Tájékoztató Őstermelők részére

SZJA 2012-06-28

Nyomtatás

Forrás: NAV

A NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a közeljövőben az őstermelők – különös tekintettel az őstermelői adókedvezményt érvényesítők – fokozott ellenőrzését végzi. Az adóhatóság a támogatások elszámolásának ellenőrzése során szorosan együttműködik a megyei Kormányhivatalok illetékes szakigazgatási szerveivel. Fentiekre tekintettel az őstermelőkre vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések összegyűjtésével kívánjuk elősegíteni a jogkövető adózói magatartást.

Amennyiben az őstermelő adózó bevallási kötelezettségét nem a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően teljesítette, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49. §-a alapján az adóhatósági ellenőrzés megkezdését megelőzően lehetősége van önellenőrzés keretében a bevallás módosítására. Ha az adózó feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül azonban önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

Amennyiben tehát adózási kötelezettségeit nem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítette az őstermelő, úgy az előzőekben részletezett önellenőrzéssel ajánlott pótolni a mulasztást, korrigálni a hibás gyakorlatot és megfizetni az esetlegesen feltárt adót.

A 2011. december 31-ig hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelőaz e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő (regisztrációs számmal rendelkező) magánszemély is, továbbá a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is.

Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál.

Az őstermelői tevékenység – amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot eredményez – adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságtól igényelhető.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az Szja tv. 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltak valamelyikébe tartozik.

A személyi jövedelemadózás és az áfa-rendszer eltérő szemléletmódja miatt az őstermelésnek minősülő és a kompenzációs felárra jogosító termékek köre nem teljesen azonos. Ebből következően előfordulhat, hogy valaki mezőgazdasági őstermelőnek minősül, de kompenzációs felárra nem jogosult, mert tevékenysége az Áfa törvény 7. sz. mellékletében nincs nevesítve, vagy kompenzációs felárra jogosult, de nem minősül az Szja. tv.-ben őstermelőnek.

Az őstermelői igazolvány része az adóévre érvényesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.

Az őstermelői igazolvány csak az adóévre érvényes értékesítési betétlappal együtt érvényes. Így ha az őstermelő március 20-ig nem érvényesítette a betétlapját, abban az esetben csak az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek és az érvényesítés napjáig kézhez érkezett/kézhez vett bevételét és költségeit tevékenységből származó jövedelemként szükséges kezelni.

A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni.

Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia. Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagok őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta.

Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető kedvezményekre. A tagoknak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük, amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezményt kívánnak érvényesíteni. A közös gazdálkodás időszakában a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás. Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni.

Ha a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt a közös őstermelői igazolványra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.

A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét.

Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90 százaléka a jövedelem.)
Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása.
A harmadik módszer – melynek alkalmazására csak a mezőgazdasági kistermelők jogosultak – a jövedelem átalányban történő megállapítása.

Abban az esetben, ha a tételes költségelszámolást választó őstermelő bevétele meghaladja az adómentes értékhatárt, de nem haladja meg a 4 millió forintot, akkor a jövedelemszámítás helyett nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, amennyiben a bevételének 20 %-át kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült költségeiről számlával rendelkezik (nemleges nyilatkozat).

Fontos, hogy 2010. évtől a 10 % vélelmezett költséghányad és a tételes költségelszámolással megállapított jövedelem mellett az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része lett és mindhárom jövedelemszámítás esetén a megállapított jövedelmet ki kell egészíteni (bruttósítani kell) a jövedelem 27 százalékával.

A mezőgazdasági őstermelői bevételek körét az Szja tv. 2. számú mellékletének I. pontja tartalmazza.

A bevétel csökkentésére csak tételes költségelszámolás választása esetén van mód. Ennek megfelelően csökkenthető a bevétel például:

· a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel esetén azzal az összeggel, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára fizettek be azzal, ha a befizetett összeg több mint a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdő-felújítási támogatás értéke, akkor ez utóbbi összeget lehet figyelembe venni;

· a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként az alkalmazottnak kifizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér összegével.

A mezőgazdasági őstermelő – néhány eltéréssel – költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti.

Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Amennyiben az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerződés.

A mezőgazdasági őstermelőnek az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia az értékcsökkenési leírás elszámolásakor azzal az eltéréssel, hogy a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. A kétféle tevékenységhez használt tárgyi eszközöknél (nem anyagi javaknál) viszont választania kell, hogy azok beszerzési árát és az üzemeltetésükkel kapcsolatos kiadásokat melyik tevékenység bevételével szemben számolja el, mert ezek a költségek (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem oszthatók meg a tevékenységek bevételei között.

Amennyiben a bevételek összegét a költségek összege meghaladja, akkor a veszteség összege elszámolható a következő évek vagy az előző két év jövedelmével szemben azzal, hogy a veszteség továbbviteléhez nem kell az adóhatóságtól engedélyt kérni.

Kistermelői költségátalány címén az őstermelő a bevételcsökkentő kedvezményekkel csökkentett bevételük 40 %-át elszámolhatja igazolás nélkül, az igazolt költségeiken felül. Ebben az esetben veszteségelhatárolásra nincs lehetőség.

A költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatásnak 2008-tól csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámo lási kötelezettsége mellett kap.

Ha a magánszemély nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költségek összegével. Amennyiben a támogatás a folyósítás alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés alapján az Szja tv. szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor az ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

Ha a magánszemély köteles a támogatás összegét egészben vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből az előző bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

Az előre folyósított támogatás összegéből tételes költségelszámolás esetén az adóévben az az összeg minősül bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költségek – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál és mezőgazdasági őstermelőnél nem minősül vállalkozói bevételnek a tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás, hanem erre a bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Fő szabály szerint az átalányadózás időszakában minden költséget elszámoltnak kell tekinteni. Ez azonban nem vonatkozik azokra a költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást folyósítottak. E kiadásokat ugyanis a támogatással szemben kell elszámolni a folyósítási feltételek, illetőleg az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint [Szja tv. 54. §].

Utólag (egyidejűleg) folyósított támogatást, azaz a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban nem számolható el költség.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a támogatás nem felel meg az Szja tv. 3. § 42. pontjában meghatározottaknak – tehát nem költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás –, abban az esetben az Szja tv. 2. számú melléklet I. 5. pontját kell alkalmazni, miszerint a támogatás minden esetben bevételnek minősül.

Egységes területalapú támogatásnak minősül az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kell bevételként figyelembe venni. Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.

Az egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt – támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthető költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatás például a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén.

Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett.

Ha azonban meghaladja a bevétele a 600 000 Ft-ot, az egész bevételét figyelembe kell vennie.

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely „agrár de minimis” támogatásnak minősül. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában. A regisztrációs számot a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 30. §-a alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján állapítja meg. Természetesen, ha a termelő az említett ügyfél-nyilvántartási rendszerben még nem regisztráltatta magát, nincs akadálya, hogy ezt a bevallás benyújtásáig megtegye. Amennyiben az őstermelői tevékenységre tekintettel érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény 100 ezer forintra kiegészíthető. Hangsúlyozandó azonban, hogy adókedvezmény formájában adott támogatásról lévén szó, a támogatás igénybevétele évének az az év számít, amikor az őstermelő azt a bevallásában érvényesíti. A 2011. évi bevallás benyújtása 2012-ben történik, az adókedvezmény 2012-ben igénybe vett támogatásnak minősül.

A mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleg megállapításakor az év elejétől az adott negyedév végéig kell a jövedelmet, valamint az arra jutó adóalapkiegészítést megállapítania és az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg után kell az adóelőleget megállapítania, melynek összege az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem 16 százaléka. Ez az összeg tovább csökkenthető az őstermelői adókedvezmény összegével amennyiben a jövedelmét az őstermelő nem az átalányadózókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Az így megállapított összegből le kell vonni az adóév során már befizetett előleget, és a különbözetet kell az adott negyedévre, a negyedévet követő hónap 12-éig befizetni. A mezőgazdasági őstermelőtől a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. A mezőgazdasági kistermelőnek mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg. Az adóelőleget egyébként a magánszemélynek mindaddig nem kell megfizetnie, amíg a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Az őstermelő adózó a nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során az Szja. tv. 5. számú melléklete rendelkezései szerint köteles eljárni.

Felhívjuk az adózók figyelmét, hogy 2012. évtől a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok tekintetében az alábbi változások léptek hatályba:

A csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély nem tekinthető őstermelőnek

A 2012. évtől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában nem tekinthető mezőgazdasági őstermelőnek az a magánszemély, akit kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben tartanak nyilván, vagyis csak regisztrációs számmal rendelkező magánszemély. Mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői igazolvánnyal rendelkező, valamint az a magánszemély tekinthető, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja.

Az őstermelői igazolvány helyett az adóévre hitelesített értékesítési betétlapot kell bemutatni a kifizetőnek

További változás az is, hogy az Szja tv. 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó család tagja), az e jogállását igazoló okiratát. (A 2012. évet megelőzően az őstermelői igazolványt kellett a magánszemélynek bemutatnia az őstermelői jogállás igazolására.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizető felé történő első értékesítést megelőzően célszerű hitelesítetni az adóévre az értékesítési betétlapot, mivel annak hiányában a kifizető köteles a magánszemélytől adóelőleget levonni. Nem változott viszont az a szabály, hogy az értékesítési betétlap március 20-a előtt történő hitelesítése esetén tekinthető csak a magánszemély az adóév egészére mezőgazdasági őstermelőnek.

A korábbi években elhatárolt veszteség összegével a tárgyévi jövedelem nem csökkenthető maradéktalanul

A 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás kitöltésekor a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőnek azzal is számolnia kell, hogy a 2012. évtől a korábbi években elhatárolt veszteség összegét a tárgy évi jövedelem 50 százalékáig veheti majd figyelembe, tehát 100 egység jövedelemmel szemben legfeljebb csak 50 egység korábbi években elhatárolt veszteséget lehet betudni (a 2011. évben még akár 100 egységgel is csökkenthető a jövedelem).

A bruttósítást az összevonandó jövedelem 2 424 000 forint feletti részére kell alkalmazni

2012. évtől a 10 % vélelmezett költséghányad és a tételes költségelszámolással, valamint az átalányban megállapított jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést (27 százalék) a 2 424 000 forint feletti összevonandó jövedelem vonatkozásában kell alkalmazni.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/