A szakképzési hozzájárulás kötelezettség csökkentése és a szakképzési megállapodás
A jogszabályszerűen megkötött – módosított - tanulószerződés és együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a nem állami fenntartású és szakképzési megállapodással nem rendelkező iskolák tanulóinak gyakorlati képzése során jelenleg is érvényesítheti az Szht. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti bruttó kötelezettség csökkentő tételeket, egészen a folyamatban lévő képzések befejezéséig.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. §-ának a) pontja a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzés szervezésével történő teljesíthetőségét a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében teszi lehetővé, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre.
A középfokú képzésre vonatkozóan a 2012. évben új szabályozási rendszer került kialakításra. A nemzeti köznevelésről szól 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. §-ának (1) bekezdésében rögzítettek alapján az Alaptörvényben foglalt ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga letételéig a magyar állam közszolgálati feladata.
Az Szt.-ben előírt alapelv a szakképzésben, hogy Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. Az első szakképesítés megszerzésének elsődleges helye tehát az iskolai rendszerű szakképzés. Ennek oka, hogy az iskolai rendszerű szakképzés tartalmában és minőségében szoros állami kontroll alatt áll, így érhető el az a cél, hogy mindenki hozzáférhessen, és a munkaerőpiacon releváns, minőségi képzést kapjon.
Ezért az Szt. megerősíti azt a korábbi szabályt, amely szerint a szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló számára az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és gyakorlati képzés, valamint a felkészítést követő első komplex szakmai vizsga ingyenes.
Az Szt. rögzíti azt is, hogy azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele térítésmentes, a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést nem kérhet. Az ingyenesség a tanuló szempontjából valósul meg, ami nem azt jelenti, hogy a képzés nem igényel forrást, hanem azt, hogy a költségvetés biztosítja. Ugyanakkor megfelelő és ésszerű korlátok beépítése is szükséges annak érdekében, hogy az erre a célra fordított források jól hasznosuljanak. Ennek során figyelembe kell venni az Nkt. rendelkezéseit és az Szt., valamint az Szht. szakképzés-finanszírozásra vonatkozó szabályait is.
Az Szt. 84. §-ának (1)-(2) bekezdése a szakképzés finanszírozásával kapcsolatban kimondja, hogy a szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit – az Nkt. és a mindenkori költségvetési törvény alapján – az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit az Szt.-ben meghatározottak szerint a gyakorlati képzést szervező biztosítja. A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét az Szht. szabályozza.
A fenntartó és az iskola az Szt.-ben foglalt feltételekkel vehet részt a magyar állam szakképzési feladatainak megvalósításában. Az állam az Szt. szerint ingyenes képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít. Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója – amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége – akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött. A szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait az Szt. 88. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint a Kormány rendeletben fogja meghatározni.
A szakképző iskolában az Szt. rendelkezései szerint folyó szakképzést az Nkt.-val összhangban felmenő rendszerben – a változásokat az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve, majd a soron következő tanévekben újabb évfolyamok számára – kell bevezetni.
Az Szt. az átmeneti rendelkezéseiben rögzíti, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezéseit – az Szt. 92. §-ában foglaltak figyelembevételével – első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.
Az Szt. 92. §-ában foglaltak alapján az Szt. hatálybalépését megelőzően indult képzéseket a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény ( a továbbiakban: Régi Szt.) szabályai szerint kell befejezni azzal, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában a tanuló választása szerint az Szt. szerinti képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján beszámításra vonatkozó szabályok szerint.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és a Régi Szt. szabályai szerint szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhatott. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag az Nkt-ben és az Szt.-ben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható.
Az Szt. hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket tehát a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni. Ebből következően az átmeneti időszakban a két szakképzés-finanszírozási rendszer együtt jelenik meg és ezen átmeneti időszakban egyenrangúan kell figyelembe venni azokat a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél is.
Az Szt. 92/A. §-ának (11) bekezdése előírja, hogy a szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik. Az Szt. tehát a következő tanév előtt megkezdett képzések tekintetében nem teszi kötelezővé a szakképzési megállapodás megkötését. Tekintettel arra, hogy az Szt. 88. §-ának (3) bekezdésének f) pontja szerinti kormányrendelet még nem került kiadásra, így jelenleg egyetlen állami fenntartó sem rendelkezik még szakképzési megállapodással. A fenntartóknak nyáron nyílik majd lehetősége a szakképzési megállapodások megkötésére, 2013. szeptemberi hatállyal.
A fentiek alapján a jogalkalmazás során az alapelveket az Szt.-ben és az Szht.-ban szereplő konkrét szabályokat együttesen, egymást kiegészítve és erősítve kell figyelembe venni.
Az Szt. alapján a gyakorlati képzés háromféle formában folyhat. A szakképző iskolában, iskolai tanműhelyben vagy vállalati gyakorlati képzőhelyen, ez utóbbin belül tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében.
Az együttműködési megállapodás és a tanulószerződés megkötésének szabályai egységes, koherens rendszert alkotnak, és meghatározásra került, hogy a különböző iskolatípusokban, mely tanuló mikor és milyen feltételek esetén – szakiskolai és szakközépiskolai képzésben eltérő időben és feltételekkel - köthet tanulószerződést. A tanulószerződéssel kapcsolatos mindennemű megállapodás, annak megkötése, módosítása vagy felbontása írásban, gazdasági kamarai ellenjegyzéssel történik.
A fentiekből következően az Szt. alapján jogszabályszerűen megkötött – vagy az Szt. 92. §-ának (21)-(23) bekezdései szerint módosított - tanulószerződés és együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a nem állami fenntartású és szakképzési megállapodással nem rendelkező iskolák tanulóinak gyakorlati képzése során jelenleg is érvényesítheti az Szht. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti bruttó kötelezettség csökkentő tételeket, egészen a folyamatban lévő képzések befejezéséig. A 2013/2014-es tanévben, azaz 2013. szeptember 1-jétől és az azt követően kezdődött képzések tekintetében lesz feltétele felmenő rendszerben a szakképzési megállapodás megkötése a szakképzési hozzájárulás teljesítésének. Így a különböző időpontban indult képzések tekintetében eltérő szabályok alkalmazása szükséges.
FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
Vissza az előző oldalra
