1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZÁMVITEL
  4. Értékesítéshez kapcsolódó utólagos engedmények a számviteli beszámolóban

Értékesítéshez kapcsolódó utólagos engedmények a számviteli beszámolóban

SZÁMVITEL 2012-04-26

Nyomtatás
Forrás: MTI

Forgalomhoz kapcsolódó engedmények * Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény. Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság márciusi számában olvasható.

Forgalomhoz kapcsolódó engedmények
 
A vevőnek járó utólagos forgalmi engedmény megadása kétféle módszerrel történhet. Az egyik lehetőség, hogy az eladó helyesbítő számlát állít ki az engedmény összegéről [számviteli törvény 73.§-a (2) bekezdésének a) pontja]. Ebben az esetben a helyesbítő számlákat minden egyes teljesítésre külön-külön kell kiállítani, azt egy összevont helyesbítő számlában nem lehet szerepeltetni. Ebben az esetben az engedmény összegét az eladónál árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan (a vevőnél a készlet bekerülési értékét módosítja). Ezt a módszert akkor célszerű választani, ha mérlegkészítés időpontjáig az eladó a helyesbítő számlákat ki tudja állítani. Ha mérlegkészítés időpontja után állítják ki a 2011-re vonatkozó helyesbítő számlát, akkor azt önrevízióval kell 2011-re elszámolni. 
 
Az eladó azonban választhatja azt a módszert is, hogy az engedmény összegéről nem állít ki helyesbítő számlát, hanem az értékesítési szerződés alapján számolja el az utólagos engedményt. Ebben az esetben nincs helyesbítő számla.  Az így adott engedményt viszont az eladónál egyéb ráfordításként kell elszámolni. A számviteli törvény 81.§-a (5) bekezdésének előírása szerint az adott üzleti évhez kapcsolódó, nem számlázott engedményeket is adott üzleti év terhére kell elszámolni. Az utólag adott engedmény akkor számolható el a 2011. évi egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között, ha az utólagos forgalmi engedményt szerződés alapján számolják el – helyesbítő számla kiállítása nélkül -, és az adás-vételi szerződés szerinti feltételek a 2011. üzleti év mérlegfordulónapjáig teljesültek, függetlenül attól, hogy azok pénzügyi rendezésére mikor valósul meg. Az engedmények összegét az egyéb követelésekkel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell kimutatni. (Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nem számlázott forgalmi engedmény társasági adó szempontjából sem minősül támogatásnak.)
 
Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény 
 
A fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény megadása is kétféle módszerrel történhet. Az egyik lehetőség, hogy helyesbítő számlát állítanak ki az engedmény összegéről. Ebben az esetben az engedmény összegét árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan (azaz az előző bekezdésben leírtak szerint kell eljárni). 
 
Ha nem számlázzák az engedményt, akkor a késedelmi kamattal arányos engedmény az eladónál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, a vevőnél pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kerül elszámolásra (késedelmi kamat mértéke lehet szerződésben meghatározott, ha nem akkor a Ptk. szabálya a mérvadó). Az e fölötti részt az eladónál, mint elengedett követelést rendkívüli ráfordításként, a vevőnél rendkívüli bevételként kell elszámolni. (A rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel akkor kell a társasági adóalapot megnövelni, ha az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásnak nyújtják.)
Forgalomhoz kapcsolódó engedmények
 
A vevőnek járó utólagos forgalmi engedmény megadása kétféle módszerrel történhet. Az egyik lehetőség, hogy az eladó helyesbítő számlát állít ki az engedmény összegéről [számviteli törvény 73.§-a (2) bekezdésének a) pontja]. Ebben az esetben a helyesbítő számlákat minden egyes teljesítésre külön-külön kell kiállítani, azt egy összevont helyesbítő számlában nem lehet szerepeltetni. Ebben az esetben az engedmény összegét az eladónál árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan (a vevőnél a készlet bekerülési értékét módosítja). Ezt a módszert akkor célszerű választani, ha mérlegkészítés időpontjáig az eladó a helyesbítő számlákat ki tudja állítani. Ha mérlegkészítés időpontja után állítják ki a 2011-re vonatkozó helyesbítő számlát, akkor azt önrevízióval kell 2011-re elszámolni. 
 
Az eladó azonban választhatja azt a módszert is, hogy az engedmény összegéről nem állít ki helyesbítő számlát, hanem az értékesítési szerződés alapján számolja el az utólagos engedményt. Ebben az esetben nincs helyesbítő számla.  Az így adott engedményt viszont az eladónál egyéb ráfordításként kell elszámolni. A számviteli törvény 81.§-a (5) bekezdésének előírása szerint az adott üzleti évhez kapcsolódó, nem számlázott engedményeket is adott üzleti év terhére kell elszámolni. Az utólag adott engedmény akkor számolható el a 2011. évi egyéb ráfordítások, illetve egyéb bevételek között, ha az utólagos forgalmi engedményt szerződés alapján számolják el – helyesbítő számla kiállítása nélkül -, és az adás-vételi szerződés szerinti feltételek a 2011. üzleti év mérlegfordulónapjáig teljesültek, függetlenül attól, hogy azok pénzügyi rendezésére mikor valósul meg. Az engedmények összegét az egyéb követelésekkel és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell kimutatni. (Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nem számlázott forgalmi engedmény társasági adó szempontjából sem minősül támogatásnak.)
 
Fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény 
 
A fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmény megadása is kétféle módszerrel történhet. Az egyik lehetőség, hogy helyesbítő számlát állítanak ki az engedmény összegéről. Ebben az esetben az engedmény összegét árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan (azaz az előző bekezdésben leírtak szerint kell eljárni). 
 
Ha nem számlázzák az engedményt, akkor a késedelmi kamattal arányos engedmény az eladónál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, a vevőnél pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kerül elszámolásra (késedelmi kamat mértéke lehet szerződésben meghatározott, ha nem akkor a Ptk. szabálya a mérvadó). Az e fölötti részt az eladónál, mint elengedett követelést rendkívüli ráfordításként, a vevőnél rendkívüli bevételként kell elszámolni. (A rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel akkor kell a társasági adóalapot megnövelni, ha az engedményt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásnak nyújtják.)
 

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra