1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. A kis- és középvállalkozások helyzete

A kis- és középvállalkozások helyzete

ART 2009-07-13

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Az elmúlt három évben a magyar gazdaság tartós és dinamikus fejlõdését a megbomlott makrogazdasági egyensúly, a konvergencia-program prioritása, a stabilizáció kényszerei hátráltatták. Az állami gazdaságpolitikában túlsúlyba kerültek a kevésbé vállalkozásbarát, kiigazító jövedelemkoncentráló módszerek. A kierõszakolt, sokszor következményeiben végig nem gondolt, hatásaiban fel nem mért intézkedések társadalmi szembenállást váltottak ki. Dr. Vadász György a
Magyar Iparszövetségírása ügyvezetõ társelnöke írása az Önadózó 2009/7-8. számában jelent meg - teljes terjedelmében ismertetjük.

_______________________________________

ÖNADÓZÓVAL - lépéselõnyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési  díj  2009. évre szeptembertõl decemberig: 5.040,-Ft.   Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_______________________________________

A kis- és középvállalkozások helyzete

A volt szocialista országok közül nálunk a legmagasabb az államháztartás eladósodásának külsõ és belsõ aránya. Folyamatosan minden esztendõben jóval többet költünk, mint amennyi a bevétel. A belföldi kereslet drasztikus csökkenése (pl. építõipar) a vállalkozások egy részénél a kötelezettségállományok gyors növekedéséhez és körbetartozások spiráljához vezetett.

Új jelenség, hogy az önkormányzati szféra adósságállománya jelentõsen és folyamatosan növekszik és folytatódik a lakossági eladósodás. A társadalom általánosságban a jövedelmek csökkenésére nem a fogyasztás arányos visszafogásával, hanem további hitelek felvételével reagált. A jegybanki alapkamat tartósan magas szintje is hozzájárult a kockázattal járó deviza hitelállomány növekedéséhez.
A bruttó állóeszköz felhalmozás folyamatosan csökkent, a K+F ráfordítások aránya a GDP mindössze 1%-át teszi ki, mely mérték fele az EU átlagnak, és egyharmada a 2010 évre kitûzött célnak. A vállalkozások az EU átlag mintegy harmadával járulnak hozzá a kutatási fejlesztések finanszírozásához.

A várakozásoktól elmarad az EU források felhasználása. 2008 évben a 2004-2006 évek közötti idõszakból áthúzódó projektek finanszírozása valósult meg, melynek eredményeként a gazdaság versenyképességi helyzete érzékelhetõen nem változott. Veszélyeket hordoz a túlzott optimizmus, amennyiben kizárólag az EU forrásoktól várjuk a gazdaság dinamizálását.

A hazai adók mértéke Európai Uniós összehasonlításban az átlagot közelíti, a hozzánk hasonló fejlettségû országokét azonban jelentõsen meghaladja. Az adórendszer korszerûtlen, elhasználódott, bonyolult és nem teljesítményösztönzõ. A vállalkozók közel 50 címen kényszerülnek adózni. Elfogadhatatlan a bérek, jövedelmek adóterheinek mértéke, melynek egyik következménye a vállalkozói versenyképesség gyengesége. Sajnálatos, hogy a jövedelemkoncentráció mértékét a kiadási kényszerek határozzák meg.

A szociális kiadásokra a költségvetés több mint 50%-át fordítjuk.  A társadalmi újraelosztásnál a szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatokat áthatják a gazdasági versenyképesség problémái. A szûk adó és járulékalap egyre kevésbé felel meg a közteherviselés modern követelményeinek.

A rendszerváltás óta eltelt idõszakban a foglalkoztatásból kiesett 1,5 millió munkavállalót nem sikerült pótolni és jelenleg a mintegy 2 millió hozzáadott értéket elõállító adózó nem tudja biztosítani a 10 milliós ország mûködési kiadásait.

A konvergencia-program negatív hatása a gazdasági növekedés visszaesése, melynek eredményeként a térségben korábban megszerzett kedvezõ pozíciónkat elveszítettük, sõt hátrányba kerültünk.

A magyar gazdaság exportvezérelt mûködésre van ítélve, és sajnálatos módon a belsõ piac fejlesztése hátrányba szorult. A magyar export döntõ többsége a multinacionális cégek hazai leányvállalataitól származik. Ugyanakkor a gazdaság fenntartható növekedése szempontjából nagyon fontos, hogy a hazai kis,- és középvállalkozások a hazai piacon túlmenõen közvetlenül vagy közvetve részesei legyenek az export növelésének.

A központi költségvetés mintegy 20%-át teszik ki azon források, melyeket gazdaságfejlesztésre fordítunk. Megállapítható, hogy a költségvetés teljesítõképességéhez képest jelentõs támogatás, alacsony hatékonysággal hasznosul.  Hiányzik a közép,- és hosszú távú gazdaság-fejlesztési stratégia.

A bürokrácia igényeinek kiszolgálása az adminisztrációs kötelezettségek évente a GDP 6,8%-át fogyasztják, miközben az EU 27-ek átlaga 3,5%!

Ezen helyzetben érte hazánk gazdaságát a pénzügyi világválság és a gazdasági recessziós hullám. Hazánk a nemzetközi gazdasági folyamatoknak nagymértékben kiszolgáltatott. A veszélyhelyzetet nagymértékben súlyosbítja a költségvetés rendbetételének szüksége, az eladósodás nagysága. A nehéz gazdasági környezet erõteljesen hozza felszínre a rendszerváltás óta elmulasztott reformok hiányát, a foglalkoztatási szerkezet elfogadhatatlanul rossz mértékét, az adórendszer elavultságát és ösztönzõ rendszerének teljes hiányát.

A gazdasági, politikai rendszerváltás idején a hazai kisvállalkozások viszonylag kedvezõ feltételekkel rendelkeztek. Tapasztalatokat szereztek a szakcsoportok, GMK-k, VGMK-k, kisszövetkezetek, háztáji gazdaságok mûködtetése során. A szerzett elõnyüket –a külföldi mûködõtõke erõs ösztönzését is figyelembe véve – rövid idõ alatt elvesztették, és az Európai Unióba történõ belépéskor az Uniós versenytársakkal szemben jelentõs hátrányba kerültek.  Az Uniós tagság „kényszere” hatására a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területen - vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszervezõdés – viszonylag érzékelhetõ ütemû felzárkózási folyamat mutatható ki, a lemaradás azonban változatlanul jelentõs.

Általános jellemzõik:

• alultõkésítettek és forrásszegények,
• jövedelemtermelõ képességük gyenge, a hazai kis- és középvállalkozások nominálisan tized annyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga, és az árbevételi összehasonlítás is hasonló arányokat mutat
• a bürokrácia és az adminisztrációs terhek túlzottan nagy és felesleges költségeket keletkeztetnek,
• az adókörnyezet magas bérterhei éltetik e szektor versenyhátrányát
• A hazai vállalkozások jelenleg 20-22 %-a bankképes (hitelképes), a fejlett országokban ez az arány 70-85 %.
• A magyar kisvállalkozások csak néhány százaléka kapott érzékelhetõ segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertõl.
• A mikro-hitel program az elmúlt idõszakban a mikro-vállalkozások egy viszonylag szûk köre számára nyújtott a piacinál olcsóbb forrást.
• A társas vállalkozások 1/3-a veszteséges és az egyéni vállalkozóknál az egy-egy vállalkozóra jutó nyereség összege kisebb, mint a veszteségé.

A felsoroltak hangsúlyozottan igazolják, hogy hazánkban a kis- és középvállalkozások versenyhelyzete kirívóan gyenge.

A hazai kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepe meghatározó, a rendszerváltás óta egyedüli nettó munkahelyteremtõk, a versenyszféra foglalkoztatottainak körének 72%-a e szektorban végez munkát. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy az adórendszer a bérek, jövedelmek terheinek nagyságával a kkv szektort támogatás helyett jelentõs mértékben gyengíti, a fekete, láthatatlan foglalkoztatást erõsíti.
A kormány késéssel ugyan, de 2009. évtõl a kkv-k részére jelentõs és kedvezõ forráshoz jutási lehetõségeket biztosít a finanszírozás, a hitelgarancia-nyújtás és a kockázati tõkebiztosítás területein.

A kkv-k jelenlegi mûködtetését hátrányosan befolyásolja:

• Nem versenyképes, bonyolult, nehezen követhetõ, magas az adó és járulékterhelés, a költségvetési egyensúly helyreállítása döntõen - a 2009. év kivételével - bevételnöveléssel valósul meg.
• A vállalkozások mûködtetésének feltételei nem stabilak, sõt az utóbbi idõben, és jelenleg is, a kkv-k számára elviselhetetlenül instabilak, a gazdálkodás feltételei  többéves perspektívában elõre nem láthatóak. Még a nyereséges vállalkozások sem mernek lényeges fejlesztésekbe kezdeni a bizonytalanságok miatt.
• Nem megfelelõ az ösztönzés és  a szankcionálás kombinációja, a formális gazdasági tevékenységek felszámolása.
• A többé-kevésbé legálisan mûködõ kkv-k aránytalan szankcionálása mellett, eltörpül  a valódi feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés súlya.
Olyan intézkedések és egyéb szabályozások születnek, amelyek ösztönzik a legalitás határán lévõ mikrovállalkozások feketegazdaság felé fordulását.
• A vállalkozások mûködési költségei, adói növekednek (adók, hozzájárulások, különadók, szolidaritási adók, illetékek, igazolások, állami kötelezõ szolgáltatások díjai stb.) A "puha" költségvetési, önkormányzati szférából inflációt meghaladó áremelések gyûrûznek át a vállalkozási szférába, valamint a körbetartozások jelentõs része is a költségvetésnek, önkormányzatoknak végzett beruházásokból, munkavégzésbõl ered.
• A vállalkozások mûködtetésének adminisztrációs terhei, tranzakciós költségei és a banki kamatmarzs indokolatlanul magasak, és szinte példátlan a jelentõs versenyhátrányt okozó elõírások tömege.
• Jogbiztonság  sem a vállalkozások egymás közti viszonyában sem az állam és a magánvállalkozások között nem érvényesül, egyszerû gazdasági perek hosszú évekre elnyújthatók, lehetõséget adva arra, hogy pernyertesség esetén se juthasson hozzá a nyertes fél a pénzéhez. Az államigazgatási döntésekkel szemben nincs pártatlan jogorvoslati lehetõség, a bíróságok szemléletében még érvényesül a régi beidegzõdés, hogy az állami szervek (APEH stb.) a "közjót" képviselik Az állami szervezetek, a hivatalok egy jelentõs része vállalkozó-ellenes felfogású, és a költségvetés a jogszabályok által, bírságolásban érdekelt ill. ösztönzött. A kkv-k egy része igaza esetén is inkább megfizeti a bírságot, mert fél a hatósági megtorlástól.
• Az elektronikus adatszolgáltatás rendkívül nehézkes a programok APEH által történõ folyamatos módosításai következtében.
• Az engedélyezési eljárások bonyolultak, átláthatatlanok és ebbõl adódóan a korrupciónak is teret adnak.
• A bérmunkával dolgozó vállalkozások ki vannak rekesztve a pályázati lehetõségekbõl.
• A közbeszerzési eljárásokban a kkv-k hátrányban vannak és ezzel jelentõs piactól esnek el.

A pénzügyi világválság és a gazdasági recesszió hatásai szinte védtelenül érték a kkv szektort. Jelentõs nehézségeket okoz a piacmegtartás, és rövidtávon szinte lehetetlen feladat a piacbõvítés.

A kis- és középvállalkozások jelenlegi helyzete szinte követeli:

• a szektor versenyhelyzetének javítását, az Uniós szabályokba nem ütközõ protekcionizmus megteremtését;
• ágazati prioritások megfogalmazását, egyes ágazatok kiemelt támogatását, pályázatok meghirdetését, ipari szakma-kultúrák megõrzését, fejlesztését, bérmunkát végzõ cégek saját export tevékenységének felkarolását;
• az adórendszer átalakítását, egyszerûbbé, átláthatóbbá, ösztönzõvé tételét, a bérek-jövedelmek terheinek jelentõs mérséklését, a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetését, a fogyasztás típusú adók átmeneti emelését, vagyontípusú adórendszer kidolgozását.
• a korrupció visszaszorítását, a közbeszerzési eljárások átalakítását;
• a pályázati források nagyobb hányadának kis- és középvállalkozókhoz juttatását, az elbírálás gyorsítását, a kötelezõ önrész nagyságának csökkentését,
• az állami kiadások jelentõs csökkentését az adminisztrációs terhek visszaszorítását, a hatósági eljárások gyorsítását;
• a szociális kiadásoknál rászorultság elvének érvényesítését, a nyugdíjrendszer átalakítását, a táppénz, a gyes-gyed jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát,
• az elfogadhatatlanul rossz foglalkoztatási szervezet jobbítását, a részmunkaidõben ill. távmunkában foglalkoztatottak adórendszerbeli ösztönzését, és a foglalkoztatási arányuk érzékelhetõ növelését.

A magyar gazdaság, és fõleg a hazai kkv-k számára létkérdés, a feltétlenül szükséges reformok felvállalása és végrehajtása, a már említett adó és nyugdíjrendszer mellett:
• az államigazgatás,
• az önkormányzati rendszer,
• az oktatás,
• az egészségügy területein

Dr. Vadász György
Ügyvezetõ társelnök
Magyar Iparszövetség (OKISZ)

***

EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KÉZIKÖNYVE 2009

Adótippek, számlázási szabályok, munkaügyi, kereskedelmi, fogyasztóvédelmi kötelezettségek, engedély-köteles tevékenységek, üzlet nyítási-, webáruház-mûködési szabályok, követelések behajtása, átalakulás – és minden amit az egyéni vállalkozónak ismernie kell. Vállalkozási tanácsok több mint  háromszáz nyomtatott oldalon.

Szerzõ: Dr. Szabó Tibor - Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Ára: 4.900,-Ft +  postaköltség. Terjedelem 352 oldal (könyv)  Tartalomjegyzék Önadózó régi és új elõfizetõknek 20% kedvezmény!  Megvásárolható:  Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010 - Megrendelés: info@adonet.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra