1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZJA
  4. Az illetőség szabálya a magánszemély külföldről származó jövedelme esetén

Az illetőség szabálya a magánszemély külföldről származó jövedelme esetén

SZJA 2024-08-11

Nyomtatás
Forrás: Önadózó / NAV

Címkék: illetőség

Bár az Szja törvény szabályai alapján minden magyar állampolgár magyar adóügyi illetőséggel bír - de ha van az érintett másik országgal kettős adóztatási egyezmény - akkor nem az Szja törvény, hanem az egyezmény rendelkezései alkalmazandók.

mit jelent az adóügyi illetőség?

A magánszemély illetősége alapvető az adókötelezettség szempontjából. Az illetőség, vagy bővebben az adóügyi illetőség azt fejezi ki, hogy a magánszemély melyik állammal áll adózási szempontból a legközelebbi kapcsolatban. 

Ez a fogalom nem azonos az állampolgársággal, bár az állampolgárságnak lehet hatása az illetőségre is.

A magánszemély tényleges illetőségét
• az illetőségre vonatkozó magyar szabályok,
• az érintett külföldi államban az illetőségre vonatkozó előírások,
• a két állam közti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény szabályai (jellemzően annak 4. cikke)
együttesen határozzák meg.

Mi a helyzet illetőségek ütközése esetén?

Ha mind a magyar, mind a külföldi állam megállapította a saját belső joga szerint a magánszemély belföldi illetőségét, akkor az illetőséget az Egyezmény szabályai alapján kell meghatározni. 

Ha egy magánszemélyt két állam a saját belső joga alapján egyaránt belföldi illetőségűnek tekint, akkor a tényleges illetőség kérdését az Egyezmény lakóhelyről vagy illetőségről szóló cikke határozza meg (jellemzően a 4. cikk).

Az Egyezmény alapján a magánszemély tényleges illetőségét az állandó lakóhely, a létérdekek vagy más néven az életvitel központja, a szokásos tartózkodási hely vagy az állampolgárság alapján (ebben a sorrendben) kell megállapítani. Természetesen egyes Egyezmények az itt felvázolt sorrendtől eltérhetnek

Ha a magánszemély mindkét érintett állam belső szabályai szerint belföldi illetőségű, akkor az Egyezmény legelőször is a magánszemély állandó lakóhelye szerint állapítja meg az illetőséget. Azaz, ha a magánszemélynek az egyik államban van állandó lakóhelye, míg a másikban nincs, akkor az állandó lakóhely állama az illetőség állama.

Az illetőség megállapításakor az állandó lakóhelyhez hasonlóan kell vizsgálni a többi szempontot is, azaz ha a soron következő szempont alapján az illetőség megállapítható, további vizsgálatra nincsen szükség.

Az állandó lakóhely fogalmát minden állam a saját joga szerint határozza meg. A magyar szabályozás szerint az állandó lakóhely megléte ténykérdés. Más államok az állandó lakóhely meglétét a lakóhely bejelentéséhez is köthetik. A létérdekek vagy az életvitel központja az a hely, ahol a magánszemélynek a legszorosabb személyi és gazdasági kapcsolatai vannak. Ilyen kapcsolat elsősorban a jövedelemszerzés, így a munkavégzés, a vállalkozás helye. 

Ugyancsak ilyen kapcsolat a családi, szoros baráti, kulturális, nemzeti kapcsolat is. A nemzetközi gyakorlat szerint ezeket a kapcsolatokat együttesen kell vizsgálni. Előfordulhat, hogy a családi, baráti, kulturális kapcsolatok erősebbek, mint a gazdasági kapcsolatok. Azaz, ha egy magánszemély egy külföldi államban dolgozik, de onnan naponta, vagy a hétvégékre Magyarországon élő családjához visszatér, és jövedelmével magyar családját tartja fenn, akkor ez a személy Magyarországon belföldi illetőségű.

Egy egyedülálló személy illetősége azonban jellemzően a munkavégzés államában van.

A szokásos tartózkodási hely az az állam, ahol az adott személy gyakrabban, hosszabb időszakban tartózkodik. Az egyes államokban tartózkodások hosszát nem mindig elég egy éven belül vizsgálni. Így például egy ötéves időszakban, két állam között ingázó személynél akár a teljes ötéves időszakot is vizsgálni kell, ha a munkavégzés körülményei az öt év alatt nem változnak. Ekkor az illetőség állama az lesz, amelyikben a magánszemély az öt év alatt több időt tölt.

Az állampolgárság fogalma értelemszerű.

Az illetékes hatóságok egyeztető eljárásának megindítása és lefolytatása Magyarországon a Pénzügyminisztérium feladata.

(www.nav.gov.hu)

***

ÜZLETI TITOKVÉDELMI CSOMAG CÉGEKNEK

Kézikönyv, szabályzat- és szerződésminták az üzleti titok és a know-how cégen belüli megóvásához. Print + e-könyv + Leötlthető, szerkeszthető iratminták. Megrendelés és további infók: Önadózó Webáruház

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra