Számlázás a web-áruházban

ÁFA 2012-05-10

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu | Szerző: NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

A web-áruház működtetője az értékesítését minden esetben az Áfa tv-nek megfelelő bizonylattal köteles igazolni (külföldi kereskedő természetesen a személyes joga alapján jár el). A legtöbb ügylet esetében a megfelelő forma az Áfa tv. 169.§-a szerinti (teljes) adattartalmú számla.

A számlakiállításnak általában egyébként sincs akadálya, mivel - ahogy fent említettük - megrendelés következtében a szükséges adatok általában hiánytalanul az eladó rendelkezésére állnak.

Adóalany (illetve nem adóalany jogi személy) vevő esetében a nyugta kiállítása eleve kizárt. Bár jellemzően kiskereskedelmi mennyiségekről beszélünk, nem zárható ki annak a szabálynak az alkalmazása sem, melynek alapján (2009. február 1-től) ugyancsak kizárt a számlakibocsátás alóli mentesülés, ha az adót is tartalmazó ellenérték a 900.000 forintot (illetve az annak megfelelő pénzösszeget) meghaladja. (A 165.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti - tárgyi mentesség miatti - mentesülés lényegében kizárható.)

Nem adóalany vevő esetén a számlakibocsátás alól akkor mentesül a kereskedő, ha az ellenérték megfizetése legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtörténik. Ilyen esetben - ha a vevő számlát nem kér - nyugta adása kötelező.

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet I. számú mellékletének cb) pontja értelmében „az online-üzletben” pénztárgépet üzemeltetni nem kell.

Az internetes kereskedelemnek egyik előnye, hogy online üzletünkbe távoli vendégek is betérhetnek, így foglalkoznunk kell a külföldi vásárlóval is. Leszögezhetjük, hogy a számlakibocsátás minden esetben a teljesítési hely államának vonatkozó szabályai alapján történik.

Az Áfa tv. 2010. január 1-vel megteremtette a magyar szabályok és a Közösség tagállamainak szabályai szerint kibocsátott számlák „kompatibilitását” azzal, hogy kimondta: ha a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany teljesít bármely ügyletet, akkor az Áfa tv. alkalmazásában számlának minősül a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító, általa kibocsátott olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol ezt a külföldi – teljesítésre kötelezett – adóalanyt adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (Héa-irányelv) bizonylatokra vonatkozó cikkeinek [Áfa tv. 168.§ (3)]. Ezen bizonylatok egyébként a magyar Áfa tv. szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételéül megkívánt „számla” kategóriájának is megfelelnek.

Az adóhivatal honlapján 2005.04.15-én megjelent, „Az Interneten folytatott kereskedelem költségelszámolás alapjául szolgáló bizonylatai” című tájékoztató külön foglalkozik azzal az esettel, ha a megrendelő a számviteli törvény alanya. Az előzőek értelmében az általános forgalmi adó elszámolása tekintetében a Héa-irányelvnek megfelelő bizonylatok elismertek, ezzel szemben a költségelszámolás alapjául az alábbi kritériumoknak megfelelő bizonylatok szolgálhatnak:
-meg kell vizsgálni, hogy létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között;
-bizonyítható-e ellenérték kifizetése;
-bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában a szolgáltatás igénybevételének, illetve az értékesítés teljesítésének a ténye.

Amennyiben ez a három feltétel teljesül, (és a bizonylatkibocsátó nem vétett a rá vonatkozó jogszabályok ellen), úgy a három feltétel fennállását bizonyító dokumentumok alapján a felmerült költséget el lehet számolni a vállalkozás számviteli rendszerében, abban az esetben is, ha a külföldi partner által kiállított bizonylat nem felel meg teljes körűen a magyar számviteli törvény előírásainak.

A távolsági kereskedelem kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy szükséges-e a számlázó programmal előállított számlát kinyomtatni és önállóan postára adni („utaztatni”), nem elegendő-e azt e-mailben továbbítani, és a vevőre bízni annak kinyomtatását? A kérdés már csak azért is felvethető, mert a számla aláírását a Héa-irányelv alapján a tagállamok nem írhatják elő, így irreleváns, és tulajdonképpen nem is felismerhető, hogy a számla kinyomtatása hol, mikor és ki által történik.

A kérdés megválaszolása során figyelembe kell venni azt is, hogy a bizonylat funkciója kettős: egyfelől az eladó kötelessége, hogy igazolja a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megtörténtét, másfelől a vevő részére is jogokat biztosíthat, pl. költségelszámolás, adólevonási jog vagy éppen jótállási/szavatossági igények érvényesítése esetén. Amennyiben a felek eljárása megfelel az eladói kötelezettségek teljesítésének és biztosítja a vevői jogok gyakorlását, az az eljárás nem kifogásolható.

Álláspontunk szerint az értékesítő akkor teljesíti jogszabályban előírt kötelezettségeit, ha a számla kibocsátói példánya adóigazgatási azonosításra alkalmas módon igazolja a termékértékesítés megtörténtét, ennek érdekében a számla eladói példányát kellő ideig megőrzi, és a megrendelő igényei szerint az ő rendelkezésére bocsájtja. A vevő pedig akkor gyakorolhat jogokat a számla birtokában, ha az alakilag és tartalmilag hiteles.

Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a jogszabályok az eladónak biztosítanak egy további lehetőséget: a 24/1995. PM rendelet 1/F.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla esetében a számla kibocsátónál maradó példánya - papírra nyomtatás helyett - elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3.§ a) vagy b) pontjában meghatározott módok valamelyikeként történik. A hivatkozott rendelkezések szerint ez történhet elektronikus aláírással ellátott dokumentumok archiválási szolgáltatónál történő megőrzésével; az elektronikus adatcsere rendszer használata esetén az ebben a rendszerben való tárolással; illetve olyan rendszer használatával, amelyről akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy a megőrzés olyan módon történik, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen („megőrzés zárt rendszer alkalmazásával”). Lényeges, hogy a számlázó-programmal előállított papír alapú számla elektronikus adatállománya nem minősül elektronikus számlának [lásd a 24/1995. PM rendelet. 1/F.§ (3) bekezdését].

Ha a vevő számlát kér, akkor részére papír alapú, vagy elektronikus számlát kell küldeni. (Megjegyzendő, hogy 2012. január 1-jétől elektronikus számla kiállítására csak a vevő beleegyezése esetén van lehetőség, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.)

A számla megküldése a számlán feltüntetendő teljesítési időpont meghatározása miatt praktikus problémát vet fel. Teljesítésnek ugyanis az áfa-fizetési kötelezettség keletkezése szempontjából az Áfa tv. 55.§-ában foglalt főszabály szerinti időpont minősül, amely adásvétel esetében a termék birtokba adásának időpontja. Mivel a birtokbaadás napja nem feltétlenül jelent fizikai birtokbaadást, hanem ide kell érteni a jogi értelemben történt átadást is, ezért – a felek megállapodása alapján – a birtokbaadás napja lehet az a nap is, amikor az eladó a terméket postára adja, ami pedig azt jelenti, hogy neki ezzel a nappal mint teljesítési időponttal kell kezelnie az ügyletet.

Ha a felek közötti megállapodásból, esetleg egyéb kereskedelmi okmányokból az tűnik ki, hogy a birtokbaadás a termék vevő általi fizikai átvételével történik meg, akkor ez lesz az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése szerinti teljesítési időpont, így ez esetben ezzel a nappal – mint teljesítési időponttal – kell az ügyletet elszámolni.

Ilyenkor megoldás lehet, ha a számla-kibocsátására kötelezett meghatalmazást ad a kézbesítőnek a számla nevében történő kiállítására a termék tényleges átadásakor. Erre az Áfa tv. 160-161.§-ai adnak lehetőséget (a meghatalmazást írásba kell foglalni, és szólhat egy ügyletre vagy a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére)

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/