Gyorskérdés
ÁFA - Általános forgalmi adó

Továbbértékesítési cél használt személygépkocsinál

Címkék: használt személygépkocsi beszerzése, továbbértékesítési cél

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

balance2001 2014-06-04 15:49:09

Tisztelt Szakértők!
Egy (nem autókereskedő) kft. használt személygépkocsit vásárolna egy lízingcégtől továbbértékesítési céllal A járművel a kft. székhelyéig hajtana, tovább nem használná, és kb. 2 hét alatt adná el. A kötelező és a cégautóadó lenne a felmerült költség. A beszerzés áfáját levonná, és szintén áfásan adná tovább. Kérdésem, hogy a továbbértékesítési cél megvalósul-e a fenti minimális használat esetén is, illetve milyen egyéb módon lehet bizonyítani a nem saját használatra történő beszerzést.
Köszönöm a segítséget.
Mari

^{Témanyitó hozzászólás}

dr. Szabó Tibor Önadózó szakértő 2014-06-05 09:13:12

Az Áfa törvény meghatározza a továbbértékesítési cél fogalmát:
259. §
22. továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől;
----
Véleményem szerint a vásárlást követő telephelyre hajtás nem minősül saját használatnak - de kit tudja mit mondana a NAV?
Ezt a dilemmát megoldaná, ha az eladó lízingcég a vevő telephelyén adná birtokba az autót, vagy azt nem saját lábon, hanem trélerrel szállítanák oda.
Lényeges lehet még, hogy azért ez a Gépjárműkereskedelemi TEÁOR szám azért csak szerepeljenek a bejelentett tevékenységek között - lehet, hogy ez legalább olyan lényeges is, mint az előbbi.
Illetve a továbbértékesítési cél belefoglalható a vételi szerződésbe is, vagy ha nem akkor pl. a vételt elrendelő ügyvezetői utasításba.
-A számviteli nyilvántartása is dokumentálja a továbbértékesítési célt.

A régi Áfa törvényre van még egy ilyen állásfoglalások is
2008/70. Adózási kérdés
az Áfa törvény 87. § b) pontjának alkalmazásáról személygépkocsi értékesítése esetén
[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 87. § b) pontjához]
Az Áfa törvény 87. § b) pontja szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. § és 125. § szerint nem vonható le.
Az Áfa törvény 87. § b) pontja szerint minősül minden olyan eset, amelynél az előzetesen felszámított adó olyan levonási tilalommal volt érintve, amely tartalmában megfelel az Áfa törvény 124-125. §-ai szerinti levonási tilalom valamelyikének.
A saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) történt személygépkocsi-beszerzés esetén a beszerzést terhelő áfa az Áfa törvény 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes olvasatából következően nem levonható, éppen ezért a nem továbbértékesítési céllal, saját használatra vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa törvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya alkalmazandó, még akkor is, ha a személygépkocsi beszerzése 2008. január 1-je előtt történt, azaz amennyiben az adóalany 2008. január 1-jét megelőzően a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa tekintetében azért nem élhetett adólevonási joggal, mert a személygépkocsit saját használatra szerezte be, akkor az adott személygépkocsi 2007. december 31-ét követő értékesítése mentes az adó alól.
Az előzőekben leírtaktól eltérő adózási következményekkel jár a személygépkocsi értékesítése, ha az adóalany a beszerzett személygépkocsit bérbeadási céllal szerezte be. Ennek oka, hogy az Áfa törvény hatálybalépésével a személygépkocsi bérbeadás útján történő hasznosítása az Áfa törvény 125. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa levonására jogosít. Mivel a személygépkocsi adóköteles bérbeadásához (nyílt végű, illetve operatív lízingbe adásához) az Áfa törvény 124-125. §-a nem kapcsol adólevonási tilalmat, a bérbeadásra használt személygépkocsi utólagos értékesítésére - akkor is, ha azt 2008. január 1-jét megelőzően vásárolták - az Áfa törvény 87. § b) pontja nem alkalmazható. Ebben az esetben a személygépkocsi értékesítése adófizetési kötelezettséggel jár, emellett az értékesítőnek a figyelési időszak hátralévő időtartamára megnyílik az adólevonási joga, amelyet a tárgyi eszköz korrekcióra vonatkozó szabályok szerint gyakorolhat.
Az Áfa törvény 87. §-a kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Áfa törvény 87. § b) pontja csak abban az esetben értelmezhető és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerűen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom beállt. Abban az esetben, ha a beszerzés során előzetesen felszámított adó nem volt, akkor a termék értékesítésére nem alkalmazható az Áfa törvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya; ebben az esetben az adott termékre vonatkozó adókulccsal kell számlázni.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a személygépkocsi beszerzése nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől történt, illetve a személygépkocsi beszerzése olyan adóalanytól történt, aki (amely) adót nem hárított át (pl. árrésadózást alkalmazó adóalany, vagy olyan adóalany, aki az Áfa törvény 87. § b) pontja alapján adómentesen értékesített), akkor az így beszerzett személygépkocsi következő értékesítése 20 százalékos általános forgalmi adókulcs alá esik.
(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 8917/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559814584; AEÉ 2008/9.)

2006/103. Adózási kérdés
különbözet szerinti adózás alkalmazása használt személygépkocsi esetén
[az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 62-63. §-aihoz]
Az Áfa törvény 62. § (1) bekezdése szerint a különbözet szerinti adózás szabályait akkor lehet alkalmazni, ha az adóalany a terméket adó fizetésére nem kötelezett személytől, szervezettől, vagy olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta, továbbértékesítési céllal veszi át.
A különbözet szerinti adózás körében terméknek az Áfa törvény 62. § (2) bekezdés 1. pontja alapján az Áfa törvény 6. számú mellékletében meghatározott műalkotás, gyűjtemény és régiség, valamint az a birtokba vehető dolog, amely eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas (ide nem értve a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari eredetű, valamint a jövedéki törvény hatálya alá tartozó terméket) minősül.
Az Áfa törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontja szerint továbbértékesítési cél a beszerzett termék saját célú használat, hasznosítás nélküli, Áfa törvény 6. § szerinti értékesítése, melynek eredményeként a termék használati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozás figyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól.
Az Áfa törvény idézett rendelkezései alapján alapvetően nincsen akadálya annak, hogy az adóalany használt gépjármű értékesítésére alkalmazza a különbözet szerinti adózást.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a különbözet szerinti adózás esetén a termék kategóriájának egyik alapvető kritériuma, hogy olyan dolog legyen, amely eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt felhasználásra még alkalmas.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a beszerzett gépjárművek felújításra szorulnak, akkor ezen járművek csak abban az esetben eshetnek a különbözet szerinti adózás alá, ha a beszerzéskori állapotukban is alkalmasak arra, hogy az eredeti rendeltetésnek megfelelően használják azokat, és a javítások, szerelések kizárólag az állapot és az állag feljavítására, egyes - az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatot nem meghiúsító - hibák kiküszöbölésére, a biztonságos működtetés biztosítására szolgálnak.
Azaz abban az esetben, ha a beszerzett gépjármű műszaki állapota olyan, hogy az az eredeti rendeltetés szerinti használatra alkalmatlan, a jármű működésképtelen, és a javítás eredményeként válik használható gépjárművé, akkor ezen jármű tekintetében nem alkalmazható a különbözet szerinti adózás, hiszen a beszerzéskor a gépjármű nem volt eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt hasznosításra alkalmas, így nem teljesül az Áfa törvény 62. § (2) bekezdés 1. pontjának különbözet szerinti adózás alá vonható termékre vonatkozó alapvető feltétele.
Fontos kitétel, hogy különbözet szerinti adózás esetén a beszerzésnek továbbértékesítési céllal kell történnie.
Ez azt jelenti, hogy a szokásos, a megfelelő használhatóságot biztosító javítások mellett az olyan jellegű szerelések esetén, amelyek a gépjármű használati értékét jelentősen megnövelik a beszerzéskori állapothoz képest - mint például tunning, motorcsere, a rendeltetés megváltoztatása -, a továbbértékesítési cél nem valósul meg, így a különbözet szerinti adózás szabályai az érintett gépjármű tekintetében nem alkalmazhatók.
Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az Áfa törvény 63. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adóalany nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, ha a beszerzett termék értékesítésére a különbözet szerinti adózást alkalmazza.
Ennek alapján az olyan termékhez eszközölt beszerzések általános forgalmi adótartalma, amelyet a különbözet szerinti adózás szabályai szerint értékesítenek, nem helyezhető levonásba.
Ez azt jelenti, hogy különbözet szerinti adózás alá vont gépjárművek javítási, szerelési és egyéb költségeinek áfája nem levonható.
(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 14.533/1/2006. - APEH Adójogi főosztály 8990320919; AEÉ 2006/14.)