Lapszámok
2011 / 04
Tartalomjegyzék
ÁFA
- KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY KONTRA ÁFA TÖRVÉNY
-
A számla-kiállításról e két törvényünk ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Mit tehet a fővállalkozó, ha a beruházó ragaszkodik a Közbeszerzési törvény alapján két számla kiállításához, az adóhatósági ellenőrzés során viszont a revizorok törvényesnek az egyösszegű számla kiállítását ismerik el az Áfa törvény alapján? A kérdés természetszerűleg költői, hiszen a szerző nem tudhatja, illetve mondhatja ki, hogy melyik jogszabály az elsődleges, hiszen egyenrangú törvényekről van szó. Célszerűségi alapon viszont javasolható egy követendő eljárási rend.
- III. ÁTALAKULÁS – ÁFA - A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSÁNAK ÁFA TÖRVÉNY SZERINTI ADÓZÁSA
-
A 2008.-tól hatályos Áfa törvény a gazdasági társaságok átalakulását speciális módon mentesíti az általános forgalmi adó alól. Nem mondja ki a törvény, hogy az átalakulás során történő termék vagy szolgáltatás átadása adómentes, továbbá azt sem jelenti ki, hogy az adott ügylet nem termékértékesítés vagy szolgáltatás, hanem egy új, szokatlan módon azt fogalmazza meg, hogy az ügylethez, mint gazdasági eseményhez fűződő joghatás nem áll be, de ezt bizonyos feltételek teljesüléséhez köti. A gazdasági eseményekhez az Áfa törvény a számlázást és az adófizetési kötelezettséget fűzi joghatásként, mely a témakörünkben tárgyalt gazdasági eseményeknél nem áll be, vagyis nem kell számlát kiállítani, és nem kell adót fizetni az ügylet után, melynek további folyománya, hogy az ügyletet az Áfa bevallásban sem kell szerepeltetni.
TAO
- DILEMMÁK A TRANSZFERÁR-ELLENŐRZÉSBEN
-
A transzferárak ellenőrzése sok tekintetben eltér a szokásos adónem vizsgálatoktól. Az alapvető különbséget az okozza, hogy míg a hatályos adótörvények – elvben – egyértelmű iránymutatást adnak az ellenőrzésnek a megállapítások meghozatalához, addig a transzferárak vizsgálatánál az iránymutató jogszabály az OECD Irányelv. A vizsgálatokra vonatkozó magyar jogszabályok – 22/2009 PM rendelet, Tao. tv., Art – a nyilvántartási kötelezettségről szólnak, ami alapján a nyilvántartások meglétét és formai megfelelőségét lehet ellenőrizni. A tartalmi vizsgálatok alapja az OECD Irányelv, továbbá a különböző bírósági döntések és a nemzetközi gyakorlat. A fentiekből következik, hogy nem lehet tételes vizsgálati útmutatót készíteni a szokott módon, csak a mindenkori tapasztalatok összegzésére van mód. Írásunkkal ehhez szeretnénk hozzájárulni, elősegítve a közös gondolkodást néhány probléma felvetésével.
- II. ÁTALAKULÁS – TÁRSASÁGI ADÓ – AZ ÁTALAKULÁS TÁRSASÁGI ADÓ KÉRDÉSEI
-
A gazdasági társaságok átalakulása során az egyes adónemek közül a társasági adó veti fel a legtöbb kérdést. Az átalakulásra vonatkozó társasági adó szabályokat ismertetjük.
SZÁMVITEL
- A NEGATÍV SAJÁT TŐKE MIATTI PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSUK
-
A beszámoló-készítési időszakában sok minden előtérbe kerül, a tárgyévi eredmény felosztásától elkezdve a fizetendő adókötelezettségeken keresztül a beszámoló összeállításának problémájáig. Egyik ilyen lényeges kérdés a mérlegen beül a saját tőke összetétele, illetve a negatív saját tőke esete. Ez a tartósan veszteséges gazdálkodás esetén rendre előforduló eset, ebből pedig nagyon sok probléma származik.
- I. ÁTALAKULÁS – SZÁMVITEL (1.) GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSÁNAK SZÁMVITELE
-
A gazdaság folyamatosan változó körülményei arra kényszerítik a gazdálkodó szervezeteket, hogy alkalmazkodjanak ezekhez az adottságokhoz. Ezekre a kihívásokra a társaságok gyakran csak úgy tudnak hathatós választ adni, ha a feltételeknek megfelelően alakítják szervezeteiket. Ezek a változások néha a nagyobb szervezeti formákat, néha a kisebb szervezeti formákat helyezik előtérbe. Tekintsük át ezeknek a szervezeti változásoknak, a társaságok átalakulásainak a számviteli szabályait.
- VEZETŐI SZÁMVITEL. VEZETŐI INFORMÁCIÓ – HOGYAN OLVASSUK A TÉNYADATOKAT?
-
Előző alkalommal elkezdtük feszegetni, mire is lehet a gyakorlatban a költségvetés során előállított adatokat használni. Láttuk, hogy a tervkészítés hosszantartó és fáradságos munka, de ha a megfelelő hozzáállással és szakértelemmel műveljük, rengeteg pozitívumot hozhat a cég életébe. Na de jól tudjuk, hogy a tervezés még mindig csak papírmunka – a kutya a kivitelezésben van elásva! Ha valaki épített már házat, látta, hogy micsoda terveket lehet létrehozni, főleg a mai számítógépes rendszerek mellett (bár senki sem állítja, hogy ez egyszerű lenne…)! Na de sok-sok szép terv maradt már a történelem folyamán fiókban, papíron vagy egy merevlemezen, és a valóság teljesen mást mutat!
SZJA
- A MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGTÉRÍTÉS SZABÁLYAI
-
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) rendelkezik arról, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel. A kérdésnek ugyanakkor adózási vetületei is vannak – a hatályos szabályok alapján összefoglalóan áttekintjük ezeket.
- IV. ÁTALAKULÁS – SZJA - ÁTALAKULÓ VÁLLALKOZÁSOK MAGÁNSZEMÉLY TAGJAINAK SZJA KÖTELEZETTSÉGE
-
Jelen írásunk célja, hogy az átalakuló társas vállalkozások magánszemély tagjainak átalakulással (illetőleg az átalakuláshoz kapcsolódó egyéb gazdasági eseményekkel) összefüggésben felmerülő személyi jövedelemadó-kötelezettségéhez segítséget nyújtsunk.
JÁRULÉKOK, TB
- TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI EGYÉNI SZÁMLA - ALAKULÓBAN
-
Az Országgyűlés 2011. február 28-ai ülésnapján fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: Nyd. tv.), amelynek egyes rendelkezései újólag ráirányították a figyelmet a társadalombiztosítási egyéni számlára.
EGYÉB ADÓK
- MENTESSÉGEK A 2011. ÉVI TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁSBAN. A KISMENNYISÉGŰ CSOMAGOLÁST KIBOCSÁTÓK LEHETŐSÉG
-
A mentesség intézménye, mint szabályozó eszköz 2011. évben is érvényben maradt és az egyéb kőolajtermék, illetve a reklámhordozó papír kivételével alkalmazható. Ahhoz, hogy a„kis mennyiségű csomagolást kibocsátók” mentességével minél hamarabb élni tudjon a kötelezett, legkésőbb az első negyedéves bevallás benyújtására előírt határidőig – 2011. április 20-ig a KT11BEJKE nyomtatványon nyilatkoznia kell arról, hogy hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik.
- KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓK, SZEMÉLYSZÁLLÍTÁST VÉGZŐ VÁLLALKOZÓK JÖVEDÉKI ADÓ VISSZAIGÉNYLÉSI JOGOSULTSÁGA
-
Literenként 6,50 Ft a fuvarozóknak. 2011. január 1-jétől a közúti árfuvarozást és személyszállítást végző vállalkozók literenként 6,50 forintot visszaigényelhetnek az általuk beszerzett üzemanyag gázolaj jövedéki adójából. Feltétel, hogy vagy rendszámra szóló üzemanyagkártyával vagy saját telephelyen, megfelelő kimérő szerkezettel ellátott kúton tankoljanak és a tankolásról megfelelő dokumentáció legyen. A részletszabály nem sok (ahogy a 6,50 Ft sem az), ám (vagy éppen ezért) kérdőjelek máris vannak.
- GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA
-
A gazdasági társaságok átalakulásával összefoglaló jelleggel legutóbb a 2008. októberi számunkban foglalkoztunk. A téma folyamatosan időszerű, ezért indokolt, hogy az azóta bekövetkezett változásokra is figyelemmel újra adjunk egy komplex áttekintést az átalakulás számviteli feladatairól, társasági adó, áfa és szja kérdéseiről.
ART
- FIGYELEM! MEGVÁLTOZTAK AZ ÖNELLENŐRZÉS SZABÁLYAI!
-
Akár azt is mondhatnánk, hogy az eddigi adózási gyakorlatot gyökeresen megváltoztató szabályok léptek életbe 2011 január 1-én az adózás rendjéről szóló törvényben. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet – lehet, nagyon sok helyen az eddigi önellenőrzési gyakorlat nem folytatható.
Az önellenőrzésről szóló szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 49-51§-okban olvashatjuk. Önellenőrzésről akkor beszélünk, amikor a vállalkozó maga tár fel egy hibát, és ezt egy önellenőrzési jegyzőkönyv keretében dokumentálja. Ezzel összefüggésben kijavítja a könyvelését és adóbevallásait, illetve szükség esetén beszámolóit is.
Az önellenőrzésről felvett jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:
az önellenőrzést végrehajtó adózó adatait
az önellenőrzés okát, (szöveges indoklás)
a javítandó adó megnevezését, az adónem kódját
az eredeti bevallás esedékességét
a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontját
az önellenőrzés esedékességének időpontját (+15 nap)
az önellenőrzéssel érintett adóalap, adó, költségvetési támogatás eredeti összegét
ezek helyesbített összegét
az elszámolt különbözetet
a kiszámított önellenőrzési pótlékot
a hiba számviteli minősítését (jelentős, lényeges elvek alapján)
a hiba könyvelésének menetét (könyvelési tételeket)
Ezen kívül készíteni kell még egy önellenőrzési nyilvántartást, mely a vállalkozás önellenőrzéseit csak „kivonatosan” sorolja fel. Ez a táblázatszerű nyomtatvány az önellenőrzésekről az alábbi adatokat tartalmazza:
sorszám
önellenőrzés kelte
vonatkozó időszak (év, hó)
adónem
alapváltozás (nő, csökken)
adóváltozás (nő, csökken)
önellenőrzés nyomtatvány típusa
megjegyzés
Az önellenőrzés „ára” az önellenőrzési pótlék, melyet az eredeti esedékességtől a hiba feltárásáig terjedő időszakra kell kiszámolni, a jegybanki alapkamat figyelembevételével. Kiszámítására javasolt használni az adóhatóság honlapján közzétett kalkulátort.
Az önellenőrzést a hiba feltárásától számított 15 napon belül kell benyújtani. (Erre a 15 napra nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni!) Ezt a 15. napot nevezzük az önellenőrzés esedékességének.
Az idei évre történt változás ezzel a 15 napos időintervallummal van összefüggésben.
Az adózás rendjéről szóló törvény 2003. évi XCIII. törvény (Art.) 49.§ (2) bekezdése szerint a hatóság általi ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
De mi a helyzet a már megkezdett önellenőrzésekkel?
A 2011 előtt hatályos rendelkezések erre nem tettek eltérő szabályozást, tehát az adózó által feltárt hibát, a hiba feltárásától számított 15 napon belül önellenőrzéssel helyesbíthette. (Ez ugyanis lényegesen olcsóbb, mintha a hatóság találta volna meg.) A törvényalkotók a módosítással azt a kiskaput szerették volna megszüntetni, amikor az adózó az önellenőrzést kidolgozza, azonban azt csak abban az esetben nyújtja be az adóhatósághoz, ha adóellenőrzésről kap értesítést. Élve azzal a lehetőséggel, hogy ha néhány napja tárta volna fel a hibát, akkor még lenne ideje benyújtani az önellenőrzést.
Mindezekre válaszul a 49.§ (2) bekezdése kiegészült azzal a szabállyal, hogy a vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítésének - az előzetes értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta vagy postára adta.
Ez a rendelkezés elég hátrányosan érinti azokat a nem taktikázgató adózókat, akik valóban néhány napja tárták fel a hibát. Hiszen ezt már ők sem fejezhetik be, ha az ellenőrzés megkezdődött.
Mikor kezdődik meg az ellenőrzés? Ha postán tértivevényes levéllel értesítést kapunk a vizsgálatról, akkor az a nap, amikor ezt az értesítést átvettük. Ha az ellenőrzésről a hatóság pl. telefonon értesíti az ügyfelet, akkor az ellenőrzés akkor kezdődik, amikor az ellenőrök a megbízólevelet átadták. Ez általában akkor történik, amikor ténylegesen megkezdik az ellenőrzést. A telefonos értesítés és a megbízólevél közötti időben – bár tudomásunk van az ellenőrzésről – a folyamatban levő önellenőrzéseket befejezhetjük.
És még egy fontos „apróság”. Az elfogadott törvényjavaslat indoklása szerint az ellenőrzés megkezdését megelőzően benyújtott önellenőrzésekre még van lehetőség. A törvény szövege szerint azon a napon, amikor az ellenőrzés megkezdődik, még egy aznapi, de korábbi időpontban sem lehet önellenőrzést benyújtani. Hiába nem volt tudomásunk arról, hogy délután 2-kor megérkezik a postás a levéllel, ha reggel 8-kor adtunk be önellenőrzést, azt már nem fogják elfogadni. Ráadásul tálcán kínáljuk a hibát. A feltétel ugyanis, hogy az ellenőrzés kezdetét megelőző napon történjen az önellenőrzési nyomtatvány benyújtása vagy postára adása.
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna
www.adonavigator.hu - ADÓAMNESZTIA OFFSHORE JÖVEDELMEKRE ÉS CÉGEKRE - 2011
-
A legújabb, 2011. december 31. napjáig érvényesíthető adóamnesztia három esetkörre terjed ki: az offshore cégből származó osztalék, kamat és egyéb jogcímű jövedelmekre, a külföldi számlákon tartott pénzeszközök hazautalására, és a hazai gazdasági társaságokban meglevő offshore tulajdonok kivásárlására. A feltételeket a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82-83.§-ai tartalmazzák (Magyar Közlöny 2010/192 (XII. 17.) A vonatkozó szabályokat ismertetjük.
- AZ ADÓHATÓSÁGI „FEKETELISTÁKRÓL”
-
Az adóhatóság rendszeresen, közzétesz „feketelistákat”, melyek alapján az adózók meggyőződhetnek arról, hogy partnerük ténylegesen létező cég-e, illetve adókötelezettségeinek eleget tesz-e. Ilyen – az üzleti döntésekhez is információkat szolgáltató - listák: Nyilvántartott adózók listája, bejelentett tevékenységi körük, alkalmazottak létszáma - Felfüggesztett adószámú és törölt adószámú adózók - Végrehajtás alatt álló adózók - Adóhiánnyal rendelkező adózók - Bejelentési kötelezettségüket elmulasztó adózók - Adótartozással rendelkező adózók - Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók
- AZ ÖNELLENŐRZÉS JOGSZERŰSÉGE – A BÍRÓSÁG ELŐTT
-
Az adóbevallás benyújtásakor az adózónak - illetve a könyvelőnek, adótanácsadónak - nagy figyelmet kell fordítania a legapróbb részletekre is, ellenkező esetben könnyen olyan helyzetben találhatja magát, mint az alábbi jogesetben érintett gazdasági társaság. Ugyanis az Art. egyik szabálya szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt és azt utólag kívánja módosítani. A konkrét ügyben a bevallás elektronikus módon történő kitöltésekor egy négyzet üresen maradt, mellyel az adózó a kedvezőtlenebb adómértéket választotta, ez a hiba utólag nem volt korrigálható.
MUNKAJOG
- HA MÉG NEM TŰZTÉK KI – A PRÉMIUM
-
Ahol van rá költség, vélhetőleg a tavasz elejéig kitűzik a prémiumfeladatot. Miután a Munka Törvénykönyve e díjazási jogcímről egyáltalán nem rendelkezik, meglehetősen nagy a tévedés lehetősége. Ha cikkünket elolvassa, megtakarítja a prémiumra való jogosultsággal kapcsolatos ítéletek felkutatására és értelmezésére fordított hosszú órákat.
KKV
- KKV- SZEKTOR, A MÓDOSULT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK HÁTSZELÉBEN
-
Írásunkban felvázoljuk, hogyan segíti a módosított Közbeszerzési törvény a kis és középvállalkozásokat, milyen rendelkezésekkel kívánja elérni a körbetartozások megszűnését és az adminisztrációs terhek csökkentését?
Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.
A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.