Külföldi munkavégzés jövedelmének bevallása
A 2007. évi személyi jövedelemadóról szóló 0753-a számú bevallás kitöltése során sokszor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán kell-e bevallást benyújtani, ha 2007-ben egész évben külföldön dolgozott valaki, illetve a külföldön megszerzett jövedelmet be kell-e vallania a bevallás során.
A válaszhoz tudni kell, hogy azzal az országgal, amelyben a jövedelem keletkezett, van-e Magyarországnak kettõs adózást elkerülõ egyezménye, illetve ha van, az hogyan rendelkezik. Amennyiben van ilyen kettõs adózást elkerülõ egyezmény, az a munkajövedelemre vonatkozóan jellemzõen úgy rendelkezik, hogy abban az országban kell a jövedelem után adót fizetni, ahol azt megszerezte a magánszemély.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény 3. §-a alapján az így megszerzett jövedelem Magyarországon adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül:
„3. § 72. Adóterhet nem viselõ járandóság:
l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzõdés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehetõ, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minõsülõ jövedelem”
Ezt a jövedelmet önmagában nem kell bevallani, tehát ha valaki egész évben ilyen országban, például Angliában dolgozik (továbbiakban beszéljünk Angliáról, és kizárólag a munkajövedelemrõl), és belföldön egyáltalán nem keletkezik adóköteles – bevallási kötelezettség alá esõ – jövedelme, akkor a 0753-as személyi jövedelemadó bevallást nem kell benyújtania.
A kitöltési útmutató legelsõ oldalán olvashatjuk, hogy nem kell a bevallást benyújtani többek között akkor, ha a 12–17. sorokhoz fûzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsülõ jövedelemmel rendelkezik, és e mellett más bevallandó jövedelme nem volt.
Az említett jövedelem bevallási kötelezettség esetén az szja bevallás 14. sorába kerül, a kitöltési útmutató magyarázata szerint:
14. sor: Ha Önnek 2007-ben olyan országból is származott jövedelme, vagy a belföldrõl származó jövedelme után olyan országban adózott, amellyel Magyarországnak van a kettõs
adóztatás elkerülésérõl egyezménye, és az egyezmény ezen összevonás alá esõ jövedelmet mentesíti Magyarországon az adó alól, de a belföldön adóztatható jövedelme utáni adó
kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehetõ, ezt itt tüntesse fel. (Pl.: a Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Ausztriával és az Amerikai
Egyesült Államokkal megkötött egyezményünk).
Vagyis az említett jövedelem a 14. sorba kerül, de csak abban az esetben, ha más, Magyarországon bevallás alá esõ jövedelem is keletkezett, így a 0753-as bevallást be kell nyújtani. Ebben az esetben be kell vallania az ilyen típusú jövedelmet is, melyre itthon személyi jövedelem adót nem kell fizetni, de a különadó szempontjából ez már nem biztos, hogy így van.
Az Angliában megszerzett jövedelem a többi összevonás alá esõ jövedelemre hatással van, illetve lehet, így sokszor elõfordul, hogy a belföldön megszerzett, összevonás alá esõ jövedelmek a külföldön szerzett jövedelem miatt magasabb adókulccsal adóznak, és ezekre pótlólag befizetendõ adó keletkezik emiatt. Ezzel a kellemetlen hírrel sokszor csak ilyenkor, a bevallás kitöltésekor szembesülünk.
Az érvényes személyi jövedelemadó kulcsok alapján az összevonás alá esõ jövedelmet 1.700.000 forintig 18 %-os személyi jövedelem adó terheli, az e fölötti jövedelmet 36 %. Tehát ha valaki például év közben kezdi a külföldi munkát – vagy év közben hazatér –, akkor az itthon megszerezett jövedelméhez hozzáadódik a külföldön – Angliában megszerzett jövedelem. Mivel Angliában néhány hónap alatt jellemzõen meg lehet keresni 1.700.000 forint nagyságú jövedelmet (ez itthon a 18 %-os kulcs felsõ határa), amit hozzá kell számítani az itthon megszerezett jövedelemhez, így az itthon az adóelõleg számítás során 18 %-os kulccsal "leadózott" jövedelem nem marad véglegesen a 18 %-os adókulcs alatt, hanem a 36 %-os adókulcs alá esik.
Például:
Itthon megszerzett jövedelem 2007. I-V hóban 1.000.000 forint
Angliában megszerzett jövedelem VI-XII. hóban 3.200.000 forint
Összevonás alá esõ jövedelem összesen 4.200.000 forint.
Az itthon megszerzett összevonás alá esõ jövedelem adója önmagában 180.000 forint (adójóváírás figyelembe vétele nélkül). A bevallás kitöltése során viszont, ha figyelembe vesszük az Angliában megszerzett jövedelmet is, azt látjuk, hogy az 1.000.000 forint adója nem 180.000 forint, hanem 360.000 forint lesz.
Amennyiben az itthon megszerzett jövedelem eléri az 1.700.000 forintot, a 36 %-os adókulccsal számolva 612 ezer forint adót kell utána fizetni a kifizetéskor figyelembe vett 18 %, azaz 306 ezer forint adóelõleg helyett. Elõzõ példát figyelembe véve, ha a magánszemély a 3.200.000 forintos angliai keresete mellett 2007-ben itthon szerzett legalább 1.700.000 forint összevonás alá esõ jövedelmet, (amelynek adóelõlegét a 18 %-os adókulcs figyelembe vételével fizette meg), akkor 2008. május 20-ig 306 ezer forint fizetendõ személyi jövedelemadója keletkezik. (1.700.000 * 18 %)Amennyiben adójóváírás is figyelembe vételre került, még azt is vissza kell fizetnie.
Ezt a pótlólagos adófizetési kötelezettséget némileg kompenzálhatja az a tény, hogy Angliában az adóév április 1-jétõl március 31-ig tart. Tehát ha valaki például februárban kezd el kint dolgozni, akkor elõzõ év április 1-jétõl (az ottani adóév elsõ napjától) számítva mivel megszerzett jövedelme az adóévben addig nem volt, így vélhetõen nem fognak tõle adóelõleget levonni az alacsony jövedelme miatt egészen március 31-éig, illetve ha vonnak le, akkor azt az adóév végével – áprilisban – visszakérheti. Tehát így az Angliában megszerzett jövedelme alacsonyabb adókulcs alá esik, mintha egész évben kint dolgozott volna, mivel ott csak az Angliában megszerzett jövedelmet kell figyelembe vennie.
Hosszabb távú angliai munkavégzés esetén ezt a számítást, és a bevallást a munkakezdés évében, és a hazatérés évében kell elvégezni, hiszen ha csak Angliában származik valakinek jövedeleme, abban az évben itthon bevallási, illetve adófizetési kötelezettsége nincs.
Forintra átszámítás
A jövedelem kiszámítására a megszerzésének jogcíme szerinti szabályokat kell alkalmazni, és a Ft-ra átszámított jövedelmet kell ebben a sorban feltüntetni – olvashatjuk a kitöltési útmutatóban a 14. sorhoz fûzött magyarázatban.
Az szja törvény 5. §-a alapján:
5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
(2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelõzõ hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.
Sokszor okoz gondot, hogy a külföldön megszerzett jövedelemrõl nem áll rendelkezésünkre havi bontásban igazolás, így mindenképpen fontos, hogy megõrizzük a külföldi fizetésünkrõl kapott havi kimutatást, Angliában a pay slip –et.
Különadó
Elõfordulhat, hogy a külföldön és a belföldön szerzett összevonás alá esõ jövedelem együtt eléri, illetve meghaladja a különadó alapját, vagyis a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felsõ határát. Ez az összeg 2007-ben 6.748.850 forint, 2008-ban 7.137.000 forint.
Az esetünkre vonatkozó szabályt az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 2. §-a tartalmazza, mely nem tartalmaz mentességet a külföldön megszerzett jövedelemre. Vagyis bevallás kötelezettség esetén, ha az összevonás alá esõ jövedelem nagysága meghaladja a járulékfizetési felsõ határt, akkor teljesen mindegy, hogy honnan, milyen forrásból származik a jövedelem, a 4 % különadót meg kell fizetni.
A törvény szövege:
2. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót az összevont adóalapnak a járulékfizetés felsõ határát meghaladó része (különadó-alap) után kell megfizetnie.
Ha nincs kettõs adózást elkerülõ egyezmény
A teljesség igénye nélkül megemlítem, hogy a személyi jövedelemadó törvény 32. §-a rendelkezik azokról az esetekrõl, amikor a jövedelmet nem kezelhetjük adóterhet nem viselõ járandóságként, mivel nincsen erre vonatkozó megállapodás. Ekkor be kell vallani a külföldön megszerzett jövedelmet, majd a számított adót csökkenthetjük vagy a külföldön megfizetett adó 90 %-ával, vagy a külföldi jövedelem figyelembe vételével számított átlagos adókulccsal – a kisebbel. Az átlagos adókulcsot a következõképpen számíthatjuk ki: számított adó / összevont adóalap.
32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan - adóterhet nem viselõ járandóságnak nem minõsülõ - jövedelem is részét képezi, amelyre vonatkozóan a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelõ adót fizetett, akkor - ha nemzetközi szerzõdésbõl vagy viszonosságból más nem következik - a számított adót csökkenti a jövedelemre külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelemre az adótábla átlagos adókulcsa szerint kiszámított adó. Az adótábla átlagos adókulcsa a számított adó, osztva az összevont adóalappal, e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni. Nem vehetõ figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerzõdés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébõl a magánszemély részére visszajár.
Angliával kötött kettõs adózást elkerülõ egyezmény:
1978. évi 15. törvényerejû rendelet
a Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettõs adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten, az 1977. évi november hó 28. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl
15. Cikk
Nem önálló munka
(1) A 16., 18., 19., 20. és 21. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával, a fizetés, a bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban illetõséggel bíró személy nem önálló munkáért kap, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott térítés a másik Államban adóztatható.
Társadalombiztosítás
Aki külföldön dolgozik, jellemzõen nem gondol arra, hogy ha ezt a tényt nem jelenti be az illetékes hatóságon, akkor õ továbbra is belföldinek minõsül, és itthon járulékot – illetve egészségügyi szolgáltatási járulékot kell maga után fizetni. A bejelentésrõl az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
A 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
A lakcím bejelentése és nyilvántartása
26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõ, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzõjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetõleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie.
A törvény végrehajtásáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról a a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet rendelkezik. Ennek gyakorlati megvalósításától most eltekintek.
Dajka Edit
Önadózó
ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2008-ra 13.200,-Ft (1.100,-Ft/hó). Elõfizethetõ: info@onadozo.hu Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs!
***
JÁRULÉKFIZETÉSI ABC 2008 - Ára: 4900,-Ft. Szerzõk: Matlné Kisari Erika, Pintérné dr.Molnár Ilona, Széll Zoltánné. Lektor: dr.Jurányi Benedekné. Terjedelem: 253 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Megrendelés: info@onadozo.hu
LÍZING KÉZIKÖNYV - Szerzõ: Junkertné Szûcs Zsuzsanna, Ára: 4.990,-Ft, Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Megrendelés: info@onadozo.hu
Adótanácsadás, vagyontervezés, cégalapítás, képviselet adóügyben: ADÓNET.HU Zrt. Budapest, József körút 53. I. em. 8. Tel: 06 1 299 0880 – e-mail: info@adonet.hu - Félfogadás: egyezetett idõpontban.
Webáruház
Szabályzatok
-
Kézikönyv vállalkozások GDPR megfelelési kötelezettségeinek teljesítéséhez
Bruttó ár: 25 400 Ft
Előfizetőknek ingyenes -
Székhelyszolgáltatók pénzmosás elleni szabályzat csomagja 2024
Bruttó ár: 12 700 Ft
Előfizetőknek ingyenes -
Ingatlan-vállalkozások pénzmosás elleni szabályzat csomagja 2024
Bruttó ár: 12 700 Ft
Előfizetőknek ingyenes
Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése
E-Könyvek
-
Kamerás megfigyelés alkalmazása munkahelyen, üzletben – kézikönyv és iratminták
Bruttó ár: 12 700 Ft
-
A munka- és pihenőidő elektronikus nyilvántartásának követelményei
Bruttó ár: 1 270 Ft
Előfizetőknek ingyenes -
Új munkajogi tájékoztatások útmutatóval
Bruttó ár: 12 700 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 10 160 Ft
E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése
Szakkönyvek
-
Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban
Bruttó ár: 25 200 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 20 160 Ft
Postaköltség: 2 625 Ft -
Agrárgazdaságok átadása és adózása
Bruttó ár: 15 750 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 12 600 Ft
Postaköltség: 1 100 Ft
E-Start
Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
- Elektronikus ügyintézés - alapok
- Adatvédelem
- Adózási alapinformációk
- Adókalkulátorok
- Adóellenőrzés, adóigazgatás, jogorvoslatok, ügyintézés a NAV előtt
- Adózó saját bevallási és egyéb nyilvántartási adatainak lekérdezése
- Bevallási, adatszolgáltatási platformok
- Bírósági eljárások - Fizetési meghagyás - Alternatív vitarendezések
- Bírósági határozatok gyűjteménye
- Cégügyek, céginformációk
- Civil szervezetek
- Családtámogatások
- Egészség - Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
- E-learning - Kötelező továbbképzések könyvelőknek, adótanácsadóknak, könyvvizsgálóknak, ügyvédeknek
- Egyéni vállalkozók nyilvántartása
- Építőipar
- Gépjármű
- Hatósági igazolások igénylése
- Helyi önkormányzati ügyek (E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL)
- Ingatlan
- Jogszabálygyűjtemények
- KSH adatok - Az adatvezérelt üzleti döntésekért
- Mezőgazdaság
- NAV szolgáltatások
- Pénzügyi ágazati szakmák és szakképzés
- Pénzügyi, számviteli szoftverek
- Támogatások, pályázatok,
- Társadalombiztosítás
- Turisztikai szolgáltatók NTAK regisztrációja