Lapszámok
2009 / 10

Tartalomjegyzék

EGYÉB ADÓK

MEGÉRI-E EVA ALATT MARADNI? DILEMMÁK AZ EVA-ALANYI STÁTUSZ KÖRÜL

Az EVA létezése óta folyamatosan kisért e kérdés. A nyáron elfogadott 2010. évi törvényi változások mind az eva alanyokat, mind a társasági adóalanyokat jelentősen érintették, sajnos mindkét adónem kulcsa megnőtt. Sok eva-alanyban merül föl mostanában az a kérdés, hogy még mindig megéri-e az eva alatt maradni, vagy érdemesebb inkább visszatérni a társasági adó (vagy egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadó) hatálya alá. Erre a kérdésre próbálunk választ keresni jelen írásunkban.

Tovább a cikkhez

A FAKTORÁLÁS ÉS KÖNYVELÉSE

Napjainkban igen szigorú banki hitelbírálat miatt nagyon sok cég nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges hitelhez. A faktoring lehetőség a tőkeszegény vállalkozások számára, hiszen követelésük jelentős részéhez hozzájuthatnak a számla kibocsátást követő néhány napon belül és nem kell megvárniuk a partnereik által diktált több hónapos fizetési határidő leteltét. A faktoring igénybevételével nagyobb bevételre lehet szert tenni, hiszen felgyorsul a készletek forgási sebessége.

Tovább a cikkhez

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK ÉS ADATBÁZISOK A TRANSZFERÁRAZÁSBAN

A magyar jogszabályok, de az OECD irányelv is hangsúlyos területként kezeli az összehasonlító adatok kérdését. Írásunkban a tanácsadói gyakorlatban elterjedt olyan összehasonlító adatok, adatbázisok kerülnek bemutatásra, amelyek megfelelnek a hazai jogszabályokban leírt és az OECD által ajánlott kritériumoknak.

Tovább a cikkhez

AZ UTAZÁSI IRODÁK EGYES SZOLGÁLTATÁSAINAK ÁFA KÖTELEZETTSÉGE 2009-BEN

Az áfa törvény 2009. évi változásai főként az utazásszervezést végző irodákat érintették. Azoknál az utazási irodáknál, melyek szervezéssel és különböző szolgáltatások közvetítésével egyaránt foglalkoznak, különös figyelmet kell szentelni a kiállított számla Áfa,- és adattartalmára.

Tovább a cikkhez

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK MIATT LE NEM VONHATÓ ÁFA VISSZAIGÉNYLÉSÉNEK MENETE

Már többször foglalkoztunk az állami támogatásokra jutó áfa kérdésével. Most a visszaigénylés menetéről adjuk közre ezt az összefoglalót. 2004-2005. években élt az áfa törvényben az a speciális jogszabályhely, hogy az állami támogatásokból finanszírozott eszközbeszerzések esetében az állami támogatást kvázi adómentes árbevételként kellett kezelni, így az állami támogatásra jutó áfa nem volt visszaigényelhető. Az ún. Parat-ügyben hozott Európai Bírósági döntés ezt a rendelkezést az Európai Unió jogszabályába ütközőnek minősítette, így ezen támogatásokra tekintettel le nem vonható áfa most visszaigényelhető!

Tovább a cikkhez

TISZTELETDÍJAK ADÓZÁSA

Az Szja-törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerint a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül minden olyan vagyoni érték, amelyet e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyenek jövedelemnek minősül többek között a tevékenység ellenértékeként munkabér, tiszteletdíj, címén megszerzett bevétel. Írásunkban a tiszteletdíjak utáni szja kötelezettségeket ismertetjük.

Tovább a cikkhez

TISZTELETDÍJAK ÉS JÁRULÉKFIZETÉS

A tiszteletdíjak adózási szabályai mellett ismertetjük az alapvető járulékfizetési tudnivalókat.

Tovább a cikkhez

A KIKÜLDETÉSI RENDELVÉNYRŐL

A kiküldetés, illetve a kiküldetési rendelvény használata 2009-től már nem korlátozódik kizárólagosan a munkaviszonyban álló magánszemélyre. A kiküldő a kiküldetési költségek elszámolásához alkalmazhatja a kiküldetési rendelvényt munkaviszony, tagi jogviszony, megbízási jogviszony, tisztségviselői, vezető tisztségviselő, választott tisztségviselői, illetve egyéb jogviszonyok esetére is. A kiküldetési rendelvény kitölthető bármilyen alakzatú nyomtatványon, kötelező formája nincs. Nem egyértelmű a szabályozás atekintetben, hogy a kiküldetési rendelvényt szigorú számadás alá kell-e vonni.

Tovább a cikkhez

A MUNKAIDŐT ÉRINTŐ MUNKAJOGI MEGOLDÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIHATÁSAI

A globális gazdasági válság mélyülésével és elhúzódásával az is nyilvánvalóvá vált, hogy – mind nemzetközi, mind pedig hazai viszonyok között – a munkahelyek, a foglalkoztatás védelme nem oldható meg pusztán a szabadságolásokban rejlő „lehetőségekkel”. A gazdasági folyamatok negatív hatásai rövid időn belül megjelentek „a munka világában is”. Írásunkban bemutatjuk, hogy a Munka Törvénykönyve adta legális kereteken belül a foglalkoztatók által alkalmazott munkajogi megoldásoknak – fizetés nélküli szabadság, rövidebb munkaidő, munkaidő keret - adott esetben milyen kihatásai vannak a társadalombiztosítás egyes részterületein. Anyagunkban a munkaviszony, illetve az azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok esetében vizsgáljuk az alkalmazott megoldások társadalombiztosítási következményeit.

Tovább a cikkhez

FELHASZNÁLÓI SEGÍTSÉG A NYENYI 2009 GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁHOZ

Írásunkban a 2009. évi nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítéséhez kívánunk a felhasználók számára – reményeink szerint hasznosnak bizonyuló – gyakorlati tanácsokat nyújtani.

Tovább a cikkhez

BETEGSZABADSÁG, TÁPPÉNZ A GYAKORLATBAN

Írásunkban példákon keresztül bemutatjuk a betegszabadság és a táppénz szabályainak gyakorlati alkalmazását.

Tovább a cikkhez

CSEREPÓTLÓ VÉTEL KEDVEZMÉNYE AZ ILLETÉKTÖRVÉNYBEN

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) nemcsak az ingatlanvásárlással kapcsolatos illetékfizetési kötelezettséget, hanem különböző illetékmentességeket, illetékkedvezményeket is megállapít. Ingatlanvásárlás esetén az adózók által egyik leggyakrabban igénybevett illetékkedvezmény az ún. cserepótló vételi kedvezmény. Írásunkban az Illetéktörvény e rendelkezésének gyakorlati alkalmazását mutatjuk be.

Tovább a cikkhez

VÁMELJÁRÁS: EGYSÉGES ENGEDÉLYEZÉS

A közösségi vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (továbbiakban: Vhr) 2009. január 1-jéig csak a gazdasági vámeljárás és a meghatározott célra történő felhasználás tekintetében rendelkezett a több tagállam vámhatóságait érintő egységes engedélyekről. Az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb gazdaságává válását célul tűző lisszaboni stratégiára tekintettel - az Európai Unió a korszerű és egyszerűsített környezeti feltételek megteremtése érdekében a valódi belső piac számára, amelynek keretében nő a kereskedelmi versenyképesség és elkerülhető a különböző tagállambeli cégek közötti verseny torzulása, - a Vhr-t módosította. Az egyszerűsített eljárásokra vonatkozó egységes engedélyek, valamint az összevont egységes engedély lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy könyvelésük, valamint logisztikai és forgalmazási tevékenységük központosításával jelentősen csökkentsék adminisztratív és ügyleti költségeiket. Az egységes engedélyekről szóló rendelkezések hatályát ezért kiterjesztették az egyszerűsített vámáru-nyilatkozat és a helyi vámkezelési eljárás alkalmazására. Tekintettel azonban arra, hogy a Vhr. módosítását nem követték a nemzeti szintű jogszabályok módosításai annak érdekében, hogy az egységes engedélyezés a gyakorlatban is alkalmazható legyen, ezért szükséges volt megteremteni ezeket a végrehajtási szabályokat. Úgy tűnik, hogy a jogalkotók a folyamat végére értek.

Tovább a cikkhez

A JÖVEDÉKI ADÓELŐLEG FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

A jövedéki adó egyedülálló a maga nemében a tekintetben, hogy egy adónemet hányféleképpen lehet és kell bevallani, illetve visszaigényelni (visszatérítését kérni). Az adóalanyok egy részének adóelőleg fizetési kötelezettsége is van, mégpedig nem éppen egyszerű szabályok szerint. Írásunkban e szabályokat ismertetjük.

Tovább a cikkhez

KÖNYVELŐIRODÁK MAGYARORSZÁGON

Beszélgetőtársam Lőrincz János a könyvelőiroda vezetője. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett üzemszervező szaküzem-mérnökként, emellett megszerezte a mérlegképes könyvelői és az adótanácsadói képesítést. Saját cégét, az A.R.-A.T. BT –t 1993-ban alapította. A betűszó sokak képzeletét elragadta már, viszont jól megmarad az emberek emlékezetében. Egyszerű rövidítésről van szó Adat Rögzítő - Adó Tanácsadó BT. Tápiószentmárton, egy 6000 lelkes település Pest megye déli részén, Ceglédtől 25 km-re található. Jellemző, hogy a helybeli vállalkozások az iroda ügyfélkörének csak 10 %-át teszik ki.

Tovább a cikkhez

KIFIZETÉSI KÉRELEM ELKÉSZÍTÉSE A PÁLYÁZÓ TÁJÉKOZTATÓ FELÜLETEN

Az alábbiakban a számlarögzítés, vagyis a kifizetési kérelem (elszámolás) elkészítése során gyakran előforduló esetekről, kérdés-válaszokról, tipikus hibákról és a hozzájuk kapcsolódó megoldásokról olvashatunk. Mindezek alapos áttanulmányozásával a kifizetési kérelmeket (elszámolásokat) egyszerűbben és könnyebben, a szabályoknak megfelelően tudjuk elkészíteni.

Tovább a cikkhez

VEZETŐI INFORMÁCIÓ – VÁLLALKOZÓKNAK

Cégvezetőknek szeretnénk iránymutatást nyújtani a most kezdődő cikksorozatunkkal a vezetői számvitel témakörben. Foglalkozunk a kimutatások típusaival, a teljesítménymutatók mibenlétével, a költségek felosztásával, döntéshozatali mechanizmusokkal, költségvetés készítésével, és egyéb, idevágó témákkal.

Tovább a cikkhez

JOG

Bemutatjuk A könyvelői felelősség kézikönyvét

Vajon mi lesz az eredménye annak, ha egy könyvelőirodai vezető és egy ügyvéd leülnek beszélgetni, hogy megosszák egymással évtizedes tapasztalataikat? Jelen esetben a végeredmény a Könyvelői felelősség kézikönyve című legújabb kiadványunk lett, a szerzők: dr.Szabó Tibor és Regős Gábor. A témában ugyanis van mondanivalónk: több évtizede a pályán vagyunk, annak is a sűrűjében, mindketten adótanácsadóként is működünk – ez bennünk a közös.

Tovább a cikkhez