A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

SZJA

Nyomtatás
Forrás: Önadózó 2019/7-8 | Szerző: dr. Kiss Zoltán

2020.január 1-jétől élethosszig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól (adóalap-kedvezmény formájában) az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmük tekintetében azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és azokat saját háztartásukban nevelték.

A kedvezmény érvényesítésére jogosultak

A kedvezmény szempontjából négy vagy több gyermeket nevelő anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága a gyermek vonatkozásában legalább 12 éven keresztül fennállt (ebben az esetben a gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg) és az előbbiekben említett gyermekek száma a 4 főt eléri [Szja törvény 29/D. § (3) bekezdés].

A jogosultsági időszak

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében a magánszemély már nem minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának [Szja törvény 29/D. § (4) bekezdés].

A kedvezmény szempontjából figyelembe vehető jövedelmek köre

Tekintettel arra, hogy az Szja törvény nem tartalmaz a „munkával szerzett jövedelem” fogalmat, az Szja törvény 29/D. § (2) bekezdés tételesen sorolja fel azokat a jövedelmeket, amelyekre a kedvezmény érvényesíthető. Ilyennek minősül a kedvezmény a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó

  • Szja törvény szerint bérnek (Szja törvény 3. § 21. pont) minősülő jövedelem,
  • bérnek nem minősülő nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét),
  • önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Amennyiben a kedvezményre való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni [Szja törvény 29/D. § (5) bekezdés].

A kedvezmény érvényesítése

A kedvezmény évközi érvényesítése érdekében a jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítéséről adóelőleg-nyilatkozatot tehet az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére [Szja törvény 48. § (2) bekezdés e) pont; 48. § (3b) bekezdés].

Az adóelőleg-nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a kedvezményre jogosító gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy természetes személyazonosító adatait (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg).

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély kedvezményre jogosító jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A magánszemély azonban a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a kifizető, munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. Az ilyen módon az adóelőleg-alap terhére – adóelőleg alap hiányában – nem érvényesített családi kedvezmény családi járulékkedvezmény formájában vehető igénybe [Szja törvény 48. § (3c) bekezdés, 49. § (1a) bekezdés].

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét [Szja törvény 46. § (5) bekezdés].

Amennyiben a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatban a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. (Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg) [Szja törvény 48. § (4) bekezdés b) pont].

Ha a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély  kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni [Szja törvény 49. § (7) bekezdés].

Adóelőleg-nyilatkozat hiányában a kedvezmény az adóbevallásban is érvényesíthető.

A kedvezmény kizárólag abban az esetben érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a jogosultsági időszakot és a kedvezményre jogosító jövedelem összegét [Szja törvény 29/D. § (6) bekezdés].

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 Cafetéria szabályzat 2025 Pénzmosás elleni szabályzat csomag GDPR Segédlet, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó WebáruhgázbanElőfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra