1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZJA
  4. Milyen esetekben keletkezik kamatkedvezmény?

Milyen esetekben keletkezik kamatkedvezmény?

SZJA 2020-08-22

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kiss Zoltán

Címkék: kamatkedvezményből származó jövedelem

Az Szja törvény rendelkezései értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a magánszemély nem fizeti meg az Szja törvényben meghatározott, elfogadható mértékű kamatot egy fennálló kötelezettsége után.

A kamatkedvezmény egy olyan speciális jövedelemkategória, amely úgy keletkezik, hogy a magánszemély a pénzösszeg ideiglenes használatáért egyáltalán nem, vagy csak kedvezményes mértékben fizet díjat (kamatot). A pénz kedvezményes vagy ingyenes használata révén a magánszemély vagyona gyarapodik, hiszen a szokásos piaci kamathoz képest „olcsóbban” jut hitelhez, kölcsönhöz. Ilyen például a munkáltató által lakáscélú felhasználásra juttatott kedvezményes kamatozású kölcsön, vagy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tagnak nyújtott kamatmentes kölcsön.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) rendelkezései értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a magánszemély nem fizeti meg az Szja törvényben meghatározott, elfogadható mértékű kamatot egy fennálló kötelezettsége után. Az Szja törvény a kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározásához irányadó kamatként:

  • a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, vagy
  • a szokásos piaci kamatot jelöli ki.

Nem keletkezik tehát a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelem címén adókötelezettsége akkor, ha a tartozása után legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével, vagy a szokásos piaci kamattal megegyező összegű vagy annál magasabb kamatot fizet.

A jegybanki alapkamat mértéke 2020. július 22-e óta változatlanul 0,6 százalék, amely azt jelenti, hogy – főszabály szerint – jelenleg akkor nem keletkezik a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme, ha a kifizető, munkáltató legalább 5,6 százalék kamatot számít fel a magánszemélynek nyújtott kölcsön után.

Azonban, nem feltétlenül keletkezik a magánszemélynek adókötelezettsége, amennyiben – a jelenlegi jegybanki alapkamattal számolva – kevesebb, mint 5,6 százalék kamatot fizet. Ha ugyanis a kifizető bizonyítja, hogy az általa felszámított kamat nem kevesebb a szokásos piaci kamatnál, akkor nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem függetlenül attól, hogy a felszámított kamat nem éri el az 5,6 százalékot. Lényeges, hogy a kifizetőnek és nem a magánszemélynek kell bizonyítania, hogy a felszámított kamat mértéke nem kevesebb a szokásos piaci kamatnál.

Az Szja törvény szerinti szokásos piaci kamat meghatározása során a szokásos piaci értékre vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni. Az Szja törvény 3. § 9. pontja ugyanis kimondja, hogy „szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének”. Eszerint a függetlenek felek között alkalmazott kamat szokásos piaci kamatnak tekinthető, és ezért a független felek között nem merül fel kamatkedvezményből származó jövedelem.

Független félnek az Szja törvény fogalomrendszerében [Szja törvény 3. § 69. pont] azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek) tekinthetőek, amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket.

Így például a hitelintézetek és az ügyfeleik független feleknek tekinthetőek, hiszen az ügyfelek nem tudnak befolyást gyakorolni a pénzügyi intézmény gazdasági döntéseire, emiatt a hitelintézettől felvett hitelre felszámított kamat szokásos piaci kamatnak minősül még akkor is, ha a hitelintézet által alkalmazott kamatláb nem éri el az aktuális jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét.

Az Szja törvény példálózó jelleggel felsorol több olyan jövedelemadózási szempontból gyakori esetet, amikor a tranzakció résztvevői nem tekinthetők független feleknek. Ennek értelmében nem minősülnek független feleknek:

  • az egymással munkaviszonyban álló személyek,
  • a tartós megbízási jogviszonyban álló személyek;
  • a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve - a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva - többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemélyek stb.

Nem független felek között a szokásos piaci kamat meghatározására az Szja törvény több lehetőséget, módszert nevesít:

  • összehasonlító módszer: a független felek által alkalmazott ár az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
  • viszonteladási árak módszere: a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával meghatározott ár;
  • költség és jövedelem módszer: a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével meghatározott ár;
  • ügyleti nyereségen alapuló módszer: független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével megállapított ár;
  • nyereség-megosztásos módszer: a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával meghatározott ár, ahogy független felek járnának el az ügyletben;
  • egyéb módszerrel megállapított ár, ha a szokásos piaci érték az előzőekben felsorolt módszerek egyikével sem határozható meg.

A fenti módszerek esetében szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Munkáltató által munkavállalónak nyújtott kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes hitel esetében, tekintettel arra, hogy a munkáltató-munkavállaló nem tekinthető független feleknek, a felvázolt lehetőségek valamelyikének felhasználásával lehet megállapítani a szokásos piaci kamatot. Ha a kifizető az összehasonlító módszer alkalmazása mellett dönt és munkavállalójának szabad felhasználású hitelt nyújt jelzálog fedezet mellett, 10 évre, előre rögzített kamattal, akkor a lakossági hitelpiacon hasonló kondíciókkal forgalmazott termék kamata szolgálhat alapul a szokásos piaci kamat meghatározásához. Lényeges, hogy csak ténylegesen összehasonlítható körülmények fennállása esetén alkalmazható a más piaci szereplők által alkalmazott kamat, így például jelzálog hiányában vagy a futamidő alatt változó kamatláb esetén a munkáltató nem tekintheti szokásos piaci kamatnak a hitelintézet által alkalmazott kamatmértéket.

Amennyiben a munkáltató, kifizető szokásos piaci kamatot alkalmaz rendelkeznie kell olyan nyilvántartással, dokumentációval (pl.: a hitelintézet által alkalmazott általános szerződési feltételeket tartalmazó dokumentáció, azon körülményekre vonatkozó bizonylatok, amelyek alapján megállapítható, hogy a magánszemély munkáltatói hitele vonatkozásában ez a hitelintézeti hitel összehasonlítható terméknek minősül), amely igazolja, hogy a munkavállalónak nyújtott hitelt gazdasági szempontból azonos feltételek mellett nyújtják, mint a piacon elérhető, összehasonlítható konstrukciót. Ezen adminisztrációs terhek és a szokásos piaci kamathoz kapcsolódó bizonyítási kötelezettség, valamint az ezzel összefüggésben esetlegesen kialakuló jogviták (például egy adóhatósági ellenőrzés során) kerülhetőek el azzal, ha a kifizető, a munkáltató a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása során a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegéből indul ki.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra