1. Főoldal
  2. Hírek
  3. TAO
  4. A fejlesztési tartalék elszámolásának feltételei

A fejlesztési tartalék elszámolásának feltételei

TAO 2013-10-07

Nyomtatás
Forrás: Önadózó Online | Szerző: Dr. Sugár Tamás

Címkék: fejlesztési tartalék

Az itt közölt jogesetben az adóhatóság nem tartotta elszámolhatónak a felperes által képzett tartalékot fejlesztési tartalékként. A bíróság szakértő bevonása után részben felűlbirálta az adóhatóság álláspontját.

Tényállás
 
A felperesi társaság  2011. május 31-én taggyűlést tartott, melyen olyan tartalmú határozat született, hogy a 2010. évre vonatkozó 13.003.000 Ft mérleg szerinti eredményt eredménytartalékba helyezi, melyből 4.000.000 Ft fejlesztési tartalékot képeznek. A jelenlévők abban is megállapodtak, hogy a tagoknak osztalék nem kerül kifizetésre.

A felperes 2010. évre vonatkozóan a kettős könyvvezetés szabályai alapján főkönyvi könyvelést vezetett, de a főkönyvi kivonat szerint megállapított egyenlegek nem tartalmaznak minden gazdasági eseményt, és nem egyezőek a közzétett éves beszámolóban kimutatott egyenlegekkel.
A társaság tulajdonosainak a 2010. évre vonatkozóan lekötött tartalék képzésére vonatkozó határozata, mint könyvelési bizonylat nem került rögzítésre a főkönyvi könyvelésben.

Az éves beszámoló, a társasági és nyereségadó bevallásban közölt mérleg, és eredménykimutatás adatok nem egyezőek a főkönyvi kivonat adataival, a közzétett beszámolót nem a főkönyvi kivonat alapján készítette el a felperes.

A lekötött tartalék képzésére vonatkozó gazdasági esemény nem került rögzítésre a 2010. évi könyvelésben, ezzel szemben az éves beszámoló saját tőke eleme között kimutatásra került. A felperes a lekötött 5.800.000 Ft fejlesztési tartalékot 1.803.000 Ft erejéig az eredménytartalék, további 3.997.000 Ft erejéig a mérleg szerinti eredmény terhére képezte.
 
A felperes a 2010. évre vonatkozó társasági adóbevallásában az adózás előtti eredményét csökkentette 5.800.000 Ft-tal fejlesztési tartalék címén.
 
A felperesnél a NAV Megyei Adóigazgatósága 2011. november 4-től 2012. február 27-ig bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melyről  jegyzőkönyv készült. Eszerint a felperes az adózás előtti eredményét annak ellenére csökkentette 5.800.000 Ft-tal fejlesztési tartalék jogcímén, hogy sem a 2010. évi főkönyvi kivonatán, sem a mérlegben, sem a beszámolóban nem különített el ilyen célra összeget lekötött tartalékba. Ez az eljárás ellentétes az 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 7. § (1) bekezdés f) pontjával, valamint a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 38. § (3) bekezdés g) pontjával. A megállapítás kihatása 840.000 Ft társasági adókülönbözet.
 
A jegyzőkönyvre a felperes észrevételt tett, vitatta a fejlesztési tartalékkal összefüggő hatósági álláspontot.
 
Adóhatósági határozatok
 
Az elsőfokú hatóság a határozatával a felperes terhére 840.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte ezen összeg, valamint 420.000 Ft adóbírság, 63.000 Ft késedelmi pótlék, valamint 10.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére. A mulasztási bírság kivételével megállapított többi adóteher a fejlesztési tartalék nem megfelelő elszámolásához kapcsolódik.
 
Az elsőfokú hatóság fenntartotta a jegyzőkönyvben írtakat. Megállapította, hogy az adózó mérlegében szerepeltetett lekötött tartalék-összeget, ugyanakkor főkönyvi könyvelésével lekötött tartalékot nem képzett, eredménytartalékából átvezetést nem valósított meg a lekötött tartalék számára. Ennek következtében a lekötött tartalék összegének növekedése nem állapítható meg, ezen belül a lekötött tartalék összegének fordulónapi állományát sem támasztja alá hiteles dokumentum. A társaság lekötött tartalék főkönyvi kartont nem hozott létre. Hivatkozott a Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában, az Sztv. 4. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében és 38. § (3) bekezdés g) pontjában foglaltakra. A mulasztási bírság kiszabása hibás bevallás miatt történt.
 
A felperesi fellebbezés folytán eljáró alperes a  határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a fejlesztési tartalék adózás előtti eredménycsökkentő tételt akkor képezhet, ha az eredménytartalékból kerül átvezetésre a lekötött tartalékba, és a forrást az adóév végén lekötött tartalékként mutatja ki az adózó. Vagyis, ha az adóév utolsó napján nem szerepel a lekötött tartalékban a kérdéses összeg, akkor az utólag már nem képezhető, következésképpen a felhasználásra sincsen lehetőség. A lekötött tartalék képzése a felperes könyvelése alapján a törvényben meghatározott időpontig, vagyis 2010. december 31-ig nem történt meg, így a társaság jogosulatlanul csökkentette a vizsgált időszakban a társasági adó alapját.
 
Kereset és ellenkérelem
 
A felperes a törvényes határidőn belül keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát, és ennek eredményeként tartama szerint elsődlegesen hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Kifejtette, hogy 2011. május 31. napján taggyűlést tartott, melyen a jogszabályi előírásoknak megfelelően döntött a fejlesztési tartalék képzéséről, melyet az adóév utolsó napjára vonatkozóan akkor elfogadott, illetve a beszámolóban (mérlegben) a Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti lekötött tartalékként ki is mutatott. Ezért a cég eljárása nem ellentétes a fent hivatkozott jogszabályi hellyel. A fejlesztési tartalék képzésének és felhasználásának szabályaira figyelemmel az adóév számviteli lezárását az adóév utolsó napjára vonatkozóan készített beszámoló elfogadása jelenti, mivel a cég csak a beszámoló elkészítésekor és elfogadásakor kerül abba a helyzetbe, hogy világos és egyértelmű képet kapjon a vállalkozás gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Ennek ismeretében határozhat a következő évek fejlesztésének forrásáról és mértékéről.

A 2010. évre vonatkozó főkönyvi kivonaton nem volt köteles fejlesztési tartalékot elkülöníteni a lekötött tartalékból, mivel ezt a Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontja kifejezetten nem írja elő, illetve a 2010. december 31. napjára vonatkozó mérlegben, illetve beszámolóban a társaság a fejlesztési tartalékot lekötött tartalékként szabályszerűen kimutatta, illetve feltüntette. Ezért nem megalapozott az alperes azon megállapítása, hogy a lekötött tartalék képzése a könyvelés alapján 2010. december 31-ig nem történt meg.
 
A felperes hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.013/2010/5. számú ítéletében foglaltakra.
 
Az alperes kérte a kereset elutasítását, fenntartotta a határozatában foglaltakat, álláspontja szerint az nem jogszabálysértő.

A bíróság döntése
 
A kereset az alábbiak szerint részben alapos.
 
A kereseti kérelemhez kötöttség elve közigazgatási perben is érvényesül. A bíróság csak a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja, kivéve, ha semmisségi okot észlel.Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja.
 
A Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500.000.000Ft(a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra.
A 7. § (15) bekezdése többek között kimondja, hogy az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
 
Az Sztv. 38. § (3) bekezdés g) pontja értelmében az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.
 
A bíróság a felperes indítványára igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki,  aki 14. szám alatt terjesztette elő szakvéleményét. A 2013. április 22. napján megtartott   tárgyaláson a bíróság a szakértőt meghallgatta.
 
A szakvélemény szerint a fejlesztési tartalék képzése lényegében a saját tőke elemeinek átcsoportosítása, az ilyen módon beruházásra elkülöníteni kívánt összeget az eredménytartalékból kell a lekötött tartalékba átvezetni. Ez azt is jelenti, hogy nem képezheti fedezetét a tagok részére jóváhagyható osztaléknak, ezért is lényeges, hogy a lekötött tartalék az eredménytartalék terhére legyen elszámolva, képezve.
 
A fejlesztési tartalék kötelező képzését jogszabály nem írja elő, ha azonban az adózó saját elhatározásából e tartalék képzése mellett dönt, akkor ahhoz, hogy az adó alapján csökkenthesse a fejlesztési tartalék összegével, szükséges, hogy a képzésre vonatkozó részletszabályokat érvényesítse.
 
A szakértő megállapította, hogy a felperesnél a 2010. évre vonatkozó saját tőke adatok eltérőek a beszámoló, a főkönyvi kivonat és a bevallás tekintetében.
 
A felperes könyvvezetése nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak, nem minden gazdasági eseményt rögzített a főkönyvi könyvelésében, mely alapja az éves beszámoló összeállításának. Nem rögzítette a taggyűlési határozattal alátámasztott, és a 2010. év gazdasági eseményeként rögzítendő fejlesztési tartalék képzését.
 
A felperes a lekötött tartalékot részben az eredménytartalék, részben az adott év mérleg szerinti eredménye terhére képezte, amely nem felel meg az Sztv. 38. § (3) bekezdés g) pontja előírásainak. A lekötött tartalék képzését nem rögzítette a főkönyvi könyvelésében, a közzétett beszámolót nem a rendelkezésre bocsátott főkönyvi kivonat alapján készítette el. 

A fejlesztési tartalék összege, csak részben 1.803.000 Ft összegben lett az eredménytartalékból átvezetve a lekötött tartalékba. A fejlesztési tartalék - helyesen- 3.997.000 Ft összegét az adott év mérleg szerinti eredményéből vezette át a lekötött tartalékba, amely nem felel meg az Sztv. és a Taotv. előírásainak.

A Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szöveget értelmezve:
- az előírás első része "az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett" feltétele részben teljesült,
- a mondat második része "az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege" előírás teljesült a 2010. évi beszámolóban.
 
A szakértő azt is megállapította, hogy a fejlesztési tartalék képzésére vonatkozóan van taggyűlési határozat, de az éves beszámolót elfogadó taggyűlési határozatot nem tették közzé annak ellenére, hogy a beszámolóval együtt ezt is letétbe kellett volna helyezni.
 
A tárgyaláson a szakértő fenntartotta a szakvéleményben foglaltakat. Előadta, hogy a Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti két konjunktív feltétel közül az első konjunktív feltétel csak 1.803.000 Ft vonatkozásában teljesült, a második konjunktív feltétel a teljes összeg vonatkozásában megvalósult. Jelentős számviteli hiba az, hogy 3.997.000 Ft fejlesztési tartalékot a felperes a mérleg szerinti eredmény terhére képezte. A szakértő nem értett egyet azon hatósági megállapítással, hogy a felperes főkönyvi könyvelésében lekötött tartalékot nem képzett. A főkönyvi kivonatban valóban nem könyvelt semmit a felperes, azonban a szakértő a beszámolóban foglaltakat vette alapul ebben a körben. Ennek az az oka, hogy a tulajdonosok a taggyűlésen hoztak egy döntést, melynek a főkönyvi kivonatban történő átvezetése számviteli hiba miatt nem történt meg megfelelően, ugyanakkor a beszámolóban ez részben már helyesen átvezetésre került. A főkönyvi kivonat adataival nem egyezik meg sem a bevallás, sem a beszámoló, ez kifejezetten könyvelési hiba. Nem vitás, hogy a beszámolót a főkönyvi kivonat alapján kell készíteni, ugyanakkor a beszámoló képezte le a tulajdonosok akaratát, ezért jelen tényállás mellett a szakértő ebből indult ki.

Az alperes a szakértői véleményben foglaltakat elfogadta, míg a felperes kifejtette, hogy a 3.997.000 Ft vonatkozásában a fejlesztési tartalék kvázi eredménytartalékból került képzésre, így az 5.800.000 Ft fejlesztési tartalék képzése minden szempontból valós.
 
A felek új szakértő kirendelését nem kérték.
 
A bíróság álláspontja szerint a szóban kiegészített szakvélemény nem homályos, nem hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak nem látszik, helyességéhez nyomatékos kétség nem fér. A bíróság döntését a szakvéleményre alapozta.

A felperes a fejlesztési tartalék képzése során 1.803.000 Ft vonatkozásában a Taotv. 7. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt mindkét konjunktív feltételnek eleget tett, így ezen összeggel az adózás előtti eredményt jogosan csökkentette. Ugyanakkor a további 3.997.000 Ft tekintetében a fejlesztési tartalékot a mérleg szerinti eredmény terhére képezte, erre tekintettel ez az összeg az adózás előtti eredményt nem csökkenti.
 
A bíróság a Pp. 339. § (2) bekezdés g) pontja alapján az alperes határozatát megváltoztatta oly módon, hogy a 840.000 Ft adóhiánynak minősül különbözetet 579.000 Ft-ra, az adóbírságot 289.500 Ft-ra, a késedelmi pótlékot az 579.000 Ft adóhiányhoz kapcsolódó összegre szállította le. Az 1.803.000 Ft-hoz kapcsolódó 261.000 Ft társasági adóhiánynak minősülő adókülönbözet törlésre került a hozzá tartozó adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt.

A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasította. 

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra