Lapszámok
2009 / 11
Tartalomjegyzék
EGYÉB ADÓK
- SZOLGÁLTATÁSOK ADÓZÁSI SZABÁLYAI 2010-TŐL
-
2010-től az Európai Unió tagországai egységesen bevezetik a szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat. A szabályok lényegét érintően mondhatni változatlanok. A szolgáltatások döntő hányadánál továbbra is olyan módon kell adózni, mint 2010 előtt, viszont a szabályzás technikája megváltozik, és néhány szolgáltatás típus esetén eltérő módon kell a teljesítési helyet megállapítani. Jelen cikkben nem tartom célszerűnek összehasonlítani a jelenlegi és a jövő évtől hatályos szabályokat, mert az érthetőség rovására menne, kizárólag az új szabályokat kívánom ismertetni, megjegyezve azt a körülményt, hogy a cikk, a még nem elfogadott törvényszöveg első olvasatát követően született. Az általam ismertetett szabályok és az országgyűlés által a jövőben elfogadandó jogszabály között vélhetően nem lesz lényegi különbség, mivel a szabályzás lényegesen nem térhet el az EU irányelvben szereplő előírásoktól.
- CSOMAGOLÁS – KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS – A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁSBAN
-
A környezetvédelmi termékdíj törvény módosítása legtöbbször a csomagolás és kereskedelmi csomagolás témakörét érinti, ezért érdemes ismét áttekinteni a jogszabályt a legutolsó módosítás tükrében.
- A KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSRÓL – PÉLDÁKKAL
-
Nem csak a transzferárazásra kötelezett közép- és nagyvállalatoknak, de a legkisebb EVA-s cégeknek is gondot okozhat a kapcsolt vállalkozások definíciójának 2010-es változása. Írásom első részében a jelenleg hatályos szabályok átfogó bemutatására helyezem a hangsúlyt, majd a jövő évi törvényi változásokat, ezek hatását fogom elemezni. Cikkem utolsó bekezdéseiben – mintegy csattanóként – egy kevesek által ismert adóhatósági iránymutatást kínálok majd – a bátraknak.
- SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉS KFT-BEN
-
A személyi jövedelemadó valamint a társadalombiztosítás rendszerét érintő, a 2010. évre vonatkozó változások egyik legvitatottabb témája, az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítés jogintézménye. Az utóbbi fogalom értelmezése kapcsán újra aktuálissá vált annak meghatározása, hogy mely esetekben beszélhetünk társas vállalkozásban való személyes közreműködésről. Cikkünkben az egyik legelterjedtebb társasági forma, a korlátolt felelősségű társaság tagjainak személyes munkavégzését járjuk körbe a lehetséges jogviszonyok, és azok járulék vonzatai tekintetében
- A CÉGAUTÓADÓVAL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE
-
Év eleje óta kifogyhatatlan téma a személygépkocsi üzemeltetésével és a cégautóadóval kapcsolatos adózási szabályok értelmezése. A témával kapcsolatosan több szakmai álláspont már megjelent. A felvetett téma okán nem hagyható figyelmen kívül a 2009. évi LXXVII. törvény augusztus elsejétől bevezetett kedvező módosítása sem, mely az egyéni vállalkozókat és mezőgazdasági őstermelőket pozitívan érinti. A beterjesztett törvényjavaslatok alapján egyéni vállalkozók esetében további kedvező változások várhatóak.
- A JÖVEDELEM- (NYERESÉG-) MINIMUM ADÓLAP ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BECSLÉSI ELJÁR
-
2007. július 1-jével hatályba lépett az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvény (továbbiakban: Mód. tv.). A jogszabály olyan új anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket vezetett be, amelyek legfőbb célja azon adózók kiszűrése, illetve szigorúbb ellenőrzése, akiknél/amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. A Mód. tv. kiegészítette mind a társasági, mind a személyi jövedelemadó törvény adóalap meghatározására vonatkozó részét, meghatározva a jövedelem- (nyereség-) minimum adóalap számításának módját és emellett új rendelkezéseket vezetett be az adóalap adóhatósági ellenőrzésével kapcsolatosan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) is.
- JELENTŐSEN MEGVÁLTOZÓ CAFETERIA SZABÁLYOZÁS 2010-TŐL
-
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.) alapjaiban változtatta meg 2010. január 1-jei hatállyal a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.), melynek bizonyos rendelkezései az Alkotmánybíróságon jelenleg is támadás alatt állnak. Ráadásul az országgyűlés napirendjén van többek között a Pénzügyminisztérium által benyújtott T/10676. számú törvényjavaslat, amely több mint tíz oldalon és mellékleteken keresztül taglalja az Szja tv. újabb módosítási szándékait. A http://www.parlament.hu/irom38/10676/10676.pdf oldalon elérhető javaslat módosító szavazásait 2009. november 2-án, a zárószavazását 9-én tartják, így még időben kihirdetésre kerülhet.
- ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG FELMONDÁSAKOR - PÉLDÁKKAL
-
Köztudott, hogy a múlt évben bekövetkezett világméretű pénz- és tőkepiaci válság a pénzügyi szektor valamennyi szereplőjét érintette. A válság kedvezőtlen hatását az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak sem kerülhették el. Ennek következtében a pénztárak befektetései az elmúlt év nagy részében nem eredményeztek hozamot, sőt esetenként olyan mértékű volt az elszenvedett veszteségük, hogy emiatt a tagok egyéni számláin felhalmozott tőke összege is csökkent. Ezért számosan döntöttek úgy, hogy felmondják a pénztári tagságukat. A pénztárból való kilépés esetén számolni kell azzal, hogy a felvett összeg részben vagy egészben adóköteles, így az egyéni számlán fennálló követelésnek az adóelőleggel csökkentett összegét kaphatja meg csak a pénztárból kilépő tag. Ezen túlmenően az adóelőleg alapjául szolgáló összeg után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a magánszemélynek. Mi az elszámolás menete – ezt a kérdést járjuk körbe írásunkban – példákkal is szemléltetve.
- KÖVETELÉS ELENGEDÉS ILLETÉKMENTESSÉGE
-
Cikkünkben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2009. július 9. napjától hatályos, a térítésmentes eszközátruházások, és a követelések ajándékozásával kapcsolatos illetékfizetési kötelezettségek – első olvasatra kedvező irányba történő – módosításával kapcsolatos buktatókra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, a párhuzamosan beiktatott egyéb módosítások, így elsősorban a társasági adóról szóló törvény 2010. január 1-jétől hatályos változásai fényében.
- MÉLTÁNYOSSÁG ÉS FIZETÉSI KÖNNYÍTÉS A JÖVEDÉKI ELJÁRÁSOKBAN
-
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Jöt.) magyar viszonylatban az egyik legegyértelműbb, legszigorúbb jogszabály. Persze, nem lennénk magyarok, ha nem lenne ebben is néhány kiskapu. De a cikk célja nem ezeknek a bemutatása. Mint fentebb írtuk, a jövedéki jogszabályok objektív felelősségi viszonyokat tartalmaznak. Adójogszabály lévén az adó-, bírság és pótlékfizetés tekintetében azonban az Art. szabályai a mérvadók és ezért a méltányosság, valamint a fizetési könnyítések esetében is (a jövedéki bírság kivételével) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) szabályait kell alkalmazni.
- A NYENYI ADATSZOLGÁLTATÁS SPECIÁLIS SZABÁLYAI A VÁLLALKOZÁSOK ÉVKÖZI MEGSZŰNÉSE ESETÉN
-
A világgazdaság általános és mélyreható válsága következtében ugrásszerűen megnőtt azon magyar vállalkozások (a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás szemszögéből: nyilvántartásra kötelezettek) száma, akik 2009. év során már megszüntették tevékenységüket, illetőleg várhatóan magas lesz azoknak a száma is, akik (amelyek) esetében a vállalkozói tevékenység megszűnése még ez év hátralévő részében fog bekövetkezni.
- A VÉGELSZÁMOLÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA
-
A címben – többszörös szűkítéssel – megadott kérdéskör vizsgálatát, elemzését több körülmény is indokolja. Így az, hogy 2006. július 1-jétől átfogóan változott a cégjogi szabályozás anyagi része, amelyben különösen hangsúlyos volt a vezető tisztségviselők jogviszonyának újraszabályozása, majd az utóbbi téren 2007. szeptember 1-jétől ismételten gyökeres fordulat következett be. Természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy - szintén 2006. július 1-jétől – újrakodifikálásra, és ennek keretében a csőd és felszámolási szabályoktól elkülönítésre, kerültek a végelszámolás előírásai. A szerző választott témája bemutatására irányuló igyekezetét – a fenti „elméleti” megfontolások mellett – dominálta az a gazdasági szituáció is, amelyben a gazdasági társaságok nagy számban választják a jogutód nélküli megszűnés végelszámolásos formáját, amelyre csak és kizárólag akkor van mód, ha a gazdasági társaság nem fizetésképtelen.
- KÖNYVELŐIRODÁK MAGYARORSZÁGON
-
Az irodavezető Regős Gábor ügyvezető a könyvelési szolgáltatásait még a GMK-k világában kezdte. A könyvelés minden tevékenysége mellett ott állt, azonban ahhoz mindig kapcsolódott valami. 1989-ben az Önadózó, 1990-ben Adótanácsadó Kamara megalapításának kezdeményezése. 1988-ban kezdődött a könyvelési szoftverek készítése, ezt követően alakult meg a Contorg kft, ami a mai napig készíti, és gondozza felhasználói körében a Contorg szoftvereket. A Contorg Consult Kft 2003-ban jött létre, a tevékenységek különválasztása miatt. 2007 óta az akkor megalakult új érdekképviseletnek, a Könyvelőirodák Országos Szövetségének (KIROSZ) az elnöke. Van rálátása a szakmára, aminek helyzetét szinte „történeti távlatokból” merített tapasztalatait igyekszik most az olvasókkal megosztani.
- A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉSRŐL
-
Könyvelési szerződésről, jogviszonyról akkor beszélünk, ha a könyvviteli szolgáltatás nyújtása nem munkaviszonyban történik. A munkaviszonyban végzett könyvviteli szolgáltatásnak külön szabályai vannak, annak szerződésére és felelősségi kérdéseire a Munka Törvénykönyve irányadó – egy kis kitérővel foglalkozunk majd ezzel a kérdéssel is, de írásunk fő tárgyát a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó önálló könyvelési szerződés és annak felelősségi kérdései képezik.
- A KIFIZETÉSI KÉRELMEK LEGGYAKORIBB HIBÁI
-
Mire kell odafigyelni különösen a kifizetési kérelem elkészítése során? Milyen szabályok vannak, melyeket a támogatás igénylésekor nem szabad figyelmen hagyni és amelyeket ha nem ismerünk, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy a támogatás később érkezik meg? Az alábbiakban ismertetett főbb szempontok apróságnak tűnhetnek, de ahhoz, hogy a támogatást igénybe vegyük, ezeket a feltételeket is teljesíteni kell!
- IRÁNYTŰ A VEZETŐKNEK – TELJESÍTMÉNY-MUTATÓK
-
Képzeljük el, hogy repülés közben észrevesszük: a pilóta a sebességet folyamatosan változtatja, egyszer gyorsabban, másszor lassabban haladunk. Közben ráz a gép, néha vészesen közel jönnek a gépek, mintha már túl is haladtunk volna a célon – de a kapitány csak a sebességre koncentrál… Vészforgatókönyvnek tűnik, de sokszor sajnos vállalati vezetők majdnem úgy viselkednek, mint a fent leírt pilóta: egy mutatóra koncentrálnak, és a többit figyelmen kívül hagyják. Ez az egy kritikus mutató lehet a profit, vagy másnéven nyereség, sokszor a forgalom és annak növelése, esetleg a minél magasabb haszonkulcs. Tipikusan az ilyen „egyirányú” vezetés eredménye a zsákutcába tévedés: a cég végül hosszútávon nem lesz életképes. Mire kell tehát figyelni vezetés közben?
- A VAGYONOSODÁSI ÜGYEK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI
-
Írásunkban a Somogy Megyei Bíróság 2009. szeptember 18-i Regionális Közigazgatási Értekezletén elhangzott nyító elődást közöljük, amely összefoglalja a vagyongyarapodás ügyekben hozott APEH határozatok bírósági felülvizsgálatának eddigi tapasztalatait. Ez irányadó az adóhatóság és az adózók számára egyaránt.
- FORDÍTOTT ADÓZÁS VIZSGÁLATA AZ ADÓELLENŐRZÉSBEN
-
Adóügyekben a könyvelő és a revizor eltérő idődimenzióban dolgozik – a könyvelő a jelenben, a revizor a múltban. Menjünk vissza 2008 év elejére: mindenki emlékszik, micsoda bizonytalanság övezte az új Áfa törvény bevezetését, különösen a fordított adózás ingatlanokra kiterjesztett új szabályait. Értelmezték minden oldalról a törvényt, mert új volt, de sok esetben nem is akart passzolni a valósággal, végül májusban módosították is. Az élet azonban nem állt meg, vállalkozni muszáj volt, ahogy számlázni, könyvelni, áfát bevallani úgyszintén. Akkor és ott, úgy ahogy az akkori tudás szerint lehetett. Új volt még a törvény – nem volt gyakorlata sem. Viszont a revizorok és az ellenőrzések csak később – adott esetben most, 2009-ben érnek oda, 2008. év elejére, a mai tudásukkal és tapasztalatukkal. Mentségükre szolgáljon, hogy igyekeznek méltányosan eljárni. A jogeset legfőbb tanulsága azonban az, hogy ingatlan-ügyletek megkötésénél, adójogi minősítésénél, számlázásánál a lehető legnagyobb fokú körültekintéssel kell eljárnia az ügylet minden résztvevőjének.
- IRODA PAPÍRBÓL
-
Az irodai berendezések tekintetében is megfigyelhetők azok az újítások, változások, amelyeket a bútorgyártás bármely más területén is tapasztalhatunk. Olyan anyagok is megjelennek, amikről egy-két éve csak a legmerészebbek gondolták, hogy használni fogjuk.
ELŐFIZETŐI HÍREK
- Tisztelt Előfizetőnk!
-
Köszönjük, hogy hűséges olvasója lapunknak, hűségét a jövőben is tartalmas írásokkal és szolgáltatásokkal kívánjuk viszonozni. Előfizetése megújításához október végén kipostáztuk az Önadózó 2010 évre szóló előfizetési számláját. Amennyiben nem kapta kézhez, vagy adatmódosítás szükséges, kérjük Ügyfélszolgálatunkon telefonon, vagy e-mailben jelezze.
Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.
A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.