1. Főoldal
  2. Hírek
  3. EGYÉB ADÓK
  4. A szakképzési hozzájárulás szabályai 2021

A szakképzési hozzájárulás szabályai 2021

EGYÉB ADÓK 2021-03-20

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Matlné Kisari Erika

Címkék: szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulás szabályainak alkalmazásával kapcsolatos szabályok mellett a már tisztázott kérdéseket, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő eljárást is ismertetjük.

2021. január 1-jétől léptek hatályba az Szkt[1]. 104-108. §-ai, amelyek a szakképzési hozzájárulás teljesítését meghatározó új szabályokat tartalmazzák. Az új szabályok közzététele 2019 évben megtörtént, de valószínűleg a kihirdetés és a hatályba lépés között eltelt idő miatt a jogalkalmazók nem kisérték figyelemmel a várható változást. Ez azt eredményezte, hogy a gyakorlatban felmerülő, a szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések felvetésének és tisztázásának folyamata későn indult el. 

A szakképzési hozzájárulás célja 

A szakképzési hozzájárulás célja a szakképzés és a Nftv[2]. szerinti duális képzés támogatása. Miért fontos ez a meghatározás? Azért, mert a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzések nem duális képzések és nem célja a szabályozásnak a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzések támogatása, ami azt is jelenti, hogy a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzéssel összefüggésben adókedvezmény nem érvényesíthető. 

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

Az Szkt. szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett „a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld. A gazdálkodó szervezet meghatározására az Szkt. nem tartalmaz iránymutatást. Azt már a jogszabály hatályba lépését követően sejteni lehetett, hogy a gazdálkodó szervezet meghatározásának hiánya nehézséget fog okozni.

A veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: (R1)] a veszélyhelyzet időtartamára módosította, pontosította a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét az alábbiak szerint. 

Az Szkt. rendelkezésétől eltérően szakképzési hozzájárulásra kötelezett
a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó és
c) a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy,
ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.

A Pp.[3] fogalma szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány. 

A meghatározásból kitűnik, hogy az adóalanyok köre ennek a fogalomnak a használatával bővült. A korábbi szabályok szerint nem rendelkezett adóalanyisággal például a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. 

Az adóalanyoknak a kormányrendeletben történő meghatározása a veszélyhelyzet időtartamára jelent eltérést az Szkt. szerinti szabálytól. A veszélyhelyzet megszűnését követően a kötelezettség alanyának meghatározása várhatóan az Szkt. szabályaiban is módosításra kerül. 

A másik változás, ami említést érdemel, az egyéni vállalkozói kör fizetési kötelezettségének tisztázása. Egyértelművé vált, hogy nem az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény[4] szerinti egyéni vállalkozókra kell értelmezni a szabályokat. 

A szakképzési hozzájárulás alkalmazásában egyéni vállalkozó:

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási
tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezettek köre

Nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség

  • a költségvetési szervet,
  • a civil szervezetet,
  • az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,
  • a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet,
  • a víziközmű-társulatot,
  • a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet,
  • az egészségügyi szolgáltatót - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - a részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
  • az egyéni vállalkozót a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
  • az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,
  • a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után. 

Addig, míg a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre bővült, a fizetési kötelezettség alól mentesítettek köre szűkült. Ennek eredményeként szélesedett azon gazdálkodók rétege, amelyeknek esetében felmerül a szakképzési hozzájárulás kötelezettség. Például: a köztestület nem minősül civil szervezetnek, ezért esetében a kötelezettség alóli mentesítésről nem beszélhetünk. 

Gyakran felmerül a kérdés, hogy azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek 2020. december 31-éig úgy válhattak az adó alanyává, hogy bejelentkeztek az adóhatósághoz, azok esetében a 2021. január 1-jéi módosítás milyen változást okozott? 

A legfontosabb változás az esetükben az, hogy a gazdálkodó szervezet fogalmában nevesítve vannak ezek a szervezetek, ezért a törvény erejénél fogva a kötelezettség alanyainak minősülnek. Ez azt is jelenti, hogy megszűnt az önkéntes döntésen alapuló - a bejelentkezéssel megszerezhető - adóalanyiság intézménye. Jellemzően ezek a szervezetek azok, amelyek egyben mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, tehát a bruttó kötelezettségük nulla. Ugyanakkor az adókedvezmény érvényesítése számukra is nyitott lehetőség. 

Általános mentesség a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól 

Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.

Ezzel összefüggésben kérdésként merülhet fel, hogy a gyakorlatban mit is jelent a rendelkezés, hogyan kell érteni azt, hogy a kifizetőt nem terheli az adófizetési kötelezettség?

Például: a munkaadó munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalójával összefüggésben a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezményt érvényesíti. Ennél az adókedvezménynél a munkaadó a foglalkoztatás első három évében a minimálbér alapulvételével mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, majd további 2 éven keresztül a minimálbér alapján 50 százalékos adómérték szerinti a mentesülés.

Ez a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában azt jelenti, hogy a foglalkoztatás első három évében a minimálbér után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót és ennek okán a szakképzési hozzájárulást sem. Ezzel ellentétben a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében csökkentett mértékben, de meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, ezért a szakképzési hozzájárulást is. 

Külön törvényen alapuló mentesség

A kisvállalati adó (KIVA) alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A KIVA adóalanyok tekintetében nincs változás, esetükben továbbra sem értelmezhető a szakképzési hozzájárulás kötelezettség.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó (KATA) kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek a kisadózónak a tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. E személyekkel összefüggésben a szakképzési hozzájárulást az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a KATA adóalany a kötelezettségét gyakorlati képzéssel is teljesítheti. 

Az átalányadózást választók esetében megszűnt a szakképzési hozzájárulás alóli generális mentesség. Például, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor saját maga után nem, de az alkalmazott után meg kell fizetnie a szakképzési hozzájárulást. 

A kötelezettség alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Ebben az esetben is a kötelezettség alapjának szélesedéséről beszélhetünk. Gondoljunk csak az egyéb jövedelemre. Az egyéb jövedelmet 2020. december 31-éig nem kellett számba venni a kötelezettség alapjának megállapítása során. Problémát okozott a béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások számba vétele a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása során. Ebben a kérdésben is a R1 Szkt. szabályaitól való eltérést engedélyező rendelkezése jelent megoldást, amelyet visszamenőleg 2021. január 1-jétől lehet alkalmazni.

Az új szabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelemnek, azaz

  • a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]

Szja tv. szerint adóalapként meghatározott összege és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem, azaz

  • a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  • az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

kivételével - a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Az adóalap megállapításának eltérő szabályai

A szakképzési hozzájárulás alapjának megállapításához

  • a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a Számv. tv. szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
  • az a) pont hatálya alá nem tartozó szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,
  • a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a Számv. tv. szerint megállapított éves árbevételéből a 105. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában

kell megosztania.

A kötelezettség mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának másfél százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

A bruttó kötelezettség csökkentése, az adókedvezmény megállapításának szabályai

A szakképzési munkaszerződés és tanulószerződés

A bruttó kötelezettség csökkenthető a fenntartói megállapodással rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével - az adóév munkanapjai számának szorzataként.

Mit is jelent az idézett szabály? A duális képzőhely minden olyan napot figyelembe vehet az adókedvezmény megállapítása során, amely napok nem minősülnek iskolai napnak.

Azokat a napokat, amelyek iskolai napnak minősülnek, de az iskolában a tanulónak nem kell megjelennie (pl. nevelés nélküli munkanap) a duális képzőhely nem veheti figyelembe, tehát ezek a napok nem növelik a képzőhelyi napok számát. Ebből kiindulva annak sincs jelentősége, hogy a tanuló a gyakorlati képzésen részt vesz, vagy sem. Az a nap, amelyen a duális képzésen kellene lennie a tanulónak nem iskolai nap, ezért a képzőhely figyelembe veheti az adókedvezmény érvényesítése során. 

Tehát az adókedvezmény megállapítása során minden esetben azt kell vizsgálni, hogy az adott nap iskolai napnak minősül-e, vagy sem. 

A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény az adókedvezmény meghatározásához szükséges önköltség összegét 1 200 000 forint/fő/év összegben határozta meg.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (A továbbiakban: Vhr.) szerint a szakirányú oktatás arányosított önköltségének adott évfolyamra meghatározott összege a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének a szakmánként alkalmazandó súlyszorzó szorzataként számított mértéke. A szakmánként alkalmazandó súlyszorzót a szakmaszorzó és az évfolyami szorzó szorzataként kell meghatározni.

A Vhr. tartalmazza az évfolyami szorzókat és a szakmaszorzót.[5]

Összefoglalva: a csökkentés a szakképzési munkaszerződés esetében a következők szerint alakul:

A kedvezmény összege: az arányosított önköltség/254 x az oktatási napokkal csökkentett munkanapok számával

Az arányosított önköltség: az önköltség összege (1 200 000 Ft) × szakmai súlyszorzó

A szakmai súlyszorzó: szakmaszorzó × évfolyami szorzó

A tanulószerződések esetén a 2020. január 1-jét megelőzően érvényes Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések kifutó rendszerben alkalmazandó súlyszorzóját a 4/A. melléklet szerint kell figyelembe venni.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti duális képzés esetén az alapnormatíva éves összege 650 000 forint/fő.

Az alkalmazandó súlyszorzó

a) a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,60,

b) a műszaki, informatika, az agrár- és a természettudomány képzési területen 4,81.

A felnőttképzéssel összefüggésben a Vhr. 248. §-a szerint, ha a képzésben részt vevő személy a fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt nem nappali rendszerű képzésben és a szakirányú oktatás a foglalkoztatónál teljesíthető, akkor a már meglévő munkaszerződést kell módosítani.

A módosítást úgy kell elvégezni, hogy az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit is a munkaszerződésben.

Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

Ezzel kapcsolatban az a kérdés fogalmazódott meg, hogy ez a módosított munkaszerződés megfeleltethető-e a szakképzési munkaszerződésnek és ily módon megalapozza-e az adókedvezmény érvényesítését?

Ebben az esetben a módosítást követően a munkaszerződést úgy kell tekintetni, mintha szakképzési munkaszerződést kötöttek volna a felek és nincs akadálya annak, hogy a képzőhely éljen az adókedvezmény érvényesítésének lehetőségével.

A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre tekintettel az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett.

Az adókedvezményt az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötött. A bruttó kötelezettséget meghaladó adókedvezmény adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető.

Ezzel a rendelkezéssel összefüggésben azon gondolkoztak el az érintettek, hogy a képzéssel érintett összes képzőhely élhet-e az adókedvezménnyel, amely képzőhelyek a képzés időtartama alatt részt vettek a képzésben, vagy csak az, amely képző az utolsóként juttatta el a tanulót a vizsgáig?

Az adókedvezményt az a képzőhely érvényesítheti, amelynek a vizsga időpontjában van élő munkaszerződése a vizsgázóval.

Összegezve: A bruttó kötelezettség eredményhez kötött csökkentése (annak megállapítása, bevallása) az elszámoló bevallás keretében történhet meg. Ebből és az Szkt. 107. § (3) bekezdéséből következik az is, hogy ez a kedvezmény kizárólag az adott évi adókötelezettség tekintetében az adott évre vonatkozóan fizetendő szakképzési hozzájárulás mértékéből érvényesíthető. Az adókedvezmény alapja a szakképzési munkaszerződés teljes időtartamára számított (igénybe vett) kedvezmény összege, mértéke pedig annak 20 százaléka. Az adókedvezményt sikeres szakmai vizsgát tett tanulónként, illetve képzésben részt vevő személyenként kell megállapítani és igénybe venni. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az így megállapított mértékkel csökkentheti az adott adóévi szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

Veszélyhelyzet alatti szabályozás kiterjesztése

A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 105/2021. (III. 5.) Korm. rendelet – egyebek mellett – módosította a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.).

A módosítás alapján az R. 5. § (1) bekezdésében 26.-56. sorszámmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként folytató kifizető március hónapra a munkavállalóival összefüggésben mentesül a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

A R. 1. § (2) bekezdése szerint a mentesítés kiterjesztésre került az  említett tevékenységeket tényleges főtevékenységként folytató egyéni és társas vállalkozásokra is a szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában azt is jelenti, hogy a társas vállalkozás március hónapra a tagja után is mentesül a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A mentesülés feltételei:

  • a kifizető a 2021. március 6-án már fennálló munkaszerződés alapján a március havi munkabérfizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket felmondással nem szünteti meg 2021 márciusában,
  • a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
  • a kifizető a mentesség iránti igényét ’08-as bevallásban bejelenti a,  NAV-hoz.

Tanulószerződéses tanulók után fizetendő szakképzési hozzájárulás

Gyakorlati kérdésként merült fel, hogy a tanulószerződéssel gyakorlati képzésen részt vevő tanulókkal összefüggésben a szakképzési hozzájárulást meg kell-e fizetni, vagy sem?

A kérdésben az Szkt. 128. § (5) bekezdés b) pontjának a szabálya az irányadó mely szerint: „A szakképzési hozzájárulásra kötelezett e törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét 2021. január 1-jétől teljesíti akként, hogy

b) a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében

ba) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve rész-szakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni,

bb) a 104-108. § alkalmazásában szakirányú oktatás alatt a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést, szakma alatt régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, rész-szakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni.”

Összefoglalva: 2021. január 1-jétől a tanulószerződéssel gyakorlati képzéssel részt vevő tanulóval összefüggésben az Szkt. 125. § (3) bekezdése mellett az Szkt. 104.-108. §-ait kell alkalmazni. Az Szkt. 125. § (3) bekezdése vonatkozik a szocho kötelezettségre, de a járulékok tekintetében már a Tbj. 105. § szerint kell eljárni és az Szkt. 128. § (5) bekezdése szerinti szabályok magukban foglalják a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségre és az érvényesíthető adókedvezményre vonatkozó előírásokat is. Az érvényesülő szabályok szerint a kifizető a 15,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó mellett – mentesítési szabály hiányában- megfizeti a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulást is. A járulékok tekintetében a biztosított 10 százalék nyugdíjjárulékot, 3 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.

A szakképzési munkaszerződés esetében  a tanuló biztosítottnak minősül. Ebben az esetben a biztosítottat 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék terheli. A kifizetőnek szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége nincs és ennek okán szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

Bevallás és befizetés

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) az adókedvezmény (ide nem értve a sikeres vizsgára tekintettel érvényesíthető kedvezményt) éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

a naptári évre maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg az adóévet követő év január hónap tizenkettedik napjáig az állami adóhatóságnak, vagy igényli vissza.

Fontos! Nem kell adóbevallást benyújtani, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége vagy adókedvezményt nem érvényesít.

Előlegfizetés

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy az adókedvezmény (kivéve a sikeres vizsgához kapcsolódó kedvezményt) az előleg befizetésénél figyelembe vehető és visszaigényelhető. Az előleget havonta a szakképzési hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, illetve igényli vissza. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét az adóévet követő év január hónap tizenkettedik napjáig kell befizetni, illetve visszaigényelni.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a visszaigényelhető összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti. Az állami adóhatóság a visszaigénylés tekintetében az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el.

Matlné Kisari Erika

______________

[1] 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről

[2] 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

[3] 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

[4] 2009. évi CXV. törvény

[5] 332/A §

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra