlet az Önadózó 2008/07-08. számában megjelent írásból/
KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE - Praktikus tanácsokkal, magyarázatokkal, megoldásokkal. "Bizonyára Ön is úgy érzi, idõnként elvész a jogszabályok rengetegében, szélmalomharcot vív az ügyfeleivel, kollégáival, hivatalos szervekkel. Sokszor gondolta már azt, hogy egyedül maradt a problémáival, nem tud senkitõl segítséget kérni, nem ért bizonyos dolgokat. Sokan vannak ezzel így. Ezért írta meg ezt a könyvet néhány olyan számviteli szakember, akik a gyakorlati problémákat is jól érzékelik, mert nap, mint nap találkoznak azokkal a kérdésekkel a munkájuk során, melyek Önt is foglalkoztatják." Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Szerzõk az Önadózó újság szakértõi. Terjedelem 576 oldal. Ára: 9.900,-Ft. Megrendelés: info@adonet.hu
***
Webáruház
Szabályzatok
-
Kézikönyv vállalkozások GDPR megfelelési kötelezettségeinek teljesítéséhez
Bruttó ár: 25 400 Ft
Előfizetőknek ingyenes -
Székhelyszolgáltatók pénzmosás elleni szabályzat csomagja 2024
Bruttó ár: 12 700 Ft
Előfizetőknek ingyenes -
Ingatlan-vállalkozások pénzmosás elleni szabályzat csomagja 2024
Bruttó ár: 12 700 Ft
Előfizetőknek ingyenes
Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése
E-Könyvek
-
Kamerás megfigyelés alkalmazása munkahelyen, üzletben – kézikönyv és iratminták
Bruttó ár: 12 700 Ft
-
A munka- és pihenőidő elektronikus nyilvántartásának követelményei
Bruttó ár: 1 270 Ft
Előfizetőknek ingyenes -
Új munkajogi tájékoztatások útmutatóval
Bruttó ár: 12 700 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 10 160 Ft
E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése
Szakkönyvek
-
Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban
Bruttó ár: 25 200 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 20 160 Ft
Postaköltség: 2 625 Ft -
Agrárgazdaságok átadása és adózása
Bruttó ár: 15 750 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 12 600 Ft
Postaköltség: 1 100 Ft
E-Start
Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
- Elektronikus ügyintézés - alapok
- Adatvédelem
- Adózási alapinformációk
- Adókalkulátorok
- Adóellenőrzés, adóigazgatás, jogorvoslatok, ügyintézés a NAV előtt
- Adózó saját bevallási és egyéb nyilvántartási adatainak lekérdezése
- Bevallási, adatszolgáltatási platformok
- Bírósági eljárások - Fizetési meghagyás - Alternatív vitarendezések
- Bírósági határozatok gyűjteménye
- Cégügyek, céginformációk
- Civil szervezetek
- Családtámogatások
- Egészség - Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
- E-learning - Kötelező továbbképzések könyvelőknek, adótanácsadóknak, könyvvizsgálóknak, ügyvédeknek
- Egyéni vállalkozók nyilvántartása
- Építőipar
- Gépjármű
- Hatósági igazolások igénylése
- Helyi önkormányzati ügyek (E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL)
- Ingatlan
- Jogszabálygyűjtemények
- KSH adatok - Az adatvezérelt üzleti döntésekért
- Mezőgazdaság
- NAV szolgáltatások
- Pénzügyi ágazati szakmák és szakképzés
- Pénzügyi, számviteli szoftverek
- Támogatások, pályázatok,
- Társadalombiztosítás
- Turisztikai szolgáltatók NTAK regisztrációja