Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Módtv.) – a kihirdetését követõ 3. naptól – 2010. augusztus 16-i hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) – társasági adó mértékérõl rendelkezõ – 19. §-át, illetve az új szabályok év közbeni bevezetése miatt beiktatta a 29/K. § szerinti külön elõírásokat a 2010. adóévi adókötelezettség meghatározására.  

A módosított szabályok lényege a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely sávos adószámításhoz semmilyen feltétel nem kötõdik [Tao. tv. Módtv-vel módosított 19. §-a]. 

Figyelemmel azonban az új szabályok év közbeni hatálybalépésére a külön elõírások alapján a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július 1-je elõtti és 2010. június 30-a utáni idõszakára, azaz az elsõ és a második félévi idõszakra esõ naptári napok alapján arányosan meg kell osztani [Tao. tv. 29/K. § (1) bekezdés].

Az éves adóalap megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket – a Tao. tv. 29/K. § (9) bekezdése alapján – a naptári évtõl eltérõ üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor alkalmaznia. Ebbõl következõen a naptári évtõl eltérõ üzlet évet választó adózóra, valamint a végelszámolás alatt álló adózóra nem vonatkoznak a Tao. tv. 29/K. §-a szerinti átmeneti rendelkezések; az ilyen adózó a 2010. évben kezdõdõ adóévi adókötelezettségét – a Módtv. hatálybalépése napjától függõen – a Tao. tv. adóéve elsõ napján hatályos 19. §-ában foglaltak figyelembevételével határozza meg. Az arányos adóalap-megosztás tehát csak a naptári évvel azonos adóév esetén merülhet fel – függetlenül annak idõtartamától –, kivéve a végelszámolás alatti adóéveket. Ez utóbbi üzleti/adóévek idõtartama – mérlegforduló napja – ugyanis nem az adózó döntése szerint választható, hanem a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) elõírásaira figyelemmel alakul.

Tekintsük át az adóalap-, illetve a különbözõ adószámítási szabályokat, példákkal alátámasztva.

1. Naptári év szerint mûködõ adózó

Az adóalap-megosztást a naptári év szerint mûködõ adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell – a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül – az év elsõ és második félévére esõ naptári napok arányában megosztani. Ennek megfelelõen, egész évi – 365 napos – mûködés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint

• a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti idõszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és

• a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idõszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység. 

Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év elsõ és második felében – például jelentõs bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az elsõ, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegébõl – teljes évi mûködés esetén – mindkét idõszakra „jut” közel fele-fele hányad.

Amennyiben például az adózó 2010. június 1. - 2010. december 31. közötti adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történõ megosztás szerint

• a 2010. június 1. - 2010. június 30. közötti idõszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és

• a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idõszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység. 

Az így meghatározott adóalap-részeknek azért is van jelentõsége, mert a két idõszak szerinti adóalap után eltérõ módon kell meghatározni a számított adót (az elsõ félévi adóalapra a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti, s a második félévi adóalapra a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idõszakra vonatkozó szabályok szerint kell számolni).      

A naptári év szerint mûködõ adózók esetében – amikor is az adóalap-megosztásnak van helye – a 2010. adóévek idõtartama a következõk szerint alakulhat:

• a naptári évvel azonos, folyamatos – 12 hónapos – mûködés esetén az adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

• a naptári évvel azonosan mûködõ – beolvadással, illetve kiválással érintett – beolvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

• az elõtársasági idõszak, amely

  • az adózó 2010. évi alapításának idõpontjától (azaz a létesítõ okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerõs elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig – ha bármelyik 2010. évi – terjedõ adóéve; vagy

  • ha az adózó az elõzõek szerinti idõszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a 2010. évi alapításának az idõpontjától a – bejegyzett társaság– 2010. december 31-éig terjedõ adóéve,

• az adózó elõtársasági idõszak utáni – a 2010. évi cégbejegyzés napját követõ naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

• az adózó tevékenységének a 2010. január 1-jétõl az éven belüli megszûnéséig tartó adóéve, 

• a jogelõd 2010. évi átalakulással történõ megszûnésekor a 2010. január 1-jétõl az átalakulás napjáig terjedõ adóéve, 

• 2010. évi átalakulás esetén a jogutód – átalakulás napját követõ naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve, 

• forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor az adózó 2010. január 1-jétõl az áttérés napjáig terjedõ adóéve, illetve az áttérés napját követõ naptól 2010. december 31-éig terjedõ adóéve, 

• felszámolás, illetve végelszámolás kezdeményezése esetén a 2010. január 1-jétõl a felszámolás, illetve végelszámolás kezdõ napját megelõzõ napig tartó adóév,  

• a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követõ adóév – ha az eljárás úgy fejezõdik be, hogy az adózó nem szûnik meg (például egyezség esetén) –, azaz az eljárás 2010. évi lezárultát (az errõl szóló végzés jogerõre emelkedésének napját) követõ naptól a 2010. december 31-éig tartó adóév. 

A felszámolás idõszaka egy üzleti évnek minõsül, függetlenül annak idõtartamától [Szt. 11. § (11) bekezdés], azonban a Tao. tv. 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezdõ napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem minõsülnek társasági adóalanynak, ezért ezen idõszak alatt nem (így a felszámolás 2010. évi kezdõ napjától a felszámolási eljárás befejezõdésének napjáig tartó idõszak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napok nem vehetõk figyelembe az arányosításnál.

A 2010. adóévi adókötelezettséget a két idõszak szerint megosztott adóalapra a következõk szerint kell megállapítani: 

• az elsõ félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen idõszakra elõírt öt feltétel egyidejû teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni [Tao. tv. 29/K. § (4) bekezdés]; vagy

• az elsõ félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételû – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az elsõ félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao. tv. 29/K. § (2) bekezdés].  

A választás lehetõsége tehát csak az elsõ félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás. 

1.1. Adószámítás a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti idõszak szerinti adóalap után  

A 2010. év elsõ félévi idõszakára meghatározott adóalap utáni adószámítás tekintetében az adózó eldöntheti, hogy hogyan számol:

• a teljes elsõ félévi adóalapra 19 százalékkal, vagy

• az elsõ félévi adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal.

Ez utóbbi, sávos adómérték szerinti számítás választásához az adózónak meg kell felelnie a Tao. tv. 29/K. § (5) bekezdésében rögzített 5 feltétel mindegyikének – amely feltételek némileg módosultak, mivel az új szabályok nem az adóév egészére csak egy részére vonatkoznak –, illetve figyelemmel kell lennie a sávos adófizetés miatti adómegtakarítás 29/K. § (6) bekezdése szerint elõírt nyilvántartására, felhasználására is. 

A sávos adószámításra jogosultság érdekében az alábbi 5 feltételnek kell egyidejûleg teljesülnie:  

a) Az adózó az elsõ félévre meghatározott adóalap utáni adóból adókedvezményt nem vesz igénybe;

E feltétel csak az elsõ félévre meghatározott adóalap utáni adó – adókedvezménnyel történõ – csökkentését zárja ki, (hiszen a második félévre meghatározott adóalapra feltétel – többek között az adókedvezmény igénybevételi tilalma – nélkül „jár” a sávos adószámítás). Az adózónak tehát lehetõsége van adókedvezmény érvényesítésére, legfeljebb azonban olyan összegben, amelyre a második félévi adóalap utáni adó fedezetet nyújt.

Például, ha az adózó 2010. adóévi számított adója (az elsõ félévi 60 egység és a második félévi 40 egység) 100 egység, akkor például szoftverfejlesztõ bérköltsége címén az õt megilletõ adókedvezményt (illetve annak összegébõl) – a 70 százalékos korlátra figyelemmel – maximum (40 x 0,7) 28 egységnyit vehet igénybe az adóévre. 

b) Az adózó által az elsõ félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fõ (amelyet a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni), vagy – az adózó választása szerint – az adóévben legalább egy fõ (ez utóbbi választásával érdemes élni például, ha az elsõ félévben fél fõnél kevesebb, de az adóévre lesz legalább 1 fõ a létszám);

c) Az elsõ félévben és az azt megelõzõ adóévben az adóalap vagy az adózás elõtti eredmény legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, kivéve

• • ha az adózó a Tao. tv. 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik (vagyis az elõtársasági, vagy az azt követõ adóévérõl van szó, vagy elemi kár sújtotta, vagy olyan szervezeti formában mûködik – például alapítvány –, amelynek nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra elõírtakat alkalmaznia),

  • ha az adózóra a Tao. tv. 2010. június 30-án hatályos 19. §-ának (8) bekezdése vonatkozik (mert 2010. június 30-a elõtt jogelõd nélkül alakult vagy jött létre átalakulással, amely esetben a megelõzõ – a jogelõd – adóévére nem kell vizsgálni e feltételt);

Az itt rögzített feltétel szerint vagy az adóalapnak, vagy az adózás elõtti eredménynek két idõszakban: 2010. január 1. és 2010. június 30. között, valamint az azt megelõzõ adóévben kell legalább a jövedelem-(nyereség-)minimumot elérnie, ami – általános esetben – a 2010. elsõ félévi idõszak, valamint a 2009. adóév jelölt adatainak a viszonyítását jelenti (jelentheti a 2010. elsõ félévében keletkezett két adóév adatait is). Figyelemmel arra, hogy az elsõ félévre meghatározott adóalap naptári napok alapján arányosított – ugyanígy – az adózás elõtti eredmény, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum esetében is az egész évre meghatározott összegük arányos részét kell figyelembe venni.  

d) Az elsõ félévben és a megelõzõ adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlõ bánásmód követelményének ellenõrzésére jogosult hatóság jogerõs és végrehajtható hatósági határozata, illetõleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerõs bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti mulasztási bírságot;

e) Az adózó által az elsõ félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév elsõ napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának az elsõ félévi idõszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

E feltétel akkor teljesül, ha például egy, a naptári év szerint az adóév egészében (2010. január 1. - 2010. december 31. között) mûködõ, nem a leghátrányosabb térségben székhellyel rendelkezõ adózó által – ha például az elsõ félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 30 fõ – az elsõ félévre bevallott tb-járulék legalább (73.500 x 2 x 30 x 6 x 0,27) 7 144 ezer forint.

A Tao. tv. 29/K. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a sávos adószámítás választása esetén az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)-(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia, vagyis az elsõ félévre meghatározott adóalap után meg nem fizetett 9 százaléknyi adóösszegnek is van „utóélete”, vonatkoznak rá – a jelölt hatállyal – a felhasználásra elõírt szabályok.

Ezek szerint az elsõ félévi adómegtakarítást

• a vonatkozó közösségi rendelet szerinti állami támogatásnak kell tekinteni,

• az adóév utolsó napján (általános esetben 2010. december 31-én) – az eredménytartalékból történõ átvezetéssel – lekötött tartalékként kell kimutatni,

• a lekötése adóévét követõ négy adóévben – az irányadó közösségi rendeletnek való megfeleltetéssel – fel kell használni,    

• nem a törvényben meghatározott célra történõ felhasználása, vagy az elõírt határidõig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

Megjegyezzük, hogy a Módtv. a 2008. és a 2009. adóévi 6 százalékos adómegtakarítás még fel nem használt összegére vonatkozóan is tartalmaz szabályozást, melyekre a Tao. tv. 29/L. § (2) bekezdése a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat rendeli alkalmazni.

1.2. Számított adó a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idõszak szerinti adóalap után  

A 2010. év második félévi idõszakára meghatározott adóalap utáni adószámítás tekintetében – mint arról már volt szó – az adózónak nincs választási lehetõsége, de feltételek sincsenek, azaz minden esetben az adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számolni. Így kell eljárni, függetlenül attól, hogy az adózó melyik – a sávos, vagy a 19 százalékos mértékû – adószámítást alkalmazta az elsõ félévre, s függetlenül például attól is, hogy hány naptári napot mûködött az adózó a második félévben. A sávosan számított adó feltétel nélküli meghatározása jelenti azt is, hogy nincs elõírt minimum-létszám, nem vizsgálandó, hogy az adóalap vagy az adózás elõtti eredmény eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, nem kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, s nincs bevallott tb-járulék minimum sem. A számított adó csökkenthetõ adókedvezménnyel a Tao. tv. 23. §-a szerinti korlátokra figyelemmel. A meg nem fizetett 9 százalék továbbá nem minõsül állami támogatásnak, összegét nem kell lekötött tartalékba helyezni, az szabadon bármire felhasználható; egyszerûen ennyivel kevesebb adót kell fizetni (ami 250 millió forintnál 22,5 millió forint adómegtakarítást jelent).

1.3. Példa

Határozzuk meg a naptári év egészében mûködõ adózó 2010. évi társasági adófizetési kötelezettségét, ha az éves adóalapja 600 000 ezer forint és adókedvezmény igénybevételére nem jogosult.

 

 

 

 

 

2. Naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó

A naptári évtõl eltérõ üzleti évet – saját döntése alapján – a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ezen leányvállalat leányvállalata, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet választhat [Szt. 11. § (2) bekezdés]. Ezen adózóknak adókötelezettségüket – az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint – az adóévük elsõ napján hatályos elõírások szerint kell teljesíteniük.  

A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó esetén az új szabályok alkalmazása – a29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával – a 2010. évben kezdõdõ adóév vonatkozásában a Módtv. hatálybalépésének napjához kötõdik:

• Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése elõtt – a 2010. január 1. - 2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdõdött, akkor arra még az adóév elsõ napján hatályos „régi” szabályok az irányadóak (a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal kell az adót számítani). A sávos adómérték a Tao. tv-nek az adózó adóéve elsõ napján hatályos 19. §-a (3) bekezdésében elõírt feltételekkel – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – alkalmazható, s a 9 százaléknak megfelelõ adómegtakarítást – az adóév utolsó napján – lekötött tartalékba kell helyezni és azt az adóév elsõ napján hatályos elõírások szerint fel kell használni.

• Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követõen – a 2010. augusztus 16. - 2010. december 31. közötti bármely napon – kezdõdik, akkor arra már az új szabályokat, a Tao. tv-nek az adózó adóéve elsõ napján hatályos 19. §-a elõírásait kell alkalmazni. Ennek megfelelõen a számított adót – bármely feltétel nélkül – az adóév egészére megállapított adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell meghatározni.

3. Végelszámolás alatt álló adózó

Az Szt. 11. § (12) bekezdése szerint a végelszámolás idõszaka általában egy üzleti év, de ha az eljárás 12 naptári hónap alatt nem fejezõdik be, a végelszámolás idõszaka alatt az üzleti év(ek) idõtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. A végelszámolás alatt álló adózó az ennek megfelelõ adóéve(i) alatt – a végelszámolás kezdõ napjától a végelszámolás befejezésének napjáig – lényegében a naptári évtõl eltérõ üzleti évet nem a választása alapján alkalmazó adózónak minõsül, hiszen adókötelezettségének a meghatározása az adóéve(i) elsõ napján hatályos elõírások szerint történhet.

Nem vonatkozik az új szabályozás az adózó azon végelszámolás alatti adóévére, amely a 2009. évben kezdõdött, függetlenül annak esetleg a 2010. évre áthúzódó részétõl. Az ilyen adóévi adókötelezettségre az adóév elsõ napján hatályos, 2009. évi szabályozást kell alkalmazni.

Az új szabályok alkalmazása – a29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával – az adózó 2010. évben kezdõdõ végelszámolás alatti adóéve(i) vonatkozásában (szintén) a Módtv. hatálybalépésének napjához kötõdik:

• Ha a végelszámolás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése elõtt – a 2010. január 1. - 2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdõdött, akkor arra még az adóév elsõ napján hatályos „régi” szabályok az irányadóak. Így például, ha egy naptári év szerint mûködõ adózó 2010. február 20-án került végelszámolás alá és az eljárás 2010. november 4-én befejezõdik, akkor a

  • 2010. január 1. - 2010. február 19. közötti adóévére az 1.1. pont szerinti adószámítást alkalmazza (még nem áll végelszámolás alatt),

  • 2010. február 20. - 2010. november 4. közötti adóévére – a 2010. február 20-án hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót.

• Ha a végelszámolás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követõen – a 2010. augusztus 16. - 2010. december 31. közötti bármely napon – kezdõdik, akkor arra már az új szabályokat, a Tao. tv-nek az adózó adóéve elsõ napján hatályos 19. §-a elõírásait kell alkalmazni. Így például, ha az adózó 2009. október 1-jén kezdõdött végelszámolási eljárása 2011. december 6-án fejezõdik be, akkor a

  • 2009. október 1. – 2010. szeptember 30. közötti adóévére – a 2009-ben hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalapra 16 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 16 százalékkal határozza meg az adót,

  • 2010. október 1. - 2011. szeptember 30. közötti adóévére – a 2010. október 1-jén hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót, 

  • 2011. október 1. – 2011. december 6. közötti adóévére szintén az elõzõek szerinti adószámítást alkalmazza. 

4. De minimis támogatástartalom

A csekély összegû (de minimis) támogatás összegét a következõképpen kell meghatározni:

• Ha az adózó az adóév elsõ félévére nem alkalmazza – a Tao. tv. 29/K. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a sávos adómértéket, akkor az adóévben az elsõ félévi adóalapnál csökkentõ tételként érvényesített de minimis kedvezmények 19 százaléka és a második félévi adóalapnál csökkentõ tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegébõl a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, az ezt meghaladó rész 19 százaléka együttesen minõsül de minimis támogatásnak [Tao. tv. 29/K. § (3) bekezdés];

• Ha az adózó az adóév elsõ félévére alkalmazza – a Tao. tv. 29/K. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a sávos adómértéket, akkor az adóévben az elsõ félévi adóalapnál csökkentõ tételként érvényesített de minimis kedvezmények összegébõl az 50 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka és az 50 millió forintot meghaladó rész 19 százaléka, valamint a második félévi adóalapnál csökkentõ tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegébõl a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, és az ezt meghaladó rész 19 százaléka együttesen minõsül de minimis támogatásnak [Tao. tv. 29/K. § (7) bekezdés].

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat  ilyen élethelyzetekre.  Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010