Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ, melyek a bejelentkezés, kosár funkciók használatához szükségszerűek. Ezen sütik vonatkozásában az adatkezelés jogalapja az adatkezelő jogos érdeke. Reklámkampányaink során hirdetéseink méréséhez szükséges sütiket is alkalmazunk, amennyiben ehhez hozzájárul. További adatvédelmi információk Adatkezelési tájékoztatónkban.
Reklámkampányaink során hirdetéseink (Facebook, Google, egyéb) méréséhez szükséges sütiket is alkalmazunk, amennyiben ehhez hozzájárul.
Ezt a felületet a láblécben található "Cookie beállítások" hivatkozásra kattintva a későbbiekben is elérheti, a beállításait így a későbbiekben megváltoztathatja.
Távközlési adó: az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek, az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak. A biztosítási adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka. A tranzakciós illeték mértéke 1 ezrelék lesz. És további adóváltozások.
A kormány pénteken kora este benyújtotta az Országgyűlésnek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt a javaslat úgy módosítaná, hogy az energiaellátók mellett az adófizetési kötelezettség kiegészül a villamos energiáról szóló törvény szerinti és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatóval és elosztói engedélyessel, illetve a közszolgáltatókkal: víziközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatókkal, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatókkal.
Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik, és az ebből származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, és nem a távhőtörvényben meghatározott célok megvalósítását szolgáló előirányzatot.
Az indoklás szerint a törvényjavaslat tartalmazza a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás átültetését a különadótörvénybe. Ennek alapján a pénzügyi intézmények levonhatják a 2012-es különadó alapjukból a mikro-, kis- és középvállalati szektornak, természetes személynek nyújtott, az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hiteleiknek növekményét. A módosítást indokolja az is, hogy a megállapodás óta eltelt időszak rávilágított a szövegpontosítás szükségességére. Így a pénzügyi intézmények minden végtörlesztés miatti veszteséget figyelembe vehetnek a levonható - a veszteség 30 százalékában meghatározott - összeg meghatározásakor. Ez független attól, hogy a veszteség a számviteli szabályok alapján mikor keletkezett.
Az „árfolyamgát” rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos tehermegosztási mód helyett. A kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján fizetheti.
A kisadók száma csökken: 2013-tól megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár szolidaritási díj.
Szintén a Széll Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetik a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozását.
Módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet, lehetővé válik az új típusú szociális szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Ezek a szövetkezetek a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért az szja-törvény adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének új jogcímmel való kiegészítését kezdeményezi.
A javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályok pontosítását. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést. Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.
A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.
A javaslat kezdeményezi továbbá, hogy mentesüljön az adó alól az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség. Ezzel összefüggésben a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás is adómentes lesz.
A jövőben nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.
Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.
A javaslat - annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse - a belföldi összesítő jelentésben számlánként részletesen jelentendő adatokat - például a partner adószámát - értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.
A kormány pénteken késő délután benyújtotta a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot is.
A parlament honlapján olvasható dokumentumban az áll: a 2012 július 1-jétől hatályos törvény szerint az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.
Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2.500 forint.
Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, üzenetküldés adománygyűjtő számra, és a teszthívás.
A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.
A szolgáltató a 2012 júliusában indított hívások, küldött üzenetek tekintetében adókötelezettségét 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.
Benyújtotta a kormány a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot is
A parlament honlapján olvasható javaslat rögzíti, hogy az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.
A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.
Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező, vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is.
A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. A 2013. január 1-jét megelőzően a 2012. december 31-ét követő időszakra megfizetett baleseti adót, a biztosító 2013. január 31-ig az adóalanynak visszafizeti. A biztosító az így megfizetett adót – ha azt az állami adóhatóság számára megfizette – az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint 2013. január 31-ét követően visszaigényelheti.
Benyújtotta a kormány a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatot is
A parlament honlapján olvasható javaslat rögzíti, hogy az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.
A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.
Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező, vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is.
A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.
Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba. A 2013. január 1-jét megelőzően a 2012. december 31-ét követő időszakra megfizetett baleseti adót, a biztosító 2013. január 31-ig az adóalanynak visszafizeti. A biztosító az így megfizetett adót – ha azt az állami adóhatóság számára megfizette – az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai szerint 2013. január 31-ét követően visszaigényelheti.
Benyújtotta a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot
Budapest, 2012. május 11., péntek (MTI) - A kormány pénteken késő délután nyújtotta be az Országgyűlésnek a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot; az illeték mértéke 1 ezrelék lesz.
Illetékfizetési kötelezettség terheli egyebek mellett az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után.
A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
A törvényjavaslat értelmében az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, illetve a bankközi műveletekre.
Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be, fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig.
A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.
FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk:Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek+ Mérlegképes és adótanácsadói kreditek● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
