1. Főoldal
  2. Hírek
  3. JÁRULÉKOK, TB
  4. Kell-e szüneteltetni a KATA-s vállalkozást, ha TB-ellátás igénylésére kerül sor?

Kell-e szüneteltetni a KATA-s vállalkozást, ha TB-ellátás igénylésére kerül sor?

JÁRULÉKOK, TB 2020-11-10

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Gergely Katalin

Címkék: KATA

Írásunk a gyakorlatban igen gyakran előforduló, és káros gyakorlatra szeretne megoldási javaslattal szolgálni, annak érdekében, hogy a KATA adózási módot választók ne essenek el az őket megillető társadalombiztosítási ellátásoktól.

A KATA adózási mód szüneteltetésének társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó következményei, ezek elkerülésének lehetősége. 

Bevezetés

A gyakorlatban több alkalommal lehet olyan esetekkel találkozni, amikor a tájékoztatás hiánya, vagy épp a – nem teljes körű – tájékoztatásból adódóan, a kisadózók tételes adóját választó vállalkozók olyan döntést hoznak a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben, amelynek következtében elesnek bizonyos társadalombiztosítási ellátásoktól. Az alábbiakban egy példán keresztül bemutatjuk, hogy milyen következményekkel járhat a tevékenység és a választott adózási mód szüneteltetése, és ennek milyen hatása lehet a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságban.

Példa

A példa szerinti esetben egy hölgy főállású katás egyéni vállalkozó, aki 2020. január 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és emiatt elutasították a csecsemőgondozási díjra vonatkozó igényét a 2020. január 8-án született gyermeke után.

Kérdésként merülhet fel, hogy mi a teendő akkor, ha egy KATA-s egyéni vállalkozó hölgy gyermeket vár és ellátást szeretne igényelni. Kell-e ebben az esetben szüneteltetni az egyéni vállalkozó tevékenységét, valamint a KATA-s adózási módot, vagy sem?

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének feltételeit. 

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot és egyéb illetékes szerveket [Evectv. 18. § (1) bekezdés].

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni [Evectv. 18. § (1)-(2) bekezdés].

Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél (az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján ez a belügyminiszter) megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot (ez utóbbi a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala) [Evectv. 18. § (4) bekezdés].

A kisadózó vállalkozások tételes adója – az adófizetési kötelezettség és mentesülés

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kattv.) rendelkezése szerint a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, illetve választhatja a magasabb összegű tételes adó megfizetését is, ami 75 ezer forint havonta [Kattv. 8. § (1) és (4a) bekezdés]. A Kattv. azt is rögzíti, hogy a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet [Kattv. 10. § (1) bekezdés]. Azaz a főállású kisadózó biztosított (Tbj. 5. §-a szerinti biztosított), és így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerezhet, így például csecsemőgondozási díjra, táppénzre stb.

Fontos rendelkezés, hogy nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. [Kattv. 8. § (9) bekezdés] Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. [Kattv. 8. § (10) bekezdés]

E rendelkezések szerint a kata adózási módot nem szüneteltető adóalany, ha a fent említett ellátások egyikében részesül a hónap egészében, úgy a tételes adófizetési kötelezettség alól mentesül.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan, az előzőek szerint (pl.: csecsemőgondozási díjban részesül) a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni abban az esetben, ha erre az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetése miatt kerül sor, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság - figyelemmel a 8. § (10) bekezdés rendelkezésére is - a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el. [Kattv. 8. § (11) bekezdés]. (A szünetelés bejelentés a KATA adóalanyiságban a T101E jelű nyomtatványon tehető meg).

Az egészségbiztosítás anyasággal összefüggő pénzbeli ellátásai: CSED, GYED

Csecsemőgondozási díjra (CSED-re) az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 40. § (1) bekezdés]

Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Biztosítottnak minősül a Tbj. 5. §-ában felsorolt jogviszonyokban kereső tevékenységet folytató személy, és ide tartozik a főállású KATA-s egyéni vállalkozó is [Tbj. 5. § (1) bekezdés j) pont, Kattv. 10. § (1) bekezdés]. Azaz, amennyiben a KATA-s egyéni vállalkozó jogállása már 365 napja fennáll, úgy jogosult e biztosítási jogviszonyból fakadóan csecsemőgondozási díjat igényelni. Azonban az Ebtv. szabályozásából az is adódik, hogy a jogosultság akkor állhat fenn, ha az igénylő biztosított (Ebtv. 40. § (1) bekezdés a) pont), vagy a biztosítási jogviszony megszűnését követően – fentiekben részletezett időtartamon belül – szül (Ebtv. 40. § (1) bekezdés a) pont).

A biztosítás szünetelésének esetköreiről a Tbj. 8. §-a rendelkezik. A szabályozás szerint – többek között – szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt [Tbj. 8. § f) pont]. A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség és ezzel párhuzamosan ellátásra való jogosultság sem. Azaz a biztosítás szünetelésének időtartama alatt nem minősül biztosítottnak, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a biztosítási jogviszonya.

Azaz, a biztosítási jogviszony szünetelése esetén az Ebtv. idézett rendelkezéseiben foglalt feltétel nem teljesül, így a csecsemőgondozási díjra és a gyermekgondozási díjra való jogosultság nem áll fenn.

Több esetben azért kerül sor a tevékenység szünetelésére, mert a csecsemőgondozási díj időtartama alatt nem lehet munkát végezni, ugyanis az Ebtv. 41. §-a kimondja, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, továbbá
  • ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Az Ebtv. szabályai alapján az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre, nem minősül keresőtevékenységnek. Továbbá annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár CSED. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján keresőtevékenységnek a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.

Azonban az, hogy a csecsemőgondozási díj időtartama alatt nem lehet munkát végezni, nem jelenti azt, hogy az egyéni vállalkozónak szüneteltetnie kellene a tevékenységét. Ezzel összhangban van a Kattv. rendelkezése is, miszerint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj folyósítása alatt – anélkül, hogy a tevékenységét és az adózási módot szüneteltetetné – nem áll fenn adófizetési kötelezettség [Kattv. 8. §-ának (9) bekezdés a) pont].

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, úgy a Katv. 10. §-ának (1a) bekezdése alapján szünetel a főállású kisadózó biztosítása (abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a tételes adót). Tehát ha a KATA adózási mód szünetel, a biztosítási jogviszonya is szünetel, azaz nem minősül biztosítottnak és így csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra nem jogosult. (Megjegyezzük, hogy ezen probléma leginkább a csecsemőgondozási díj igénybevételénél jelentkezik élesen, mivel ezen ellátást főszabály szerint a szülő nő veheti igénybe, míg a gyermekgondozási díjat már a „szülő” is igényelheti, tehát itt a jogosultak köre kibővül az édesapával.)

Annak érdekében, hogy példabeli esetben a csecsemőgondozási díjat megkaphassa az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetésére beadott kérelmét visszamenőleges hatállyal törölni kellene, amelyre azonban nincs lehetőség, és így a kizárólag a nem biztosítási típusú alanyi jogon járó gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) lehet jogosult.

Összegzés

A példa szerinti esetben szerencsétlenül járt hölgy esetét bemutató jogszabályi környezetből tehát azt a következtetést kell levonni, hogy

  • a biztosítás szünetelése a vállalkozó tevékenység szüneteléséből és a KATA adózási mód szüneteléséből fakad;
  • a biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az illető személy nem minősül biztosítottnak;
  • az Ebtv. csecsemőgondozási díj kapcsán előírt kereső tevékenység folytatását kizáró szabálya nem arra irányul, hogy a vállalkozó tevékenység szüneteltetésre kerüljön;
  • biztosítottnak csak akkor minősül egy KATA-s, ha fennáll az „aktív” kisadózói státusza és ebbe bele kell érteni a Kattv. 8. § (9) bekezdés a) pontjában foglalt ellátások folyósításának időtartamát is (amikor habár nem fizet tételes közterhet, attól még biztosítottnak minősül).

dr. Gergely Katalin
Személyi jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztály
Pénzügyminisztérium

 ***

ADÓTIPPEK A KATA SZIGORÍTÁS KEZELÉSÉHEZ

Bruttó ár: 6 350 Ft - Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 5 080 Ft - Dr. Szabó Tibor ügyvéd adójogi tanácsai vállalkozóknak. Önadózó előfizetőknek 20% kedvezmény!

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra