1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. A közhatalmi tevékenység az új áfarendszerben

A közhatalmi tevékenység az új áfarendszerben

ART 2007-12-19

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Azon szervek, amelyek a korábbi szabályozás szerint közhatalmi minõségük okán azért nem voltak adóalanyok, mert egyéb tevékenységet nem folytattak, vagy az ilyen tevékenységbõl származó bevételük a 4 millió forintot nem haladta meg, áfaalanyként bejelentkezni akkor kötelesek a 2008-as adóévre vonatkozóan, ha bármilyen, közhatalminak nem minõsülõ ügyletet (is) teljesítenek.

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE
Ára: 9.900,- Ft + postaköltség. Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme kb. 576. oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. www.kezikonyvek.hu

M E G R E N D E L É S: info@onadozo.hu

***

2008. január 1-jétõl hatályos szabályozás

a) Ki minõsül közhatalmi tevékenységet végzõnek?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: új Áfa-törvény) 7. § (1) bekezdése értelmében nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság Alkotmánya által, illetõleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott, és a létesítõ okiratban is megjelölt közhatalmi tevékenysége.

A közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet az, akit/amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, illetve a Magyar Köztársaság Alkotmányának felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály hatalmaz fel a közhatalom gyakorlásának jogával. Ezeknek a jogalanyoknak a közhatalmi tevékenysége abban az esetben nem minõsül gazdasági tevékenységnek (és ha csak ilyen tevékenységet végeznek, adóalanyok sem lesznek), ha a szervezet létesítõ okiratában is megtalálható az adott közhatalmi tevékenység.  

b) Milyen tevékenység tekintendõ közhatalmi tevékenységnek?

A közhatalmi tevékenység körülírására az új Áfa-törvény egy nyitott, az alapvetõ és fontosabb közhatalmi tevékenységeket tartalmazó felsorolást alkalmaz amellett, hogy egyes tevékenységeket egyértelmûen kizár a közhatalmi tevékenység körébõl. Az új Áfa-törvény 7. § (2) bekezdése szerint közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenõrzési és pénzügyi ellenõrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenõrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelõsségre a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelõsségre vonatkozó rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy károkozás esetében lennének alkalmazandók.

A felsorolt tevékenységek akkor nem minõsülnek gazdasági tevékenységnek, ha azt az új Áfa-törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szervezet végzi, és ha a tevékenység végzése során a személy szervezet kárt okozna, a kárért való felelõséget a Ptk. 349. §-a alapján kellene meghatározni. A Ptk. 349. § (1)-(3) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelõséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetõleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetõségeket igénybe vette. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelõségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Természetesen az új Áfa-törvény 7. § (2) bekezdésének alkalmazásában nem vizsgálandó, hogy történt-e tényleges károkozás, és ha igen, akkor a kár rendes jogorvoslattal elhárítható volt-e, illetve hogy a károsult kimerítette-e az összes jogorvoslati lehetõséget. Pusztán azt kell megnézni, hogy amennyiben az adott szerv kárt okozna, felelõségét a Ptk. 349. §-a alapozná-e meg.

A Ptk. az államigazgatási jogkör fogalmát nem határozza meg. Az azonban megállapítható, hogy nem az eljáró szerv minõsége, hanem az általa végzett konkrét tevékenység alapján kell megállapítani, hogy államigazgatási tevékenységrõl van-e szó. Önmagában az, hogy a kár államigazgatási tevékenységet kifejtõ szerv alkalmazottjának, illetõleg tagjának ténykedése vagy mulasztása folytán keletkezett, még nem vezet a 349. § alkalmazásához. Ebben a kérdésben a bírósági gyakorlat által kialakított szempontokat kell irányadónak tekinteni. Eligazodást nyújt a Polgári Kollégium 42. számú állásfoglalása, mely szerint a Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegû, tehát közhatalom gyakorlása során kifejtett szervezõ-intézkedõ tevékenységgel, illetõleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni.

c) Mely tevékenységek nem minõsülhetnek közhatalmi tevékenységnek?

Az új Áfa-törvény 7. § (3) bekezdése értelmében a tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek nem minõsülhetnek közhatalmi tevékenységnek. Ezen tevékenységeket az új Áfa-törvény eleve kizárja a közhatalmi tevékenységek sorából, ez esetben nem kell vizsgálni, a Ptk. 349. §-nak való megfelelést.

A 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek:

1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása
2. Víz-, gáz-, villamos energia- és hõellátás
3. Termék fuvarozása
4. Vízi és légi kikötõi szolgáltatások nyújtása
5. Személy szállítása
6. Értékesítési célra elõállított új termék értékesítése
7. Mezõgazdasági termékekkel kapcsolatos olyan intervenciós tevékenység, amelyet az e termékek közös piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek
8. Kereskedelmi jellegû kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése
9. Raktározási szolgáltatások nyújtása
10. Kereskedelmi jellegû hirdetési- és reklámszolgáltatások nyújtása
11. Utazás szervezése
12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás
13. Rádiós és televíziós mûsorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jellegû tevékenység

Változások az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényhez (a továbbiakban: régi Áfa-törvény) képest

A közhatalom gyakorlására jogosult szervek meghatározására keretjellegû szabályozást ad az új Áfa-törvény az eddigi részletesebb szabályozás helyett.

2008. január 1-jétõl – szemben a régi Áfa-törvényben foglaltakkal – a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet adóalanynak minõsül az olyan vagyon, vagyoni értékû jog, továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzõdést lehet kötni.

Az eddigi szabályozás értelmében nem minõsült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységébõl származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-törvény eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érõ gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minõsül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetõsége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá.

Átmeneti rendelkezések

Az új Áfa-törvény 261. § (4) bekezdése szerint, ha a tulajdon kisajátítása egyúttal termék értékesítését is eredményezi, az új Áfa-törvény rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben a tulajdon kisajátítására irányuló eljárás 2008. január 1. napján vagy azt követõen indul.

Azoknak a személyeknek szervezeteknek, akik/amelyek 2004. január 1-je és 2007. december 31-e között beruházásokat hajtottak végre a külön törvény rendelkezései alapján köthetõ koncessziós szerzõdés keretében átengedhetõ vagyon (vagyon, vagyoni értékû jog, tevékenység gyakorlásának lehetõsége)  átengedésére és az új Áfa-törvény szerint ezen vagyon átengedése adófizetési kötelezettséget keletkeztet, számukra az új Áfa-törvény biztosítja a régi Áfa-törvény elõírásai szerint nem levonható áfa utólagos levonhatóságát. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejövõ vagyon átengedése után a fizetendõ adót – e törvény rendelkezései szerint – meg kell állapítani. Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy a levonható adóként figyelembe vehetõ összeg, az adott adómegállapítási idõszakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási idõszakban megállapított fizetendõ adó összegét (új Áfa-törvény 269. § (5) bekezdés).

Bejelentkezés

Azon szervek, amelyek a korábbi szabályozás szerint közhatalmi minõségük okán azért nem voltak adóalanyok, mert egyéb tevékenységet nem folytattak, vagy az ilyen tevékenységbõl származó bevételük a 4 millió forintot nem haladta meg, áfaalanyként bejelentkezni akkor kötelesek a 2008-as adóévre vonatkozóan, ha bármilyen, közhatalminak nem minõsülõ ügyletet (is) teljesítenek. Az áfaalanyként történõ bejelentkezést az áfaalanyiságuk keletkezésétõl számított 15 napon belül köteles bejelenteni az Art. 22. § (1) bekezdés és 23. § (1) bekezdés együttes olvasata alapján. (Azaz, ha a közhatalmi tevékenységet végzõnek az áfaalanyisága 2008. január 1-én keletkezik, akkor neki 2008. január 15-ig kell ezt bejelenteni).

Természetesen arra lehetõség van, hogy az alapvetõen közhatalmi tevékenységet folytató szervezet, az áfaalanyiságnak bejelentésével egyidejûleg – a feltételek megléte esetén – alanyi adómentességet válasszon.

forrás: www.apeh.hu

***

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2007. december 31-ig: 980,-Ft/hó. A 2007. december 31-ig beérkezõ 2008. évi új Önadózó elõfizetése esetén a 2007. novemberi számot ajándékba megküldjük. Elõfizethetõ: info@onadozo.hu

Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs!

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra