Gyorskérdés
SZÁMVITEL - Számvitel, könyvelés, könyvvizsgálat

Számvitel

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

loncilla 2007-04-16 16:20:38

Hogyan számolnátok el, ha 3000.000 Ft értékben hoznának nektek számlát a kötelezõ szabályzatok - számviteli poltika, leltározási értékelési szabályzat stb. - elkészítésérõl (teljesítmény-igazolás van)?
1) Költség
2) Szellemi termék

^{Témanyitó hozzászólás}

verebelyizsuzsi 2007-04-16 20:13:01

Szerintem szellemi termék. Ennek kapcsán a megbízott a szerzõdésnek megfelelõen egy "terméket" hozott létre. Tulajdonképpen egy adás-vételrõl van szó, amikor a kifizetett összegért a vállalkozó egy hosszú távon felhasználható szellemi termékhez jut.
Üdvözlettel
Böröczkyné Zsuzsi

^{Felhasználói hozzászólás}

loncilla 2007-04-16 20:39:51

A szabályzatokat törvényi elõírás szerint a cég alapítását követõ 90 napon belül el kell készíteni. A szabályzat elkészítésének fizikai munkája lehet külsõ vállalkozó feladata, de a benne foglalt döntések a tulajdonosok szellemi termékeként foghatók fel. A számviteli törvény szellemi termékekre vonatkozó definiciója értelmezésem szerint jövõbeli hasznosulást feltételez. Az alapvetõ szabályzatokat pedig - akár az alapító vagyonból is - kötelezõ finanszírozni, tehát szerintem inkább ráfordítás, mint szellemi termék. Különösen gondot okoz, a várható használati idõ meghatározása, ha szellemi terméként próbáljuk a szabályzatot kezelni. A szabályzatok haszálhatósága ugyanis a vállalkozástól független, hiszen a jogalkotók bármikor módosíthatják Pl. a szabályzat szerint válsztható alternatívákat.
Nagyon köszönöm az együttgondolkodást, de az Sztv szerint nem tudom megnyugatóan szellemi termékként kezelni, de félek költségként is elszámolni, hiszen így az APEH felé kellene megfelelõ jogszabályi megalapozottsággal rendelkeznem. Talán el kellen idõben határolni? De mi lehetne a feloldás feltétele? Tele vagyok kérdéssel!

^{Felhasználói hozzászólás}

loncilla 2007-04-18 10:02:30

Úgy látom, a kollégákat nem nagyon érdekli ez a kérdés!
Ilyen esetben lehetne az Önadozó szerlkesztõségébõl kérni valakinek a segítségét? Sürgõs lenne tudnom a választ!
Köszönettel: Vacsi

^{Felhasználói hozzászólás}

emmabt 2007-04-18 19:44:23

Kedves Vacsi,

A kérdésre adandó válaszhoz természetesen nem mellékes az a körülmény, hogy mekkora vállalkozásról van szó - az arányokra is gondolok. Egy hárommilliós kft-nél megint más elbírálás alá esik a szabályzatok készítéséért ekkora összeget kifizetni, ha van ilyen egyáltalán, és megint más egy most induló, mûködését és bonyolultságát is tekintve, majdan nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezõ stb. vállalkozásnál. Az elkészült számviteli politika, illetve a készítõje nem tud neked segíteni?

A számviteli törvény (véleményem szerint) vonatkozó szabályai, és egy hasonló témában megjelent számviteli kérdés:

25. §
(2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is.
(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentõs bõvítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minõsülõ - a külsõ vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követõen a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minõségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.

76/2004. Számviteli kérdés
Társaságunk tevékenységeinek átszervezését tervezi. A hatékonyabb átszervezés érdekében segítséget kértünk egy tanácsadó cégtõl. Lehetõségünk van-e az átszervezés során az üzleti tanácsadásért kifizetett összeget valamilyen módon aktiválni?
Az üzleti tanácsadásnál gyakran felmerülõ kérdés, hogy a vállalkozásnál a kifizetett tanácsadás kapcsán keletkezik-e aktiválható eszköz. Alapvetõen két, egymástól különbözõ módon jelenhet meg a tanácsadónak kifizetett összeg a vállalkozás könyveiben az eszközök között.
Az egyiknél a tanácsadás mint igénybe vett - szerzõdéssel, számlával alátámasztott - szolgáltatás kerül költségként elszámolásra a vállalkozó könyveiben. Döntésétõl függõen az így elszámolt költséget aktiválhatja alapítás-átszervezés aktivált értékeként abban az esetben, ha a tanácsadás valóban ilyen (alapítási, átszervezési) célokat szolgált, és ezek a költségek a jövõben várhatóan a bevételekben megtérülnek.
A másik esetben valójában nem beszélhetünk tanácsadásról. A tanácsadás mellett vagy ahhoz kapcsolódóan a vállalkozó különbözõ termékeket (például szellemi termékeket) szerezhet be, amely szellemi termékeket a vele szerzõdésben álló tanácsadó készít el részére. Ekkor tehát adásvételrõl van szó, a kifizetett összegért a vállalkozó hosszú távon felhasználható szellemi termékhez jut. A helyes számviteli elszámolás szerint ezeket a szellemi termékeket befektetett eszközként kell kimutatni, majd a várható hasznos élettartamuk alatt az értéküket a megállapított maradványértékig kell értékcsökkenés elszámolásával csökkenteni. A szellemi termék beszerzésének bizonylatául szolgálhat az elfogadott számla, adásvételi szerzõdés, megbízási szerzõdés megkötését követõen a teljesítés igazolása vagy a belsõ bizonylat.
Ha a leírt két esetben vázolt körülmények nem állnak fenn, akkor az üzletviteli tanácsadást a normál számviteli elszámolás szabályai szerint tárgyévi költségként, az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 25. § (3), (7)]