Ideiglenes iparűzési adó alanya - építőipari tevékenységet folytató vállalkozó fogalma

kabaelzett 2014-01-13 09:56:18

Tisztelt Szerkesztőség!
Kérem szíves segítségüket a következőkben:
Az 1990.évi C. törvény a helyi adókról IV. fejezetében szabályozza a helyi iparűzési adót, ezen belül az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet. Cégünk székhellyel rendelkezik, állandó iparűzési adót fizet 1 önkormányzatnak, főtevékenységként fémáru nagykereskedelemmel foglalkozik. Nem olyan régóta van egy üzletágunk, melyet 41-43 TEÁOR-ba eső TEÁOR kóddal folytatunk. Ebből a tevékenységből származó árbevételünk azonban az összárbevételhez képest nem jelentős. Kérdésem, hogy adóalanyok vagyunk e az ideiglenes iparűzési adó tekintetében, ha székhelyünkön kívül folytatunk tevékenységet. A bonyodalmat az okozza, hogy a fent nevezett törvény értelmező rendelkezései között (VII.fejezet) szerepel az "építőipari tevékenység" definíciója (24.176 építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége;) és szerepel az "építőipari tevékenységet folytató vállalkozó" definíciója (62.212 építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből [52. § 24. pont] származik;). Felhívtam több önkormányzatot is, ahol azt mondták, csak a TEÁOR-os fogalmat kell figyelembe vennem, nem számít, hogy az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó definíciójába nem esik bele a cég, akkoris adóalanyok vagyunk. Más önkormányzat nem tudott válaszolni a kérdésemre. Könyvvizsgáló szerint viszont figyelembe kellene vennünk az árbevétel feltételt is.
Tehát a kérdés az, hogy csak a TEÁOR számít (ekkor adóalany bárki, aki 41-43. TEÁOR-ban tevékenykedik) VAGY számít, hogy a cég árbevételének (+saját készlet) 75%-a 41-43 TEÁOR-ból származik e.

Köszönettel: Szabó Katalin

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2014-01-13 18:35:12

Katalin,
A Htv. 35.§-a alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység tevékenység. A törvény 37.§ (2)a) pontja határozza meg, hogy ideiglenes jelleggel végzett tevékenységnek minősül az az építőipari szolgáltatás (definíciója az értelmező rendelkezések közt: 41-43.ágazatok TEÁOR 08) amely folyamatosan vagy megszakításokkal az adóéven belül meghaladja a 30napot de nem éri el a 181napot. Mivel az idézett törvényhely nem használja az "építőipari tevékenységet folytató vállalkozó" fogalmát, így ennek definíciója érdektelen az adókötelezettség meghatározása során. Az "építőipari tevékenységet folytató vállalkozó" fogalmi meghatározása az adóalap önkormányzatok közti megosztásánál bír jelentőséggel (Melléklet 2.3.)
papati

^{Szakértői hozzászólás}

kabaelzett 2014-01-14 11:36:13

Köszönöm szépen a válaszát. Az önkormányzatok többsége is így tudja, csak van ahol nem voltak biztosak benne, amikor konkrétan említettem nekik a definíciót.
Kérem, amennyiben tud, akkor a további kérdéseimre is adjon választ, hiszen a fentiek szerint adóalanyok vagyunk, viszont a gyakorlatban elég sok bizonytalanság van.
0/ A könyvvizsgáló szerint első körben azt kell megállapítani, hogy a végzett árbevétel szerző tevékenység termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás e. A cég jellemzően terméket (forgóajtó, beléptető rendszer) értékesít, de vállalja annak beépítését is. Ekkor szolgáltatásnyújtásnak minősül a teljes ügylet? És csak ekkor érintett ideiglenes iparűzési adóval? Sajnos a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás közötti határt ilyen esetben nagyon nehéz megállapítani. Hogyan tud egy cég biztosra menni ennek megállapításánál? Állásfoglalást érdemes kérni? Jogász tudja megállapítani, könyvvizsgáló vagy adótanácsadó?

1/ Eltérő üzleti éves a cég, de az ideiglenes ipüt állítólag naptári év szerint kell nézni. Az üzleti év vége június 30. A júniusból júliusba átnyúló ügyeknél hogy kell eljárni? Júniusban le kell zárni és bevallani vagy az egész a júliust terheli és így az új üzleti évet (Tehát az állandó iparűzési adóból is csak az új évben lesz levonható az áthúzódó ideiglenes adó? ) Ugyanez a kérdés december-január viszonylatában, amennyiben naptári év szerint kell nézni az adót.
2/ Az önkormányzat szerint rögtön az első napon be kell hozzájuk jelentkezni, nem számít, hogy elérjük e abban az évben a 30 napot vagy sem. Szerintem csak 30 napon túl vagyunk adóalanyok, tehát amíg a sok-sok kis vidéki munkánk egy önkormányzat területén nem éri el a 30 napot, én nem jelentkeznék be. Szerintük viszont be kell, mert ők is nézni akarják mikor érjük el a 30 napot. Egy korábbi kérdésben ezt Önök már megválaszolták, miszerint az első 30 napban nincs bejelentkezési kötelezettségem! De a 3. pontban tovább fejteném ezt a kérdést...
3/ Az önkormányzat szerint minden egyes újonnan kezdett munkánknál külön-külön be kell jelentkezni adott önk-hoz. Pl. Egyik önkormányzat területén "A" cégnél 1 napot telepít a cég, akkor be kell jelentkezni, utána mivel befejeztük a munkát, bevallást kell beadni az 1 napról. (vagy fizetni kell adót vagy nem, attól függően, hogy adott évben, adott településen megvolt e a 30 nap). Aztán 2 hónap múlva újra telepít a cég ugyanannál az önkormányzatnál "B" cégnél 2 hónapot, elején bejelentkezek, végén bevallok, fizetek, figyelembe véve az előtte lévő 1 napos munkát. Ha így teszek akkor újra kérdéssé válik, hogy az első 30 napban biztosan nem kell bejelentkezni? Hiszen amikor elkezd a cég telepíteni, nem biztos, hogy tudja, hogy 30 napon túl fog e nyúlni az ügylet. És ha túlnyúlt, akkor már el is van késve az azonnali bejelentkezésről.
4/ Mivel a 4329 TEÁOR (egyéb épületgépészeti szerelés: Ebbe a szakágazatba tartozik az épület és egyéb építmény különféle szerkezeteinek szerelése, beleértve a javítást és karbantartást, kivéve az elektromos, csővezeték, fűtési, légkondicionálási rendszer, valamint az ipari gép szerelését.) alá a javítás, karbantartás is beletartozik, ezt úgy kell értenem, ha vidékre megyünk javítani, illetve a negyedéves karbantartásokat elvégezni, akkor ezekre az 1 napos megjelenésekre is be kell jelentkezni (ha feltételezzük, hogy már a 30 napot túlléptük és csak 30 napon túl kell)?
5/ Ha nem olyan telepítésről van szó, ahol készül építési napló, teljesítési igazolás, akkor pl. munkalap alapján kell a napokat megállapítani? És hogyan? Kapunk egy hívást, hogy elromlott egy forgóajtó. Kimegyünk, megnézzük. Rendelni kell alkatrészt, 3 hét múlva tudunk csak javítani. Ilyenkor addig kell számolni a napokat, amíg be nem fejezzük a javítást, tehát pl. 3 hétre, mert annyit kell várnunk az alkatrészre, és a tevékenység megkezdése és vége között 3 hét telt el?

Köszönöm előre is a válaszát!

^{Felhasználói hozzászólás}

kabaelzett 2014-01-14 12:02:36

Köszönöm szépen a válaszát. Az önkormányzatok többsége is így tudja, csak van ahol nem voltak biztosak benne, amikor konkrétan említettem nekik a definíciót.
Kérem, amennyiben tud, akkor a további kérdéseimre is adjon választ, hiszen a fentiek szerint adóalanyok vagyunk, viszont a gyakorlatban elég sok bizonytalanság van.
0/ A könyvvizsgáló szerint első körben azt kell megállapítani, hogy a végzett árbevétel szerző tevékenység termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás e. A cég jellemzően terméket (forgóajtó, beléptető rendszer) értékesít, de vállalja annak beépítését is. Ekkor szolgáltatásnyújtásnak minősül a teljes ügylet? És csak ekkor érintett ideiglenes iparűzési adóval? Sajnos a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás közötti határt ilyen esetben nagyon nehéz megállapítani. Hogyan tud egy cég biztosra menni ennek megállapításánál? Állásfoglalást érdemes kérni? Jogász tudja megállapítani, könyvvizsgáló vagy adótanácsadó?

1/ Eltérő üzleti éves a cég, de az ideiglenes ipüt állítólag naptári év szerint kell nézni. Az üzleti év vége június 30. A júniusból júliusba átnyúló ügyeknél hogy kell eljárni? Júniusban le kell zárni és bevallani vagy az egész a júliust terheli és így az új üzleti évet (Tehát az állandó iparűzési adóból is csak az új évben lesz levonható az áthúzódó ideiglenes adó? ) Ugyanez a kérdés december-január viszonylatában, amennyiben naptári év szerint kell nézni az adót.
2/ Az önkormányzat szerint rögtön az első napon be kell hozzájuk jelentkezni, nem számít, hogy elérjük e abban az évben a 30 napot vagy sem. Szerintem csak 30 napon túl vagyunk adóalanyok, tehát amíg a sok-sok kis vidéki munkánk egy önkormányzat területén nem éri el a 30 napot, én nem jelentkeznék be. Szerintük viszont be kell, mert ők is nézni akarják mikor érjük el a 30 napot. Egy korábbi kérdésben ezt Önök már megválaszolták, miszerint az első 30 napban nincs bejelentkezési kötelezettségem! De a 3. pontban tovább fejteném ezt a kérdést...
3/ Az önkormányzat szerint minden egyes újonnan kezdett munkánknál külön-külön be kell jelentkezni adott önk-hoz. Pl. Egyik önkormányzat területén "A" cégnél 1 napot telepít a cég, akkor be kell jelentkezni, utána mivel befejeztük a munkát, bevallást kell beadni az 1 napról. (vagy fizetni kell adót vagy nem, attól függően, hogy adott évben, adott településen megvolt e a 30 nap). Aztán 2 hónap múlva újra telepít a cég ugyanannál az önkormányzatnál "B" cégnél 2 hónapot, elején bejelentkezek, végén bevallok, fizetek, figyelembe véve az előtte lévő 1 napos munkát. Ha így teszek akkor újra kérdéssé válik, hogy az első 30 napban biztosan nem kell bejelentkezni? Hiszen amikor elkezd a cég telepíteni, nem biztos, hogy tudja, hogy 30 napon túl fog e nyúlni az ügylet. És ha túlnyúlt, akkor már el is van késve az azonnali bejelentkezésről.
4/ Mivel a 4329 TEÁOR (egyéb épületgépészeti szerelés: Ebbe a szakágazatba tartozik az épület és egyéb építmény különféle szerkezeteinek szerelése, beleértve a javítást és karbantartást, kivéve az elektromos, csővezeték, fűtési, légkondicionálási rendszer, valamint az ipari gép szerelését.) alá a javítás, karbantartás is beletartozik, ezt úgy kell értenem, ha vidékre megyünk javítani, illetve a negyedéves karbantartásokat elvégezni, akkor ezekre az 1 napos megjelenésekre is be kell jelentkezni (ha feltételezzük, hogy már a 30 napot túlléptük és csak 30 napon túl kell)?
5/ Ha nem olyan telepítésről van szó, ahol készül építési napló, teljesítési igazolás, akkor pl. munkalap alapján kell a napokat megállapítani? És hogyan? Kapunk egy hívást, hogy elromlott egy forgóajtó. Kimegyünk, megnézzük. Rendelni kell alkatrészt, 3 hét múlva tudunk csak javítani. Ilyenkor addig kell számolni a napokat, amíg be nem fejezzük a javítást, tehát pl. 3 hétre, mert annyit kell várnunk az alkatrészre, és a tevékenység megkezdése és vége között 3 hét telt el?

Köszönöm előre is a válaszát!

^{Felhasználói hozzászólás}