A könyvelõk kártérítési felelõssége

ART 2009-10-08

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Egyre gyakoribb az a helyzet – ami korábban nem volt jellemzõ – hogy ha bármi probléma van, megállapítás születik az ügyfél terhére, akkor õ azt mondja magában, aztán teszi is, hogy „elõ a könyvelési szerzõdést, mit lehet ráverni ebbõl a könyvelõre.” Részletet A könyvelõi felelõsség kézikönyve címû kiadványunkból. Még tart - de lassan a végéhez közeledik bevezetõ akciónk, amelynek keretében 40% kedvezményt adunk a könyv árából.

A könyvelõk kártérítési felelõssége

Egyre gyakoribb az a helyzet – ami korábban nem volt jellemzõ – hogy ha bármi probléma van, megállapítás születik az ügyfél terhére, akkor õ azt mondja magában, aztán teszi is, hogy „elõ a könyvelési szerzõdést, mit lehet ráverni ebbõl a könyvelõre.” Talán még mondja is a revizornak, hogy „állapítsa meg nyugodtan, majd kifizeti a könyvelõ, neki úgyis van biztosítása.” Azért úgy gondoljuk, hogy ez nem lehet ennyire egyszerû. Mi is azt tanácsoljuk, hogy valóban vegyük csak elõ azt a könyvelési szerzõdést – mert annak ilyen helyzetben a könyvelõt kell megvédenie.

Kettõs haszna lehet annak, ha tisztában vagyunk a kártérítési felelõsség jogi szabályaival. Ha a kártérítési követeléssel fellépõ ügyfelet – ezen barátságtalan lépése ellenére – meg kívánjuk tartani, akkor egy méltányos egyezséghez tudunk olyan jogi és szakmai érveket felhozni a számára, amelyek alkalmasak a túlzó kártérítési igényei elutasítására, végsõ fokon az ügyfél meggyõzésére. Azonban a kártérítési ügyekben azzal is számolni kell, hogy a vita elmérgesedik, és tekintet nélkül mindenre – a jogi védekezés teljes eszköztárát be kell vetni a követelését bírósági úton érvényesíteni kész ügyféllel szemben. Ha természetünk folytán könyvelõként hajlamosak lennénk túlzó önkritikával mindig magunkban keresni a hibát – akkor különösen ajánlott e fejezet alapos elolvasása, mert rájöhetünk, hogy általában az ügyfél is hibás, neki is vannak kötelezettségei, tõle is elvárható a felelõsségvállalás és -viselés.

Alapvetõen a könyvelõi jogviszony – az önálló megbízási, vállalkozási szerzõdésen alapuló ügyfélkapcsolat felelõsségi kérdéseit tárgyaljuk. Ez mellett kitérünk a munkaviszonyban végzett könyvelõi tevékenység felelõsségi kérdéseire is, hiszen ez egyaránt érinti a könyvelõ irodákat, illetve a könyvelõket, fõkönyvelõket munkaviszonyban alkalmazó vállalkozásokat, intézményeket, illetve magukat a könyvelõket.

Nem foglalkozunk a könyvvizsgálók kártérítési felelõsségével – más a jogviszonya, más a szolgáltatása és más a felelõssége mint a könyvelõnek. A könyvvizsgálói felelõsségnek nincs is igazán élõ gyakorlata. Bár lehet, hogy most van kialakulóban, hiszen a nemrég lezárult országos pert mindenki ismeri, illetve egy egészen friss jogeset jelent meg a Bírósági Határozatokban a felügyelõ bizottság tagjai és a könyvvizsgáló felelõsségének megállapításánál irányadó szempontokról (BH 2009. 86).

Ellenben a könyvelõk kártérítési felelõsségének élõ gyakorlata van – még ha nem is mindegyik ügy jut el bíróságig – hála a könyvelõi felelõsségbiztosításnak. Azért az internetes fórumok és a szakmai közvélemény is azt jelzi, hogy a mindennapi gyakorlatban rendszeresen elõforduló intézményrõl van szó. No nem azért, mintha a könyvelõk rosszabbak, kevésbé felkészültek lennének, mint a könyvvizsgálók, hiszen a két szakmában igen jelentõs a személyi átfedés, nagyon sok könyvelõ, könyvvizsgálóként is dolgozik, és fordítva. Sokkal inkább azért élõbb a könyvelõk kártérítési felelõsségének kérdése, mert õk a frontvonalon dolgoznak, az élet sûrûjében, feladatok, jogszabályi kötelezettségek, tulajdonosi igények és határidõk tengerében.

Aki dolgozik, az hibázik – szól a mondás. Igen sok könyvelõ – vélhetõen a többség – elmondhatja magáról, hogy nem volt még kártérítési ügye, ezt akár még a védjegyeként is hirdetheti. Azonban a szakmai hibák bekövetkezése, elõfordulása ellen senki nincs bebiztosítva, legfeljebb a következményei rendezésére szólhat a felelõsségbiztosítás. Számosan vannak azonban olyanok, akik megtapasztalták a kárfelelõsség intézményét. Véleményünk szerint az, hogy volt vagy nem volt kártérítési ügye egy könyvelõnek, könyvelõ irodának – önmagában nem jelent semmit, nem minõsíti az irodát. Az, hogy nem volt, lehet, hogy csak annyit jelent, nem volt még „olyan” ügyfele, mert sajnos arra is van tapasztalat, hogy a kártérítési ügyeket nem a könyvelõ iroda, hanem az ügyfél generálja, alaptalan igényekkel, önhibák szakmai váddá formálásával. Egy kártérítési ügy bekövetkezését nem személyes szakmai tragédiaként kell felfogni – az rendkívüli eseményként ugyan, de a még a rendes ügymenet része.

Azért a téma igen érzékeny, hasonlóan más szakmák, az orvos, az ügyvéd kárfelelõsségéhez. Ügyvédek szokták mondani: „legnagyobb ellenfelünk az ügyfelünk” – és ez igaz a könyvelõkre is. A könyvelõ kártérítési felelõssége is az ügyféllel fennálló jogviszonyban él és hat, ott születik a kiváltó oka, fejlõdik és burjánzik, mint egy rákos sejt. A szakmai hírnévnek nem tesznek jót a rendre visszatérõ ügyek – arról nem is beszélve, hogy anyagi következményeiben egy ügy is súlyos lehet, vagyonvesztést, ellehetetlenülést eredményezhet.

Ahhoz, hogy a kártérítési felelõsség ne Damoklész kardjaként lebegjen a könyvelõ feje felett – tenni kell néhány dolgot, azon túl is, hogy lelkiismeretesen dolgozik. A könyvelõ-üzem felépítését, mûködését, belsõ munkarendjét, ügyfélkapcsolatait, a szolgáltatások teljesítési rendjét úgy kell felépíteni, szabályozni hogy lehetõség szerint zárják ki a káresemények bekövetkezésének a lehetõségét. Ha mindezek ellenére a káresemény bekövetkezik, a könyvelõ-üzem kínáljon megoldást mind a könyvelõnek, mind az ügyfélnek a kárigény jogviszonyon belüli méltányos rendezésére, az ügyfél megtartására. Továbbá adjon jogi védelmet az ügyféllel szemben arra az esetre, ha kárigényét egyoldalúan, a szerzõdésen kívül, hatóság, bíróság útján kívánná érvényesíteni. Alapelv, hogy amely kárigényt a bíróság úgyis megítélne, abban jobb peren kívül megegyezni, amelyet pedig nem ítélne meg, abban nem kell az ügyfél javára engedni, ott elmehet a bíróságra.

A könyvelõ üzem eszközrendszere e célok elérése érdekében a könyvelési szerzõdés, ÁSZF, a belsõ szervezeti és mûködési szabályzat, és mindezeket kiegészítve a felelõsségbiztosítás….

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 660,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 2009. október 15-ig 40 % kedvezmény + 9.900,-Ft-ig ingyenes bónusz-könyv.

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@adonet.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra