A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma

JÁRULÉKOK, TB 2023-12-27

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Címkék: nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

A Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális járulékalapot meghatározó szabály alapján abban az esetben, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik járulékalapot képező jövedelemnek

– az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

– a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem minősül, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A járulékalap ilyen módon történő meghatározására leginkább akkor kerül sor, amikor egy kiküldött munkavállaló a kiküldetés helye szerinti államban fizet személyi jövedelemadót és Magyarországon marad biztosított. Például egy magyar vállalkozás egy német csarnok felépítésére szerződik, melynek érdekében munkavállalókat küld ki Frankfurtba. A kiküldetés másfél év időtartamú, így a kiküldött munkavállaló a Koordinációs rendelet szabályai alapján a magyar hatóság által kiadott A1 igazolás szerint Magyarországon marad biztosított, de személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége Németországban keletkezik. Ebben az esetben a járulékalapot a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint kell meghatározni.

Tehát azokban az esetekben, amikor nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik a járulékalap főszabály szerint az adott hónapra számfejtett alapbér (vagy ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik a szerződésben meghatározott díj havi összege). Azonban ha ennek összege nem éri el a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összegében meghatározott minimumszintet, akkor a bruttó átlagkereset összege fog járulékalapnak minősülni. Vagyis a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset akkor képez járulékalapot, ha az alapbér összege ennél kevesebb, de a tevékenység ellenértékeként meghatározott jövedelem több, mint a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összege.

A tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset alatt az adott július havi adatokból számított tárgyhavi bruttó átlagkeresetet kell érteni, amely 2023-ban 499 952 forint (2020-ban: 362 595 forint, 2021-ben 401 847 forint, 2022-ben 433 696 forint volt).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban kétféle módon is közzé tette az adatokat: egyrészt a munkáltatók teljes körére, másrészt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körére vonatkozóan. A Tbj.-ben jelenleg az utóbbi adat tekintendő az irányadónak. 2023 márciusa óta azonban a KSH a saját kiadványaiban a munkáltatók teljes körére vonatkozó adatot használja, míg a Hivatalos Értesítőben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre vonatkozóan teszi közzé a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatokat. A jogalkalmazás megkönnyítése és egyértelművé tétele érdekében ezért indokolt a Tbj. fogalmi rendszerének kiegészítése a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmával, mint a KSH által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset összege [Tbj. 4. § 22. pont].

2024-ben az alkalmazandó összeg 576 601 forint.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/