A katasztrófavédelmi hozzájárulásról röviden

ART 2012-05-17

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

1. Kik kötelezettek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére? 2. Bejelentési kötelezettség 3. Katasztrófavédelmi hozzájárulás összege, fizetési kötelezettség teljesítése.

A természeti és civilizációs katasztrófák megelőzésének, a védekezésnek, illetve a katasztrófavédelmi feladatok ellátásának finanszírozása érdekében a kötelezettek 2012. január 1.-től katasztrófa védelmi hozzájárulást kötelesek fizetni.

A katasztrófavédelmi hozzájárulás kötelezetti körét illetve részletszabályait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. év CXXVIII. törvény (továbbiakban Kat. tv.), illetve annak végrehajtási rendelete a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítésről szóló 208/2011. (X.12.) Korm rendelet határozza meg.

1. Kik kötelezettek katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét a Kat. tv. 79. § (1) bekezdése határozza meg. Ennek értelmében katasztrófavédelmi hozzájárulást köteles fizetni:

1.1 Az üzemeltető:

A Kat. tv. 3. § 23. pontja szerint üzemeltetőnek minősül bármely természetes vagy jogi sze-mély vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet, aki vagy amely   veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet (Kat. 3. § 28. pont), veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt (3. § 27. pont),   küszöb érték alatti üzemet működtet (ideértve a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőit is /Korm. rendelet. 1. § 3. pont/),
alapszabály, alapító okirat illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszé-lyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.

Veszélyes anyagnak minősül a 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletben meghatározott ismér-veknek megfelelő, illetve 1. mellékletében feltüntetett táblázatokban meghatározott anyag, keverék, vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék melléktermék, maradék vagy köz-tes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van. Alsó és felső küszöbmennyiség. Ezen küszöbmennyiségek alsó és felső értéke a Korm. rendelet 1. mellékletében tételes felsorolásra került. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekben jelenlévő veszélyes anyag eléri vagy meghaladja az alsó küszöbértéket, akkor alsó küszöbértékű üzemről beszélünk. Ugyanakkor, ha az üzemben fellelhető veszélyes anyagok jelenléte eléri vagy meghaladja a rendelet mel-lékletében feltüntetett felső küszöbértéket, akkor az felső küszöbértékű üzemnek minősül. Kü-szöbérték alatti üzemnek minősül az az üzem, amelyben a veszélyes anyagok jelenléte megha-ladja az alsó küszöbérték egynegyedét.

1.2. Az üzemeltetőnek nem minősülő veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezet

Az üzemeltetőnek nem minősülő veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző szervezetek szintén kötelezettek katasztrófavédelmi hozzájárulás megfizetésére.

A gazdálkodó szervezet fogalmát a Ptk 685. § c.) pontja határozza meg. Gazdálkodó szervezetnek minősül például a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, egyesület, a vízgaz-dálkodási társulat, az egyéni cég illetve az egyéni vállalkozó is. Ugyanakkor nem minősül gazdálkodó szervezetnek az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mező-gazdasági őstermelő tekintettel arra, hogy a tevékenységét nem egyéni vállalkozás keretében végzi.

Veszélyes áruk körét a fent leírt KPM rendelet melléklete határozza meg. A rendelet egyes veszélyesnek minősített áruk körére mentességet engedélyez, amelyre a rendelet előírásait nem kell alkalmazni. Mivel a jogszabályi felhatalmazás alapján egyes veszélyes árukra nem kell alkalmazni a rendeletben foglalt előírásokat, ezért kérdésként merülhet fel, hogy ezen ve-szélyes áruk tárolása, gyártása és feldolgozása után katasztrófavédelmi hozzájárulási kötelezettség keletkeztethet-e.

Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás szempontjából az említett rendelet csak a veszélyes áruk beazonosítására szolgál, ezért a rendeletben foglalt mentesüléseket a ka-tasztrófavédelmi hozzájárulás alanyainak meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni.
Veszélyes áruk tárolásának minősül az a tevékenység, amikor a veszélyes áru a telephelyen raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából van jelen. A tárolás után csak abban az esetben keletkezik fizetési kötelezettség, ha a veszélyes áru értékesítésre kerül, vagy a gazdálkodó szervezet tárolási (azaz bértárolási) tevékenységet végez. Ezen tevékenység akkor valósul meg, ha a veszélyes áru a beérkezés állapotában hagyja el a tároló helyet, raktárt, és a gazdálkodó szervezet árbevétele a tárolási szolgáltatásból származik.

Veszélyes áru gyártásának kell tekinteni azt a tevékenységet, amikor valamely termék-előállítási folyamatának végterméke vagy mellékterméke a veszélyes áru, és az így előállított terméket értékesítik.

Feldolgozásnak minősül az a tevékenység, amikor valamely termék előállításához vagy szol-gáltatás végzéséhez alapanyagként, segédanyagként veszélyes árut használnak, de a készter-mék nem veszélyes áru. Ugyanakkor nem tartozik a feldolgozás fogalmába a telephelyen belüli szállításhoz használt motorhajtóanyag, a technológiához nem kapcsolódó fűtőberendezések üzemeltetéséhez használt PB-gáz, nem szolgáltatásjellegű karbantartáshoz felhasznált ve-szélyes áru (festék, fertőtlenítőszer stb.) illetve az analitikai folyamatirányítási műszerekhez, berendezésekhez felhasznált gázok.

1.3. Nem köteles katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie:
   az állami és önkormányzati szervnek,
   a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére törté-nő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve a lakossági szolgáltatás nyújtáshoz kap-csolódik,
   az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg (az éves nettó árbevétel meghatározása esetén nem a veszélyes anyagokra, illetve árukra tekintettel megszer-zett árbevételt kell vizsgálni, hanem a gazdálkodó szervezet összes tevékenységéből származó éves nettó árbevétel az irányadó)
   illetve a nukleáris létesítménynek és a radioaktívhulladék-tárolónak.

2. Bejelentési kötelezettség

A 208/2011. (X.20.) Korm rendelet értelmében katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezet-teknek 2012. március 31.-ig bejelentést kellett tenniük. A kötelezettek a bejelentési kötelezett-ségüket a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága részére postai úton a rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapról letölthető formanyomtatvány kitöltésével is teljesíthet-ték.

3. Katasztrófavédelmi hozzájárulás összege, fizetési kötelezettség teljesítése

A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – jövedéki adó és energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1 %-a.
Gazdálkodó szervezetek esetében a hozzájárulás összege
   a saját tulajdonban lévő vagy egyéb nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszé-lyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező,
   nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból,
   gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítéséből származó
jövedéki adó és energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1 %-a.

Amennyiben a gazdálkodó szervezet veszélyes áru feldolgozását végzi, a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a veszélyes áru nettó értékének 0,1 %-a lesz.

Ha az üzemeltetőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet veszélyes áruk tárolását, gyártását illetve feldolgozását egyaránt végzi, akkor a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékeny-ség után kell megfizetnie, amely után a hozzájárulás összege a legnagyobb.
Amennyiben a kötelezett hozzájárulás alapjául szolgáló tevékenységet illetve egyéb tevékeny-séget is folytat, akkor a hozzájárulás alapját megfelelően vezetett nyilvántartás alapján a köte-lezettnek hitelt érdemlően kell bizonyítania. Ha a kötelezett a hozzájárulás alapját a hatóság-nak ellenőrizhető módon nem tudja bizonyítani, akkor hozzájárulás alapja a teljes tevékeny-ségéből származó – energiaadóval és jövedéki adóval csökkentett – értékesítés nettó árbevé-telének 0,1 %-a lesz.

A kötelezettnek 2012. június 30.-ig a tárgyévet megelőző év adataiból meghatározott kataszt-rófavédelmi hozzájárulás éves összegéről nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik. Eltérő üzleti éves adózók esetében is 2012. év június 30-ig kell az előző éves adatok alapján az éves hozzájárulás összegét meghatározni. Ugyanakkor a jogalkotó lehetőséget biztosít számukra, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítésével kérelemre a határidők tekintetében eltérő sza-bályt alkalmazhassanak.

A nyilatkozattételt megelőzően de legkésőbb 2012 június 30.-ig a nyilatkozatban feltüntetett éves hozzájárulás összegének 40 %-át a hatóság részére meg kell fizetni, illetve a befizetést igazoló dokumentumot a hatóság részére elküldött adatlap mellékleteként csatolni szükséges.
Az adóelőleg fennmaradó összegét a kötelezettnek 2012. december 31.-ig kell megfizetnie.

A katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevé-kenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésre.

A meg nem fizetett katasztrófavédelmi hozzájárulás összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó májusi számában olvasható!/

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/