1. Főoldal
  2. Hírek
  3. TAO
  4. A társasági adó vezetői csekklistái

A társasági adó vezetői csekklistái

TAO 2013-08-13

Nyomtatás
Forrás: MTI | Szerző: Dr. Szabó Tibor

Címkék: cégvezetés

A cég vállalkozási tevékenységének eredménye – a cég jövedelme - után fizetendő adó a társasági adó. Ahogy a magánszemélyeknek a jövedelmeik után személyi jövedelemadót, úgy a gazdasági társaságoknak, cégeknek, mint a gazdasági élet önálló jogalanyainak a jövedelmük (eredményük) után társasági adót kell fizetni. Ilyen értelemben a társasági adó a cég személyiségéhez, általános adóalanyiságához kapcsolódik. Részletet közlünk A cégmenedzselés kézikönyvéből.

Mi a társasági adó lényege? Nagyon leegyszerűsítve és kevéssé szakszerűen, de talán érthetőbben - a társasági adó alapját megkapjuk a cég összes bevétele és összes költsége különbözeteként, amely után az aktuális kulccsal (19/10%) számítva kell megállapítani a társasági adót. Kicsit pontosabban: a számviteli-könyvvezetési kötelezettségek ismertetése körében leírtuk, hogy a cég gazdasági tevékenységről évente beszámoló készül, annak része az eredmény-kimutatás, amely a bevételek és a ráfordítások különbözeteként tartalmazza az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét, amely a  pénzügyi műveletek eredményével együtt  adja a szokásos vállalkozási eredményt. Ezt növelve a  rendkívüli eredménnyel megkapjuk az adózás előtti eredményt. Ennek az elszámolásnak a szabályait eddig – tehát az adózás előtti eredményig a számviteli törvény tartalmazza. Ezen a ponton kapcsolódik össze a cég számvitele és adózása, és általánosságban a Számviteli  és a Társasági adó törvény – mert a társasági adó alapjának meghatározásakor a Számviteli törvény szerint megállapított adózás előtti eredményből kell kiindulni.  A Társasági adó törvény tehát a Számviteli törvény szerint megállapított adózás előtti eredményből kiindulva, azt a társasági adóalap-megállapításához az arányos közteherviselésre és az általános adópolitikai szempontokra figyelemmel különféle módosító, csökkentő és növelő tételekkel korrigálja – amelyek elvégzése, levezetése után állapítható meg a fizetendő társasági adó alapja. A tartósan veszteséges gazdálkodás kiszűrése érdekében a törvény minimum adóalapot is meghatároz, illetve ilyen esetben a társaság terhére külön eljárást ír elő. A társasági adó mértéke 2011-től a társasági adóalap 19%-a – illetve 500 millió forint adóalapig 10%, 2013. évtől pedig a 10%-os társasági adómérték lesz irányadó adóalaptól függetlenül minden cégre. Szűkebb körben adómentesség érvényesíthető. A fizetendő társasági adó beruházási, térségi, fejlesztési és kisvállalkozói kedvezményekkel csökkenthető – ha ennek törvényi feltételei adottak. Egyes speciális szervezetekre – alapítványok, társadalmi szervezetek, nonprofit társaságok, iskolaszövetkezet, külföldi szervezetek – külön rendelkezéseket tartalmaz a Tao. tv. A társasági adóra is negyedévente adóelőleget kell fizetni, 100 millió forint árbevétel feletti cégek esetén a tárgyév decemberi 20-áig feltöltési kötelezettség is van (a fizetendő adót a várható adó 90%-áig ki kell egészíteni). Vázlatosan így néz ki a társasági adó rendszere.
 
Társasági adó csekk listák
 
Milyen feladatokat ad a társasági adó a cégvezetőnek?
 
1. Az értékesítés adminisztrációjának megszervezése
A számlázás az értékesítés adminisztratív folyamatának utolsó állomása, de az oda vezető utat is ki kell építeni és szoros ellenőrzés alatt kell tartani:  minden értékesítés, szolgáltatás és ezek minden részeleme legyen mérve, dokumentálva, elismertetve, kiszámlázva, megfizetve.
 
2. Aköltségek és ráfordítások elszámolása alapelveinek érvényesítése a cégre, és a beosztottakra.

A könyvelési adminisztráció részére utasításba adható – akár írásban -  hogy minden bejövő számlát, bizonylatot vizsgáljon meg abból a szempontból, hogy megfelel-e a Tao. tv. 3. sz. mellékletének. Ezt egyébként ilyen utasítás nélkül is be kell tartani, de ez után különösen, mert ez leginkább a cégtulajdonosra, cégvezetőre jelent egyfajta önkorlátozást a magáncélú számlák elszámolása vonatkozásában. Az önkorlátozás értelme, hogy egy jövőbeni adóellenőrzés ezeket kiemelten figyeli, mondhatni célzottan keresi, így a szabálytalan számlák elszámolása többe fog kerülni a cégnek, mintha ilyeneket a könyvelés eleve nem tartalmazna. A költségelszámolások alapelveit tételesen a Tao. tv. hivatkozott 3. számú Melléklete tartalmazza. Ebből két tétel külön kiemelendő: a 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatások szerződését és teljesítését  dokumentálni kell. A másik kiemelés, hogy már nem minősül  a vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében felmerült költségnek az üzleti ajándék és a reprezentáció. Ezek és az itt felsorolt, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült további tételek a társasági adóalapot növelik. Tehát:   

-A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

1.  az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
2. ahiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;
3. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;
4. atársadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;
5. az a költség, ráfordítás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;
6. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is;
7. abíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;
8. agazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;
9.  a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;
10. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol;
11.  az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A törvény segítségképpen felsorolja azokat a tételeket is, amelyek pozitív értelemben, kifejezetten  a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek. Ilyenek különösen:
1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;
2.  az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;
3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt juttatás kivételével személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;
4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;
5. aköztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;
6.  az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);
7.  az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;
8. abiztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;
9. aMunka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg;
10.  a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen ráfordításként elszámolt összeg;
11. atulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség; továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás, feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta;
12. aszerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;
13. aszövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 57. §-ának (2) bekezdése szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség;
14. Akifizető által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) költsége;
15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a Tao. tv. 4. § 36. vagy 38. pontja alapján került sor.
 
3. Saját könyvelőjével, tanácsadójával konzultájon arról, hogy cége társasági adóalapjának megállapításakor általában, és a cég tevékenységére, speciális helyzetére tekintettel konkrétan milyen adóalap növelő, és csökkentő tételekkel kell és lehet számolni.  Ezeket a Tao. tv. 7-8.§-ai tartalmazzák – tehát a feladat, ha még nem tették volna – ezeket tételesen átvizsgálni.  Alább csak a főbb tételeket ismertetjük.

A társasági adóalap növelő tételek (Tao. tv. 8.§) egy részében nincs választási lehetősége a cégvezetőnek, a vonatkozó előírásokat mint külső adottságokat be kell tartani. Döntési lehetőség a növelő tételek vonatkozásában annyiban van, hogy ne engedjen elszámolni olyan ráfordításokat, költségeket, amelyek nincsenek összefüggésben a cég  vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel. Ezzel előbb részletesebben is foglalkoztunk. A társasági adóalap csökkentő tételeinél (Tao. 7.§) jellemzően  van választási lehetőség, itt a törvényi feltételek meglétére kell figyelni.
 
5. Acég amortizációs politikájának kialakítása (felülvizsgálata) gyorsított értékcsökkenési lehetőségek alkalmazása
Indokolt könyvelő, tanácsadó bevonásával felülvizsgálni az amortizáció alkalmazott szabályait – lehetnek a cégben olyan eszközök, amelyekre a gyorsított értékcsökkenés alkalmazható.
Tao. tv. 1. számú Melléklet:
8. Az adózó az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz.-ből) esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
8.a)A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
9. Az adózó a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
 
4. Afejlesztési tartalék – előrehozott költségelszámolás

A fejlesztési tartalék egy előrehozott amortizáció elszámolás, arra is elszámolhatjuk az értékcsökkenést, amit még meg sem vettünk – de hátrányai is vannak, leginkább, akkor ha a beruházás nem valósul meg, meghiúsul. . Az adózás előtti eredményt csökkentiaz eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra. (Tao. tv. 7.§/1/ f./), /15/)
 
5. Kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenység elszámolása

Ennek költségeiket több adónemben is leírhatják a cégek, de még az érintettek sem mindig ismerik a lehetőségeket. Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel (Tao. tv. 7.§/1/ t./, /17/, /18/). A k+f  tevékenységre adókedvezményt is tartalmaz a Tao. tv. (22.§/9/).
 
 
6. Kis- és középvállalkozások kedvezménye
 
Az adózás előtti eredményt csökkenti:  az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a Tao tv. 7.§(11)-(12) bekezdésben foglaltakra. (Tao. tv. 7.§/1/ zs./)
 
10. Megváltoztatott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

Az adózás előtti eredményt csökkenti  legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt (Tao. tv. 7.§/1/ v./)
 
11. Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések betartása, figyelembevétele
-Kapcsolt vállalkozásnak tekinti a  jog a cégtulajdonos közvetlen és közvetett érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokat. A pontos pontosan és kissé bonyolultan a Tao. tv. 4.§/23./ pontja határozza meg. A lényegesebb kötelezettségek kapcsolt vállalkozások megállapíthatósága esetén:
-Kapcsolt vállalkozás bejelentése: az állami adóhatóságnak be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. (Art. 23.§/2/ b./)
-Kapcsolt vállalkozások közötti készpénzfizetés bejelentése:a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást (Art. 17.§/9/)
-Áralkalmazás kapcsolt vállalkozások között:amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban  magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (ez a szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak az adózás előtti eredményét csökkentenie, illetve növelnie kell a Tao. tv. 18.§-ában írtak szerint.
-Transzferár-nyilvántartási kötelezettségterheli a kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaságot (Kisvállalkozásnak minősül az a társaság, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.) A kisvállalkozásnak nem minősülő társaságoknak azokra a kapcsolt vállalkozással megkötött szerződéseikre kell  transzferár-nyilvántartást készíteniük amelyekkel kapcsolatban az adóévben teljesítést történt.
 
12. Ajövedelem-(nyereség-) minimumra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevétele

Ha az adózás előtti eredménye vagy az  adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség) minimumot – a korrigált bevétel 2%-át – akkor, választása szerint vagy ezt tekinti adóalapnak, vagy nyilatkozatot kell tennie az adóhatóságnak. (Tao. tv. 6.§/5/).
 
13. Társasági adókedvezmények

Az adókedvezmény a fizetendő adó terhére vehető igénybe. Javasolt a Tao. tv. adókedvezményeinek áttekintése saját könyvelő, adótanácsadó bevonásával. A társasági adó törvény az alábbi ilyen adókedvezményeket tartalmazza:

14. Beruházási adókedvezmények:

 A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 naptári évben. (21.§/7/)
15. Térségi és egyéb adókedvezmények

-Filmalkotás támogatás (22.§/1/)
-Előadó-művészeti szervezet támogatása (22.§/1/)
- alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés adókedvezménye: az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe (22.§/9/),
-szofvtferfejlesztő alkalmazásának kedvezménye: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe (22.§/10/)
-szövetkezet kedvezménye: a szövetkezet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. (22.§/10/)

16. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. (22/A.§)

17. Fejlesztési adókedvezmény

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,
ea) meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy
eb) 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
i) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
j)jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi (Tao. tv. 22/B.§).
 
18. Látvány-csapatsport támogatása

A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény alapján adókedvezmény vehető igénybe a látvány-csapatsportot támogató adózó részére, támogatási igazolás alapján, a támogatási igazolásban szereplő összegig.

/Részlet A cégmenedzselés kézikönyvéből - www.cegmenedzseles.hu /

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra