A biztosítási kötelezettséget érintő változásokról

JÁRULÉKOK, TB 2014-01-27

Nyomtatás

Forrás: NAV

Tájékoztató a biztosítási kötelezettséget érintő változásokról, a 2014. évi járulékalapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről és a minimálbérről

Biztosítási kötelezettség

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján 2013. december 31-ig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyre terjedt ki a biztosítás. A 2013. évi CCV. törvény ^[1]a korábbi hivatásos nevelőszülői jogviszony helyett a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt nevesíti, amely munkaviszonynak minősül. Az elnevezés ezzel összhangban került átvezetésre a Tbj.-ben, így a biztosítottak körében is.

A nemzeti felsőoktatásról szóló [2] törvény alapján a felsőoktatási intézmény tanulója az oktatási program keretében, illetve az oktatási programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan hallgatói munkaszerződéssel végezhet munkát.

2014. január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

Ugyanakkor a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezettel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végzett tevékenység esetén a hallgató továbbra is biztosított marad.

2014. január 1-jétől módosult, valamint új pontokkal, illetve alponttal egészült ki a Tbj. 8. §-a.

Fentiekre tekintettel szünetel a biztosítás:

a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe;

Ezen rendelkezés értelmében az önkéntes tartalékos katona biztosítása a „civil” jogviszonyában folyamatosnak minősül, és nem éri hátrány a későbbi társadalombiztosítási jogosultságok terén.

az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt;

A korábbi megfogalmazás pontosítása lényegi változást nem eredményez.

az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt;
a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt;
a 8. § a)-h) pontjaiban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Járulékalapot képező jövedelmet érintő változások

2014. január 1-jétől a tanulószerződéssel foglalkoztatott biztosított esetén nem a tanulószerződésben meghatározott, hanem a ténylegesen kifizetett díj minősül járulékalapot képező jövedelemnek. ^[3]

2014. január 1-jétől a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, így járulékalapként, mint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kell figyelembe venni.
Járulékmértékek

2014. évben a járulékmértékekben nem történt változás.

A biztosított, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék. ^[4]

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.

2014. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6 810 forint, napi összege 227 forint.

Az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt foglalkoztatása a munkaviszonyában a heti 36 órát eléri. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó akkor is mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, amennyiben a foglalkoztatása egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

1. A tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ez havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibérnél 23 360 forint, napibér esetében
4 670 forint, órabér alkalmazásakor pedig 584 forint. ^[5]

2. A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényesgarantált bérminimum havi összege. A garantált bérminimum havibér alkalmazásakor 118 000 forint, hetibér esetében 27 160 forint, napibérben történő megállapodásnál 5 430 forint, míg órabér alkalmazása esetén 679 forint. ^[6]

Biztosítási kötelezettség a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban munkát végzőszemélyek esetében

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2014. január 1-jétől ez havi 30 450, napi 1 015 forint).

^[1] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról.
^[2] 2011. évi CCIV. törvény
^[3] Tbj. 4. § k) pont.
^[4] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot kell fizetnie, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot nem. Azonban, ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni (Tbj. 25. §, 25/A. § c) pont).
^[5] 483/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés
^[6] 483/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/