Gyorskérdés
SZÁMVITEL - Számvitel, könyvelés, könyvvizsgálat

Peresített kötelezettség

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

Nem létező felhasználó 2009-09-25 10:25:49

Kedves Kollégák !
Az alábbi igen összetett témában szeretném kérni a segítségeteket. A téma több kérdéskört is érint.
Az általunk könyvelt társaság 2006-ban egy harmadik céggel (megrendelõvel) kötött szerzõdése alapján, megrendelte 3 db szervízpódium kivételezését és szerelését egy másik cégtõl (szállító), melybõl 1 db –bár jelentõs késedelemmel – de el is készült és a szállító társaság ezzel kapcsolatosan kiállított egy számlát 2006-ban, de mivel a számla tartalmilag helytelenül lett kiállítva, visszaküldte azt javításra.
(Megjegyezni kívánom, hogy az 1 db pódium számláján helytelenül a „részteljesítés” megjelölést tüntette fel a szállító, holott további teljesítések (pódiumok) nem voltak várhatóak, miután a további pódiumok megrendelését már jóval korábban, a jelentõs teljesítési késedelem okán, érdekmúlás miatt lemondta a társaság. A „részteljesítés” feltüntetése viszont további teljesítéseket majd végszámlát feltételez.)
A szállító cég többszöri felszólítás ellenére sem küldött tartalmilag helyesen kiállított számlát, ehelyett ezen követelése vonatkozásában 2007-ben peres eljárás eszközéhez folyamodott.
A kötelezettséget a szállítói számla hiánya, majd a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk sehol elszámolni.
A per 2009-ben részegyezséggel lezárult és végre ki is állították a számlát, 2006-os teljesítéssel, 2009-es kiállítási dátummal, melynek összegét a cég a szállító felé ki is egyenlítette.
Sajnos bizonytalanok vagyunk ennek a kérdésnek a kezelésében, mert az éves beszámoló, a társasági adó és Áfa részérõl olyan kérdéseket vet fel, miszerint a költség az összemérés elve alapján a 2006-os évet érinti, mivel ebben az évben történt a teljesítés ill. bevétel oldal is ebben az évben kapcsolódik hozzá.
Az elõírások szerint akkor kell egy beszámolót önellenõrizni: ha valamilyen hibát észlelünk valamely korábbi, adózási szempontból lezárt idõszakban.
Ilyen hibák: - helytelen könyvviteli elszámolás
- hibás( hiányos) adózási és számviteli nyilvántartás
- bevallások helytelen „kitöltése”.
Mivel az általunk említett probléma egyik kategóriába sem tartozik, szerintünk ez nem hiba, bár a költség szempontjából nézve a 2006-os évet érinti, ezért vagyunk tanácstalanok, hogy ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Szerintetek kell-e egyáltalán társasági adóbevallást és ennek kapcsán a beszámolót is önellenõriznünk a 2006-os évre vonatkozóan, vagy a tárgyévi bevallásban szerepeltethetjük?
Amennyiben önellenõrizni kell a 2006. évi beszámolót további gondot okoz, a hiba hatása miatt a saját tõke nem nyújt fedezetet a korábban jóváhagyott és kifizetett osztalékra.
Hogyan kell kezelni az ilyen esetet,vissza kell fizetni az osztalékot az alapító társaságnak kamatostul ?
Kérdésünk másik része az Áfa kezelésére vonatkozik.
Önellenõriznünk kell a 2006-os évre vonatkozó havi Áfa bevallásunkat, vagy „elkésett számlaként” kezelve, 2009-es havi bevallásunkban szerepeltessük?
A régi ÁFA trv. 16. §-ának (15) bekezdése szerint, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés idõpontja a határozat jogerõre emelkedésének napja.
E szerint a teljesítés idõpontjának a bíróság jogerõs ítélete kézhezvételének idõpontját kell tekinteni, ezzel az idõponttal (2009-ben) keletkezik a számlaadási és az adófizetési kötelezettség, valamint az adólevonási jog is?
Ezzel szemben az új ÁFA trv. nem mondja ki ilyen módon a fentieket, ezért szeretnénk megerõsítést kérni az értelmezésben.
Bizonytalanok vagyunk azért is, mivel ebben az esetben nem egyértelmûen a Bíróság állapította meg a szolgáltatás ellenértékét, hanem hozott egy végzést (egyezség), aminek eredményeképpen a szállító végre hajlandó volt kiállítani azt a számlát, amit –véleményünk szerint- már 2006-ban köteles lett volna.
A fent leírt ügy több bonyodalmat okoz, ezért szeretném kérni aki tud ebben témában segítsen!

Segítségítségeteket elõre is megköszönve, várom mielõbbi válaszotokat.

Üdvözlettel:
Brúnó

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2009-09-29 12:17:39

Brúnó,

Tényleg elég összetett a bánatod, ezért minden apró részletnek jelentõsége van/lehet. A rendelkezésre bocsátott adatokból nekem az alábbi véleményem született.
A számla kiállításakor már egy módosított szerzõdés (1db szervízpódium) volt hatályban, amely alapján az ügyfeled elfogadta a szerzõdésszerû teljesítést. A számla visszaküldése annak alaki kifogására hivatkozva történt. Ezért én úgy gondolom, hogy teljesülnek a Sztv. 42.§ (1) bekezdésében foglaltak, azaz a tétel annak ellenére könyvelendõ (lett volna) 2006-ban, hogy nem áll rendelkezésre a szállító alakilag is hiteles számlája. Ennek könyvelése egy belsõ számviteli bizonylat és a hibásan kiállított számla másolati példánya alapján történhet (a hibás számlán minden könyveléshez szükséges adat rendelkezésre áll, azok változása a javítás után sem várható). Ugyanakkor az Áfa tv. 2006-ban is és 2009-ben is feltételként írja elõ a bizonylat személyes rendelkezésre állását az elõzetes áfa jogszerû levonásba helyezéséhez. Tehát ennek levonása csak 2009-ben történhet meg, önellenõrzésre nincs lehetõség. (Megjegyzem, a bíróság nem a teljesítés tényében döntött, így pl. a szolgáltatást végzõ szégnek ezt a kötelezettségét mindenképp a 2006-os idõszakban kell bevallania.) A fentiekbõl következõen önellenõrzést kell végezni a társasági adóbevallás tekintetében. Ha a törvényi elõírások teljesülnek, a beszámolót is módosítani szükséges. Ami az osztalékot illeti, azt nem kell "visszafizetni", hiszen a kifizetéskor annak törvényi feltételei fennálltak. Ha az önellenõrzést követõen a saját tõke összege oly mértékben lecsökkeni (Gt), akkor a legegyszerûbb módon, pótbefizetéssel kell a hiányt rendezni ( a tõke leszállítást macerásabbnak vélem). Röviden ennyi.

üdv.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Nem létező felhasználó 2009-09-30 11:58:27

Kedves Attila !

Köszönöm a válaszodat.

Visszatérve a saját tõkére az a baj, hogy az önellenõrzéssel negatívvá válik
Az információmat szeretném azzal kiegészíteni, hogy a társaság 100%- ban külföldi társaság tulajdona

Mi a helyzet akkor,ha az alapító okirat nem tartalmaz pótbefizetés elrendelésre vonatkozó feljogosítást?

A fõ kérdés azonban továbbra is az, hogy ezt 2009-ben kell figyelembe venni, vagy pedig 2006-ban önellenõrzéssel.Az idézett Pp. 148.§ (4) szerint nem biztos.

Az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról:
148. § (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.(2) A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítõi eljárás lényegérõl, igénybevételének lehetõségérõl, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítõi eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidõn belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.(3) Ha az egyezség - ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is - megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkezõ esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Ezt egy másik fórumon írták nekem, errõl mi a véleményed?

Üdv.
Brúnó

Üdv.
Brúnó

^{Felhasználói hozzászólás}

Nem létező felhasználó 2009-09-30 12:03:17

Kedves Attila !

Köszönöm a válaszodat.

Visszatérve a saját tõkére az a baj, hogy az önellenõrzéssel negatívvá válik.
Az információmat szeretném azzal kiegészíteni, hogy a társaság 100%- ban külföldi társaság tulajdona.

Mi a helyzet akkor, ha az alapító okirat nem tartalmaz pótbefizetés elrendelésre vonatkozó feljogosítást?

A fõ kérdés azonban továbbra is az, hogy ezt 2009-ben kell figyelembe venni, vagy pedig 2006-ban önellenõrzéssel.Az idézett Pp. 148.§ (4) szerint nem biztos.

Az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról:
148. § (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.(2) A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítõi eljárás lényegérõl, igénybevételének lehetõségérõl, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítõi eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidõn belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.(3) Ha az egyezség - ideértve a (2) bekezdésben meghatározott egyezséget is - megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkezõ esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(4) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Ezt egy másik fórumon írták nekem, errõl mi a véleményed?

Üdv.
Brúnó

^{Felhasználói hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2009-09-30 14:46:26

Brúnó,

A Gt. kifejezetten elõírja a taggyûlés összehívását arra az esetre, ha a tõkevesztés eléri a törvényi mértéket (143.§), függetlenül attól, hogy rendelkeztek-e vagy sem a pótbefizetésrõl a társasági szerzõdésben. Bár csak valószínûsíteni tudom, de az infóid alapján én azt gondolom most is, hogy a felek nem a teljesítés tényében pereskedtek, hanem a helytelen számla kiállítás miatt. Ezért a helyes teljesítési idõpont 2006-os (teljesül a Sztv. szállítói kötelezettségre vonatkozó meghatározása, így könyvelendõ/lett volna). Természetesen az önrevíziós tételeket 2009-ben kell könyvelned, de elkülönülten. Hogy ez milyen minõsítés alá esik (jelentõs, lényeges), a megadott adatokból nem tudom eldönteni. A társasági adóbevallást minõsítéstõl függetlenül önellenõrizni szükséges. Az idézett törvényi hivatkozást ebben az esetben nem tartom relevánsnak.

üdv.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 4 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra