Amit az elõlegrõl tudni kell

ART 2010-07-12

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az elõleg kikötése a vállalkozási és szállítási szerzõdések esetében igen gyakorinak mondható, amennyiben a szerzõdéses összeg jelentõs, vagy ha teljesítésre kötelezettnek, a szerzõdéses teljesítéséhez olyan beszerzéseket kell finanszíroznia, amely beszerzések nem vagy nem teljes egészében használhatók fel egy másik szerzõdési kötelem teljesítéséhez, ha a megrendelõ elállna a vételi szándékától. Az Áfa tv. az elõleg fogalmat gyûjtõ fogalomként használja és minden olyan pénz és készpénz helyettesítõ eszköz, az Áfa tv. szerinti teljesítést megelõzõ átadására alkalmazza, amely beszámításra kerül a vételárba. Az elõleget sokszor foglalóként adják át, bár a foglaló jogkövetkezmények szempontjából eltérõ tartalmú az elõlegtõl.

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

Amit az elõlegrõl tudni kell

Mi tekinthetõ elõlegnek?

Elõlegnek a fentiek alapján csak a pénzt és a készpénz-helyettesítõ eszközt lehet tekinteni, ha azt szerzõdés alapján a teljesítést megelõzõen fizeti a vevõ. Ha például az ellenértékbe valamilyen meglévõ követelést kívánnak elõre beszámítani, azt nem lehetséges az Áfa tv. szerinti elõlegnek tekinteni. Ha az A cég korábbi áruszállításból tartozik B cégnek, és a B cég vállalkozási szerzõdést köt A céggel, amely szerzõdés azt tartalmazza, hogy az A cégnek azért nem kell a vállalkozási szerzõdésben kikötött elõleget megfizetnie, mivel a fennálló követelés kerül beszámításra, úgy az Áfa tv. szerinti elõlegrõl nem beszélhetünk, és a követelés elõzetes beszámítása adózási pontként (teljesítésként) nem értelmezendõ álláspontom szerint. Ettõl eltérõen a korábbi Áfa törvénnyel kapcsolatban az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium közzétett olyan irányú álláspontot, hogy a példa szerinti beszámítás elõlegnek tekinthetõ. Azonban a régi normaszöveg némileg megváltoztatásra került az új törvényben, és jelenlegi jogszabály csak a pénz és készpénz- helyettesítõ eszköz formájában történõ elõrefizetést tekinti elõlegnek, így a követelés beszámítás álláspontom szerint nem tekinthetõ ennek (szerzõ véleménye, a hatóság által nem került megerõsítésre).

Az Áfa tv. készpénz-helyettesítõ eszköznek az 1996. évi CXII. törvény (Hitelintézetekrõl szóló törvény) 2. számú melléletének 5. pontja alapján meghatározottakat tekinti.
5.1 Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz:
a) a csekk,
b) az elektronikus pénzeszköz,
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerzõdésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetõvé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.

Az elõzõ felsorolás alapján megállapítható, hogy a váltóval történõ elõrefizetés sem tekinthetõ elõlegnek (szerzõ álláspontja nem került megerõsítésre)

Elõlegnek csak olyan pénzösszeg tekinthetõ, amelynek átadása során egyértelmûen meghatározásra kerül, hogy melyik teljesítés ellenértékében számítódik be. Ennek érdekében az Áfa tv. elõírja, hogy a számlán meg kell jelölni az elõleg esetén azon ügyletet, amelybe beszámítják. Vagyis egy egyszerû példával megvilágítva, ha azért adunk át a zöldségesnek elõre pénzösszeget, hogy a hónap során majd levásároljuk, akkor az átadott pénz nem elõleg az Áfa tv. fogalmai szerint. Ha azért adjuk át a pénzösszeget, hogy hozzon számunkra három mázsa burgonyát, akkor már megjelölésre került azon ügylet, amelybe beszámításra kerül a pénzösszeg, így elõlegnek minõsül.

Az adóhatóság álláspontja szerint csak a szerzõdés keretében történõ pénzeszköz átadás tekinthetõ elõlegnek, így az olyan elõrefizetés, ami a vevõ egyoldalú akaratából, szerzõdésen kívül történik nem minõsül elõlegnek, vagyis annak átvétele adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

A foglaló átadása szintén elõlegnek tekinthetõ az Áfa tv. általános elõlegfogalma miatt, függetlenül attól, hogy a polgárjog a foglalóhoz egyéb szankció jellegû rendelkezést is társít.

Az óvadék (latinul: kaució) nem minõsül elõlegnek tekintettel arra, hogy a kauciónak egy biztosítási pénzletét funkciója van, vagyis a szerzõdésnek megfelelõ magatartás esetén a kaució visszajár a letevõnek. Pl. a windsurf kölcsönzés esetén, ha a bérlõ visszahozza a windsurfot sérülésmentesen, akkor a kaució visszajár neki. Ha nem hozza a vissza az eszközt (eltulajdonítja), akkor a bérbeadó kártérítés jogcímén tarja meg a kauciót, de a kártérítés nem képez adólapot. Ha sérülten hozza vissza az eszközt, akkor a sérülés miatt az eszközben keletkezett kár kerül megtérítésre a kaucióból, így szintén kártérítés jellegû a megtartott rész, vagyis nem képez adólapot.

Óvadékot, kauciót kötnek ki rendszeresen az ingatlan bérleti szerzõdésekben, e bérleti szerzõdések esetén kikötött kaució sem képez adólapot, azért mivel annak összege csak a nem szerzõdésszerû magatartásból eredõ követelések megtérülését biztosítja (pl. a bérlõ nem fizeti az esedékes díjat, vagy kárt okoz az ingatlanban).

Amennyiben olyan kitételek is szerepelnek a szerzõdésben, hogy az óvadék beszámításra kerül a szerzõdésszerû teljesítés ellenértékébe, akkor a szerzõdést a valós tartalma alapján kell minõsíteni és nem zárható ki az, hogy ez esetben az óvadék átadása elõlegnek minõsül. Célszerû a feleknek tudatosan fogalmazni a szerzõdésben, annak érdekében, hogy a bizonytalanul megfogalmazott szerzõdéses akaratot a hatóság ne értékelhesse a felektõl eltérõ módon, az Art 1. § (7) bek. alapján.

Opciós, elõvásárlási jog érdekében fizetett összeg nem minõsül elõlegnek. Az elõvásárlási jog megszerzése külön jogügylet és az általános adókulccsal adózik a jog megszerzésének idõpontjában.

A teljesítést megelõzõen ügyvédi letétbe helyezett összeg nem minõsül elõlegnek, mivel nem kerül az összeg közvetlenül átadásra az eladónak, illetve az összeg nem kerül jóváírásra a teljesítésre kötelezettnél. Elõleg akkor lesz az ügyvédi letétbe helyezett összegbõl, ha azt az ügyvéd átadja a teljesítésre kötelezettnek (bekövetkeznek a rögzített feltételek), és az átadás idõpontja megelõzi a teljesítési idõpontot.

Az önkormányzatok és egyéb állami szervezetek az ingatlanjuk értékesítése esetén rendre ajánlati biztosítékot kérnek a vételi szándékukat kinyilvánító személyektõl. A pályázati kiírások szerint a vételi biztosíték a nyertes pályázó esetében beszámít a vételárba, míg a vesztes pályázóknak visszajár az összeg. Ezen ajánlati biztosíték akkor képez elõleget, mikor a nyertest kihirdetik, vagyis az elõleg számla teljesítési idõpontja nem az összeg átvételének az idõpontja, hanem a nyertes pályázó kihirdetésének az idõpontja.

Mikor kell az elõleg után adót fizetni?

Elõleg átadása után az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az elõleg alapjául szolgáló ügylet adóköteles és az eladó az adó-megállapításra és adófizetésre kötelezett. Vagyis az olyan ügylet elõlegénél, amelyet az Áfa törvény mentesít az adó alól, nem kell adót fizetnie a teljesítésre kötelezettnek az elõleg átvételekor. Ha az adó megfizetésére a vevõ kötelezett, akkor sem keletkezik adófizetési kötelezettség az elõleg átadásakor. Ilyen ügylet lehet például az építõiparban alkalmazandó fordított adózás, vagy ingatlanértékesítésnél alkalmazandó fordított adózás, vagy a közösség más tagállamából történõ termékbeszerzés, vagy külfölditõl igénybe vett szolgáltatás, ha a belföldi igénybevevõ az adófizetésre kötelezett.

Azon ügyletek esetén, amikor az eladó az adófizetésre kötelezett és az ügylet adóköteles, ennek okán az elõleg is adóköteles, az adófizetési kötelezettség a pénzösszeg átvételének, illetve jóváírásnak idõpontjában keletkezik. Mivel a teljesítésre kötelezett nem tudhatja elõre, hogy vevõje pontosan mikor fogja átadni, átutalni az elõleget célszerû, ha az elõlegrõl a számlát, akkor állítja ki, mikor tudomást szerez a pénzösszeg átvételérõl, ezen okból elterjedt gyakorlat, hogy elõlegbekérõ iratot küld a szállító a vevõjének az elõlegrõl. Ha készpénzben adják át az elõleget, akkor a számlát az adott napon kell kiállítani, ha utalják az elõleget, akkor a jóváírást követõ 15 napon belül kell kiállítani az elõlegszámlát.

Milyen bizonylatot kell kiállítani az elõlegrõl?

Az elõlegrõl alapesetben mindig számlát kell kiállítani. Ha az elõleget olyan ügyletbõl kifolyólag veszzük át, amely adómentes, akkor a kiállított számlán meg kell jelölni, hogy miért adómentes az elõleg, célszerûen az alapügylet adómentességének törvényi hivatkozásával. Adómentes ügyletek elõlegének átvételekor nem szükséges számlát kiállítani, egyéb számviteli bizonylat is megfelelõ a dokumentálásra.

A fordított adózású ügyletek elõlegének átvételekor számlát kell kiállítani, és ezen meg kell jegyezni, hogy fordított adózású ügylet elõlegérõl van szó (így nyilvánvalóvá válik a könyvelõ és az adóellenõr számára is, hogy az adott pénzösszeg átvétele nem generál adókötelezettséget).

Az adóköteles elõleg átvételekor, nem szükséges számlát kiállítani, ha az elõleget átadó (vevõ) nem adóalany, és az elõleget készpénzben, vagy készpénz-helyettesítõ eszközben adják át, valamint ha nem kéri a számla kiállítását, ekkor nyugta kibocsátása a kötelezõ. Ezen álláspontot az adóhatóság hirdette meg az új Áfa tv. hatálybalépésekor, azonban a jogszabály szigorú nyelvi értelmezése alapján csak akkor nem kell, számlát kiállítani, ha a nem adóalany vevõ a teljes ellenértéket kifizeti készpénzben a teljesítés idõpontjáig. Vagyis ha az elõleg készpénzben kerül kifizetésre, értelemszerûen a teljesítés idõpontjáig, de a maradék összeg a teljesítést követõen kerül kifizetésre, akkor nyelvtanilag nem lehetséges az elõlegrõl nyugtát kiállítani.

Ha adóalany az elõleget átadó, akkor minden esetben ki kell állítani a számlát, továbbá számlát kötelezõ kiállítani akkor is, ha az átvett összeg (bruttó) meghaladja a 900.000 Ft-ot, függetlenül attól, hogy ki adja át az elõleget és milyen formában.

Gyakran fordul elõ, hogy a teljes vételárat kifizetik elõlegként még a tényleges teljesítés idõpontjáig (például az elõre befizetett tanfolyami díjak). Ha adóalany a vevõ, akkor számára az elõlegrõl számlát kell kiállítani, majd a teljesítés idõpontjában egy másik elszámoló számla kiállítása is szükségessé válik, bár belátható, hogy a teljesítés idõpontjában már nem keletkezik újabb adókötelezettség. Talán a jelenleg meghirdetett adóadminisztráció egyszerûsítés jegyében el lehetne tekinteni a második számla kiállításától (sok adóalany törvényi felhatalmazás nélkül is elvégzi az egyszerûsítést és nem ad „végszámlát”, pontosabban az elõlegszámlát állítja ki végszámlaként).

Ha nem adóalany a vevõ és készpénzben elõre fizeti a teljes ellenértéket, akkor elegendõ a vételár átvételekor nyugtát kiállítani, és ilyen esetben végszámla kiállításra nincs szükség (pl. a nyári táborokra szülõktõl elõre beszedett díjak). Ha a magánszemély kéri a számlát, akkor viszont a korábbi bekezdés szerint kell eljárni.

A határozott idõszaki elszámolású ügyletek esetén nem értelmezendõ az elõleg fogalom, vagyis ha a fizetési esedékesség a tényleges teljesítést megelõzõen keletkezi (pl. bérleti díjak), akkor végszámlát kell kiállítani, a fizetési határidõ, mint teljesítési idõpont figyelembe vételével.

Iskolai gyermekétkeztetés során gyakran merül fel kérdésként, hogy kell-e számlát kiállítani. Ha a szülõ a fizetési határidõ elõtt készpénzben teljes összeget fizet, és nem kéri a számla kiállítását, ez esetben nem szükséges a számla kiállítása elegendõ a nyugtával történõ bizonylatolás. Egyéb esetben a számla kiállítása kötelezõ.

Külföldi fizetõeszközben teljesített elõleg

Amennyiben az elõleg átvétele adófizetési kötelezettséget eredményez, és az elõleget külföldi fizetõeszközben teljesítik, úgy a teljesítésre kötelezettnek a kiállított számlán az elõlegre jutó adót forintban fel kell tüntetni (ilyen esetben az egyszerûsített számla nem alkalmazható). Átváltási árfolyamként, a teljesítésre kötelezett választása alapján MNB vagy valamely kereskedelmi bank az napi eladási árfolyamát alkalmazza, amelyiken jóváírták a számlájára az összeget, vagy amelyiken átvette készpénzben az elõleget.

A végszámla kiállításakor a teljesítésre kötelezett, az elõleg feletti összeg adókötelezettségét határozza meg (az elõleget az átvételkor adózza le), így a végszámla teljesítés idõpontjában csak az elõleg feletti rész adótartalmát számítja át forintra az új árfolyamon.

Elõleg visszafizetése, az ügylet meghiúsulása

Az elõleg visszafizetése esetén, az eredeti számlát érvényteleníteni szükséges. Az érvénytelenítés okirata a számlával egytekintet alá esõ okmány, amely megjelenési formájában lehet egy stornó számla is, amelyen hivatkozni kell az eredeti számlára és meg kell jegyezni, hogy az ügylet meghiúsulása miatt az elõleget visszafizetik illetve, hogy az elõleg elveszti a funkcióját, továbbá a bizonylaton meg kell határozni, hogy az áthárított adó összege az érvénytelenítés következtében mennyivel csökken. Az érvénytelenítõ bizonylaton teljesítési idõpontot nem kell feltüntetni, kizárólag a kiállítás idõpontját kell feltüntetni. .....

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság 2006/6. számában olvasható/

Vira Sándor
vira@vnet.hu

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra