1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Amit a START Kártyáról tudni kell

Amit a START Kártyáról tudni kell

ART 2007-04-17

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Írásunkban a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésével, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatással kapcsolatosan igénybe vehetõ kedvezményekrõl adunk tájékoztatást.

A 2004. évi CXXII. törvény 2005. január elsejétõl hatályos, azonban a pályakezdõ fiatalokra vonatkozó rendelkezései már 2005. október 1. - tõl megváltoztak.  A jogszabály átláthatósága érdekében elõször a 2005. január 1.- tõl hatályos törvény alapján igénybe vehetõ kedvezményeket ismertetjük.

A munkaerõ – piaci szempontból kedvezõtlen helyzetû egyes társadalmi csoportok és a munkaerõ piactól tartósan távollévõk foglalkoztatása, a munkáltatók ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandóságának növelése, továbbá a pályakezdõ fiatalok gyakorlati munkatapasztalatának megszerzése, illetve az oktatás és a munka világa közötti átmenet elõsegítése érdekében született meg.
A törvény nem közvetlenül az elhelyezkedõk támogatására irányul. A munkaadókat kívánja ösztönözni azáltal, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint - e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. Törvény 19. § - ban foglalt munkaadói járulékfizetési kötelezettséghez képest kedvezményes mértékû járulékfizetési kötelezettséget állapít meg a munkaadók számára, amennyiben a munkaerõ - piaci szempontból kedvezõtlen helyzetben lévõ csoporthoz tartozó személyeket foglalkoztatnak. A törekvés arra irányult, hogy a munkaadókat tartós foglalkoztatásra ösztönözzék, ezért a kedvezmény alapfeltételéül, legalább kilenc hónapos foglalkoztatási idõtartamot határoztak meg. A kedvezmény nyújtására a törvényben meghatározott életkor betöltéséig több alkalommal nyílik lehetõség, feltéve, hogy az állam által elismert tanulmány elvégzésérõl és az azt igazoló oklevél megszerzésérõl van szó azért, mert a törvényalkotó nem kívánta leszûkíteni a kedvezmény nyújtását a középfokú vagy a felsõfokú tanulmány elvégzésének egyszeri esetére. 
A gyermekgondozási díjról, gyermekgondozási segélyrõl, gyermeknevelési támogatásról, valamint ápolási díjról a munkaerõpiacra visszatérõk járulékkedvezménye annyiszor vehetõ igénybe, ahány alkalommal különbözõ személy ápolása, gondozása miatt az ellátást igénybe vette a munkavállaló.
A törvény lehetõséget teremtett arra is, hogy a gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezõ pályakezdõ a szükséges gyakorlat megszerzése céljából meghatározott idõtartamig – egy évig - különleges (ösztöndíjas) jogviszonyban álljon. Az ösztöndíjas jogviszony egy olyan speciális foglalkoztatás, amely a gyakorlati tapasztalatszerzéssel összekötött képzést is tartalmaz felsõfokú pályakezdõk számára. Erre a jogviszonyra a - munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony - bizonyos kötöttségei (pl. munkahelyen való jelenlét kötelezettsége, utasítások teljesítése), érvényesek, azonban a felmondási idõ, kártérítési felelõsségvállalással kapcsolatos kötöttség enyhébb mind a két fél számára.
A pályakezdõknek egyéves gyakorlati képzést, jövedelemszerzési lehetõséget jelent az ösztöndíjas jogviszony, biztosítottá válnak a társadalombiztosítási jogszabályok alapján, szolgálati idõt is szereznek, ezáltal az elsõ munkahely megszerzése könnyebbé válik számukra. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanakkor a munkáltatók számára is elõnyt jelent, mert kedvezményben részesülnek a munkaadói terheket illetõen, és e mellett lehetõségük van a válogatásra, mivel a legtehetségesebb fiatalok közül választhatják ki a számukra legmegfelelõbbet.
Az ösztöndíjas jogviszony legalább kilenc hónap, legfeljebb egy év idõtartamú lehet. Ilyen jogviszonyt a 30. életévét be nem töltött, felsõfokú végzettségét az ösztöndíjas – a jogviszony létesítését megelõzõ két éven belül megszerzett, munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban nem álló személy létesíthet (vállalkozó lehet).

Az igénybe vehetõ járulékkedvezmények 2005. január 1. -tõl:
A pályakezdõk, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszûnését követõ foglalkoztatás esetén a kedvezmény a foglalkoztatott után megfizetett társadalombiztosítási járulék 50 százaléka, legfeljebb 90 ezer forint bruttó kereset figyelembevételével. A kedvezményre való jogosultság csak akkor áll fenn, ha a munkavállalót a munkáltató legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta. A foglalkoztatását megilletõ kedvezmény, kilenc hónap elteltével, egy összegben utólag érvényesíthetõ az APEH által rendszeresített „Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez” c. 0511, 0611 és 0711 nyomtatványon, melyhez csatolni kell a 7/2005. (II. 8.) PM-FMM együttes rendelet melléklete szerinti adattartalmú ûrlapot is. Fontos, hogy a 2006. évet érintõ juttatások igénylése, továbbra is a 0611 nyomtatványon nyújtható be. A 0711 nyomtatvány kizárólag a 2007 évet érintõ járulék visszatérítési igény esetén alkalmazható.
A kedvezmény kiutalását a 10032000-01850578 számú Járulékkedvezmény visszatérítés lebonyolítási számláról teljesíti (adónem kód: 354) az Adóhatóság. Fõszabálytól eltérõen a munkaadót a foglalkoztatás idõtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, amennyiben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkaerõ piactól tartósan távollévõ személynek felróható okból a kilenc hónapos foglalkoztatás letelte elõtt szûnik meg, vagy kerül megszûntetésre.
A járulékkedvezményt ugyanaz a munkáltató a munkaerõpiactól távol lévõ egyazon személy ismételt foglalkoztatására tekintettel, három év elteltével veheti igénybe.
A jogosulatlanul érvényesített kedvezményt a munkaadó önadózással, az igényjogosultság megszûnését követõ hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.

Az 50 év feletti munkanélküliek foglalkoztatása esetén a járulékkedvezmény nem automatikusan, hanem a Munkaerõ piaci Alapnál pályázva volt érvényesíthetõ a Foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény 18 / A. § (1) bekezdése alapján 2005. évben és 2006. - ban is. Támogatásként a munkaadót terhelõ egészség - és nyugdíjbiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint az egészségügyi hozzájárulásnak megfelelõ összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi idõtartamra. Az átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelõ fent felsorolt járulékok legmagasabb összegének ötven százalékánál. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása jelentõs mértékben csökkentette a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos költségeit. A munkáltatónak adható támogatás részletes szabályait a 6/1996 (VII. 16. ) MüM rendelet tartalmazza. E támogatás olyan munkáltatók részére biztosítható, akik álláskeresõként nyilvántartott személyek foglalkoztatását vállalják. Lényeges, hogy a támogatás már megkezdett foglalkoztatáshoz nem adható, ezért a kérelmet a foglalkoztatás megkezdése elõtt, az álláskeresõt nyilvántartó kirendeltséghez kellett benyújtani. A támogatás legfeljebb egy évi idõtartamra volt nyújtható annak a munkáltatónak, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjában az 50. életévét betöltött munkavállalót foglalkoztat.  Amennyiben a munkaadó, pártfogó felügyelete alatt álló személy, vagy olyan személy foglalkoztatását vállalta, aki a szabadságvesztés büntetésbõl a támogatás iránti kérelem benyújtását megelõzõen, hat hónapnál nem régebben szabadult, a támogatás összege nem lehetett kevesebb a keresetet terhelõ egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelõ egészségügyi hozzájárulás együttes összegének hetven százalékánál.

START program bevezetése 2005. október 1- tõl.
A 2004. évi CXXIII. Törvény, pályakezdõ fiatalokkal kapcsolatos rendelkezése 2005. október 1.- tõl megváltozott, bevezetésre került a START program. A változás a törvény címében meghatározott kedvezményezettek közül, szinte kizárólag a pályakezdõ fiatalokat érintette.  A gyesrõl, gyedrõl visszatérõk, az ötven év felettiek foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmények nem változtak meg.
A törvény módosítását a pályakezdõ fiatalok esélyeinek javítása, illetve foglalkoztatásuk területén a mobilitás lehetõségének igénye indokolta, hiszen a 2005. év elejétõl érvényes kedvezmények mind a munkáltatóra, mind a pályakezdõ fiatalra egy éves kötelezettséget róttak annak érdekében, hogy a törvény által biztosított támogatást a foglalkoztatók utólag kilenc hónap elteltével megkaphassák. A foglalkoztató kedvezményét a START kártya biztosítja. A havonként elérhetõ, azonnal érezhetõ, magasabb mértékû támogatás hatékonyabb és egyszerûbb a célok megvalósítása érdekében.
Fontos volt továbbá, hogy az állami támogatási rendszert úgy alakítsák át, hogy a munkaerõ piaci igényekhez rugalmasan igazodva, legyen lehetõség a járulékkedvezmények igénybe vételére abban az esetben is, ha a pályakezdõ fiatal egy esetleges jobb állás lehetõsége érdekében rövid ideig áll munkaviszonyban egy munkáltatónál.
Biztosítani kellett annak a lehetõségét, hogy a munkavállaló ne legyen kötve a munkáltatóhoz, valamint a foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezményt tovább vihesse az új munkáltatójához. Ebben az esetben a munkáltató sincs kötve, amennyiben elégedetlen, mert nem váltotta be a hozzáfûzött reményeket a felvett pályakezdõ fiatal. Változás során pontosításra kerültek az alaptörvény egyes rendelkezései, átmeneti szabályozás rendezte a korábbi szabályozás alapján megkezdett foglalkoztatásokat, valamint összhangot teremt a foglalkoztatók támogatási rendszere és az ösztöndíjas foglalkoztatott után igénybe vehetõ, támogatási szabályok között.
A START program bevezetésével minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény révén a pályakezdést követõ elsõ évben a munkáltatót terhelõ járulékok helyett, az elsõ évben csak 15 százalékot, a második évben 25 százalékot kell fizetnie a munkaadónak, míg a tételes EHO kötelezettség alól száz százalékban mentesülnek. A járulékkedvezmény az alap – és középfokú végzettséggel rendelkezõ vagy végzettséggel nem rendelkezõ pályakezdõ fiatal esetében legfeljebb a kötelezõ legkisebb munkabér másfélszeres, felsõfokú végzettségû pályakezdõ esetében kétszeres összegének megfelelõ járulékalap után érvényesíthetõ.
A 2005. október 1. - tõl megváltozott a pályakezdõ fiatal fogalma. A hatályba lépõ törvény szerint a pályakezdõ fiatal: a huszonötödik életévét - felsõfokú végzettségû személy esetén a harmincadik életévét - be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START- kártyával rendelkezõ személy.

Ki jogosult START- kártyát kiváltani:
Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. Törvény szerinti START- kártya kiváltására az jogosult, aki
 a huszonötödik életévét, felsõfokú végzettségû személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be,
 tanulmányait befejezte, vagy megszakította,
 elsõ ízben létesít foglalkoztatására irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt.
Az elsõ ízben létesített foglalkoztatási és ösztöndíjas jogviszony megítélése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói, illetve hallgatói jogviszony mellett fennálló, vagy az iskolai szünet alatt létesített foglalkoztatási jogviszonyokat, valamint a tanulói, hallgatói jogviszony után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt sem.

Tanulmányait levelezõ tagozaton folytató fiatal START - kártyára való jogosultsága:
A START- kártya kiváltásának egy korlátja van, mégpedig az, hogy kiváltására egyszer van lehetõség. A pályakezdõ fiatal döntésén múlik, hogy mikor él ezzel a lehetõséggel. Nincs akadálya annak, hogy a középfokú tanulmányok befejezését követõen kiváltsa a START- kártyát, majd ezt követõen a kártya érvényességi idején belül felsõfokú tanulmányokat kezdjen. A felsõ fokú tanulmányok befejezésekor már nem lesz ismételten jogosult új START - kártyára.

A START- kártya igénylése:
A pályakezdõ a feltételek megléte esetén, az adóazonosító jelet tartalmazó adókártya mellé, kiegészítõ igazolványként személyesen vagy meghatalmazott útján igényelheti a START- kártyát. A kártya kiadására illetékes adóhatóság az állandó lakóhely, ennek hiányában az ideiglenes lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely szerinti állami adóhatóság, ahol a pályakezdõ fiatal az erre a célra rendszeresített 0734/START jelû nyomtatvány kitöltésével tesz nyilatkozatot arról, hogy megfelel a feltételeknek. 
Felsõfokú végzettségû pályakezdõ esetében a nyilatkozattételhez csatolni kell a felsõfokú végzettséget bizonyító oklevél (diploma) másolatát. Külföldön szerzett diploma esetén a honosított diploma és a honosítást, illetve elismerést igazoló határozat hiteles másolati példányát. A START- kártya elsõ alkalommal történõ kiadása díjmentes, de abban az esetben is díjmentes, ha a korábban kiadott kártyán szereplõ adat megváltozott, továbbá akkor is, ha idõközben megszerzett felsõfokú végzettség miatt módosul.
A tanulmányait megszakító vagy befejezõ fiatal a foglalkoztatási jogviszony létesítését megelõzõen, vagy legkésõbb a jogviszony létesítésének napján kell, hogy kiváltsa a START - kártyát. Ha a jogviszony kezdetének napja szombat vagy vasárnap, illetve munkaszüneti nap, az igénylés benyújtásának végsõ határideje a jogviszony kezdetének napját követõ elsõ munkanap.
Fontos, hogy a pályakezdõ fiatal elõször munkáltatót találjon, és csak a munkahely biztos ígéretének birtokában váltsa ki a START- kártyát figyelemmel arra, hogy a kártya igénylése megelõzze a munkaszerzõdés megkötését.
A START- kártya kiállításának tényleges idõpontja nem esik egybe az igénylés idõpontjával ezért a 0734/START jelû nyomtatvány benyújtásakor (a kártya kiállítását megelõzõen) az állami adóhatóság területi szerve az igénylõ kérelmére igazolást ad ki az adatokról, melynek birtokában a pályakezdõ fiatal már munkába állhat.

Az ösztöndíjas jogviszony megszûnését követõen a diplomás pályakezdõ is kiválthatja a START- kártyát, azonban ösztöndíjas jogviszonyt ismételten már nem létesíthet, de a fennmaradó idõben akár annál a munkáltatónál is tovább foglalkoztatható, ahol ösztöndíjasként volt alkalmazásban, vagy más munkáltatónál vállalhat munkát.
Amennyiben az ösztöndíjas foglalkoztatott fiatal START - kártyával rendelkezik, ugyanolyan kedvezmények illetik meg a munkáltatót, mint a pályakezdõ fiatal foglalkoztatása esetén.
A foglalkoztatásra vagy ösztöndíjas foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésérõl szóló okirat - munkaszerzõdés, kinevezési okmány - kelte és a jogviszony létrejöttének kezdõ napja elválhat egymástól. A jogviszony kezdete idõpontjának az adóhatóság – a vonatkozó jogszabályokra tekintettel - a munkába lépés napját tekinti

A START- kártya adatai:
Az Adózás rendjérõl szóló törvény elõírásai alapján a következõ adatokat tartalmazza:
 pályakezdõ neve, születési ideje, születési helye, anyja neve,
 pályakezdõ adóazonosító jele,
 kiállítás kelte,
 az érvényesség idõtartama,

A START –kártya érvényessége:
A START- kártya érvényessége a kiállítás keltének napjával kezdõdik, ami megegyezik az igénylésre rendszeresített adatlapnak az adóhatósághoz történõ benyújtás napjával. Fõ szabály szerint a kiállítás keltétõl számított két évig érvényes, illetve addig, amíg pályakezdõ be nem tölti a rá meghatározott felsõ korhatárt.

A foglalkoztatót megilletõ kedvezmények:
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor a pályakezdõ a START- kártyáját átadja a foglalkoztatónak. A foglalkoztató kedvezményre való jogosultságát a START- kártya bizonyítja, ezért a foglalkoztatás idõtartama alatt köteles megõrizni, majd a jogviszony megszûnésekor a pályakezdõ fiatal részére vissza kell adni.
A munkaadót a pályakezdõ fiatal foglalkoztatásának idõtartamára a START- kártya kétéves érvényességi idején belül illeti meg az alább felsorolt kedvezmény, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás hány órában, illetve határozott vagy határozatlan munkaidõre szóló szerzõdéssel történik:
 tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
 a munkaadói járulék és a huszonkilenc százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett
 a foglalkoztatás elsõ évében a bruttó munkabér 15 százalékának,
 második évében 25 százalékának megfelelõ fizetési kötelezettség
Egyidejûleg több munkáltatónál, legalább napi négy órát elérõ foglalkoztatás esetén a kedvezménnyel az a munkáltató élhet, akinek a pályakezdõ átadta a START- kártyáját. A felsorolt kedvezmények az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját is megilletik az ösztöndíjas START- kártyájának érvényességi ideje alatt. 
A kedvezmény alapjaként figyelembe vehetõ összegnek felsõ határa meghatározott:
 Alap és középfokú végzettséggel rendelkezõ pályakezdõ esetében, valamint végzettséggel nem rendelkezõ pályakezdõ esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres,
 Felsõfokú végzettségû fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelõ járulékalap után érvényesíthetõ kedvezmény
Ez a korlátozás természetesen csak a kedvezmény érvényesítésére állapít meg felsõ határt, de nem jelenti azt, hogy a pályakezdõk munkabérének is ez lenne a maximuma.

Példa, Amennyiben a diplomás pályakezdõ munkabérét 180 000 Forintban állapítják meg, a START- kártya alapján a foglalkoztató a maximális járulékalap (a minimálbér havi összegének kétszerese után (2007. évben 131 000 Forint) fizeti meg a 15 százalékos mértékû közterhet a foglalkoztatás elsõ évében. A 131 000 Forint és a 180 000 Forint közötti különbözetre semmiféle kedvezmény nem vehetõ igénybe, arra az általános szabályok szerint fizeti meg a munkáltató a közterheket (29 százalékos mértékû társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot). A foglalkoztatás második évében a 15 százalékos mértékû közterhet 25 százalékos közteher váltja fel. A foglalkoztatónak a START- kártyával rendelkezõ fiatal foglalkoztatási jogviszonya után tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie. A START- kártyával foglalkoztatott pályakezdõ fiatal a tényleges járulékalapot képezõ jövedelme után, a példa szerint (180 000 Forint után) kell, hogy megfizesse munkabérébõl levonandó egészségbiztosítási, munkavállalói, nyugdíjbiztosítási és magánnyugdíj pénztári tagdíjat.

Átmeneti rendelkezések
A 2005. évi LXXII. törvény az átmeneti szabályaival lehetõséget biztosított arra, hogy 2006. június végéig párhuzamosan- de nem egyszerre- mûködjön a két kedvezményrendszer. A 2004. évi CXXIII. törvény szabályai szerint megkezdett kilenc hónapos egybefüggõ foglalkoztatás befejezését követõen mind a pályakezdõ fiatalnak, mind a munkáltatónak lehetõsége volt átváltani a törvénymódosítás adta kedvezményre. A fiatal a két évbõl hátralévõ idõre kiválthatta a START- kártyát, a munkáltató pedig, ez alapján érvényesítheti a járulékkedvezményt, illetve a kártya kiváltást megelõzõ idõtartamra támogatásként visszaigényelhette a társadalombiztosítási járulékok ötven százalékát legfeljebb kilencven ezer forint bruttó bér után. A kötelezõen elõírt három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettségét már a módosított új szabály szerint teljesítheti és veheti igénybe a kedvezményt.

Példa: Ha a foglalkoztató 2005. szeptember 1. -tõl alkalmaz diplomás pályakezdõ fiatalt 180 000 Forint bruttó bérért, akkor a 2005. január 1. – tõl hatályos szabályok szerint, kilencszer kilencvenezer, azaz nyolcszáztízezer Forint bruttó bér összegét terhelõ járulékok ötven százalékát igényelhette vissza a költségvetésbõl, a kilenc hónap egybefüggõ foglalkoztatás eltelte után 2006. júniusban. 2006. június, július, augusztus hónapokra – a kötelezõ továbbfoglalkoztatás három hónapjára - a 2005. október 1. -tõl hatályos szabály szerint, a minimálbér kétszeres összege után (125 000 Forint), 15 százalékos mértékû összevont járulékot fizetett. 2006. szeptember, október, november, december hónapokra a 125 000 Forint alapján számított 25 százalékos összevont járulékot kellett fizetnie. 2007. januártól szeptemberig, a minimálbér változása miatt 131 000 Forint bruttó bér után 25 százalékos összevont járulékot fizeti meg. A tényleges bruttó bér és a kétszeres minimálbér közötti különbözetre az általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettség terheli.  

Az ötven év feletti munkanélküliek foglakoztatását érintõ változás:
Az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatása esetén igénybe vehetõ járulékkedvezmény, 2005. és 2006. évben is a Foglakoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény 18/A. § (1) bekezdése alapján volt érvényesíthetõ.
2007. január elsejétõl a Foglalkoztatási törvény 18 / A. § (1) bekezdése hatálytalan, a 2006 évi CXIII. Törvény módosítása alapján.

A START- kártyával rendelkezõ pályakezdõt foglalkoztató adatszolgáltatási és bevallási kötelezettsége:
A START- kártyával rendelkezõ pályakezdõt foglalkoztató a 2005. évi LXXIII. törvény 10. § (4) bekezdése alapján a pályakezdõ fiatal foglalkoztatására tekintettel igénybe vehetõ kedvezmény érvényesítése céljából, a munkaadó 2005 évben a foglalkoztatás hónapját követõ hó tizenötödik napjáig volt köteles az adóhatóság által rendszeresített K 81 – es nyomtatványon adatot szolgáltatni:
 a START- kártyával rendelkezõ pályakezdõ fiatal után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított munkaadói járulék alapjáról és összegérõl,
 a társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) járulékok alapjáról és összegérõl,
 a 2004. évi CXXIII. Törvény 4 / A.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti pályakezdõ bruttó munkabére alapján számított tizenöt százalékos mértékû fizetési kötelezettség alapjáról, összegérõl.
2006. január 1. tõl: az Art. 31. § (2) bekezdésének 25. pont alapján a munkáltató, a kifizetõ a bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követõ 12- ig, elektronikus úton vagy gépi adathordozón tehetett eleget bevallási kötelezettségének. Ezen belül a START - kártyával rendelkezõ pályakezdõ fiatal után, a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított, munkaadói járulék, és a társadalombiztosítási járulékok és a bruttó munkabér alapján számított 15 % vagy 25 % - os mértékû kötelezettség alapjáról és összegérõl.
A járulékkedvezmény figyelembe vétele nélkül a munkaadót terhelõ egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, illetve társadalombiztosítási járulék együttes összege és a munkaadó által a járulékkedvezmény figyelembevételével megfizetett összeg közötti különbözetet a költségvetési törvényben meghatározott módon kell megtéríteni az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint a Munkaerõ-piaci Alap számára Járulékkedvezmény – visszatérítés címén.
2007. január 1. – tõl: az Art 31. § (2) bekezdés 23. pontja alapján a munkáltató, a kifizetõ (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magánszemély munkáltatót is) havonta, tárgyhót követõ hó 12.-ig elektronikus úton, a 0708A és 0708M nyomtatvány kitöltésével tesznek bevallást. A bevallásban a külön jogszabály szerint START – kártyával rendelkezõ pályakezdõ fiatal után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított munkaadói járulék, társadalombiztosítási járulék (nyugdíj - biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék alapjáról és összegérõl, a tételes egészségügyi hozzájárulás kedvezmény nélkül számított összegérõl a 0708M bevallás 0708-10-01 lapján. Ehhez kapcsolódóan a 0708A bevallás 0708-01-01 lap 12. sorában a bruttó munkabér alapján számított tizenöt, vagy huszonöt százalékos mértékû kötelezettség összegérõl. A bevallásban fel kell tüntetni a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés kódját, valamint a START - kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény igénybevételének idõtartamát, de elkülönítetten kell feltüntetni a teljes, vagy részmunkaidõben foglalkoztatott személy utáni tételes egészségügyi hozzájárulást is.

Kovács Ferencné
adószakértõ

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra