1. Főoldal
  2. Hírek
  3. JÁRULÉKOK, TB
  4. Az ügyvezetőkre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok

Az ügyvezetőkre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok

JÁRULÉKOK, TB 2024-07-24

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Önadózó

Címkék: ügyvezető

A Ptk. valamennyi jogi személy vezetőjét vezető tisztségviselőnek nevezi. Ehhez kapcsolódóan a Ptk. rendelkezik általánosságban a jogi személy ügyvezetéséről [Ptk. 3:21.-3:25. §] és az általános szabályokon túl részletszabályokat állapít meg valamennyi, a Ptk. által szabályozott jogi személy ügyvezetésével kapcsolatban. Az ügyvezetés a társadalombiztosítási szabályok szempontjából is releváns, ezért erre az alábbiakban térünk ki.

    A gazdasági társaság társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselője

    A Tbj. alkalmazásában a bt., a kkt. és a kft. természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését megbízási szerződés alapján látják el. Kivételt képez ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő már társas vállalkozónak minősül [Tbj. 4. § 20. pont, 21. pont 21.1. és 21.5. alpont].

    Fontos a járulékalap meghatározása szempontjából, hogy arra a tagra, aki a vezető tisztségviselés tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést. Ennek oka, hogy nincs olyan jogszabály, amely a vezető tisztségviselést szakképzettséget igénylő tevékenységnek minősítené. Így a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után kell megfizetni. Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködésének díjazása magasabb összegben kerüljön meghatározásra, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.

    Példa:

    Egy gazdasági társaság ügyvezetője a társasági szerződésben foglaltak szerint személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és megbízási jogviszony alapján az ügyvezetést is ellátja. Az ügyvezető ezzel egyidejűleg más cégnél heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik.

    A példa szerinti esetben a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja a Tbj. 4. § 21. pont 21.1. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mint ilyen a Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosított. Mint ügyvezető már nem minősülhet társas vállalkozónak (egy cégnél fennálló jogviszony esetében csak egyszer minősülhet valaki társas vállalkozónak, Tbj. 4. § 21. pont 21.5. alpont), így e vonatkozásban a megbízásra irányadó szabályok szerint kell vizsgálni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget. A Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont szerint akkor válik megbízási szerződés alapján biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2024-ben 80 040 Ft, 2 668 Ft). Tekintettel arra, hogy 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik a társas vállalkozó, így a Tbj. 42. § (2) bekezdés a) pontja alapján a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után szükséges megfizetni a járulékot (azaz a minimum járulékalapra vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni). A tagsági jogviszonya alapján a kifizető (gazdasági társaság) mentesül a minimum szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy tagja legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll [Szocho tv. 9. § (5) bekezdés]. Ugyanakkor, ha tényleges jövedelem realizálásra kerül (tagi jövedelem), úgy mind a járulék, mind pedig a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség fennáll.

    A Tbj. alapján a megbízási szerződés alapján ellátott ügyvezetésen alapuló társas vállalkozói jogállás (Tbj. 4. § 21. pont 21.5. alpont) esetében a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni [Tbj. 39. § (2) bekezdés]. Tehát annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízással végzi, és ezért társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. Például az az ügyvezető, aki havi 250 000 forint megbízási díj ellenében végzi az ügyvezetést, mint társas vállalkozó 266 800 forint után lesz köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.

    Vezető tisztségviselő munkaviszonyban

    Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő feladatait munkaviszonyban látja el, úgy a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján minősül biztosítottnak és járulékfizetésére az általános szabályok irányadóak, azaz mint biztosított a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet a járulékalapot képező jövedelme után [Tbj. 23. § (1) bekezdés a) pont, 25. § (1) bekezdés].

    Ebben az esetben figyelemmel kell lenni a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezésre. A munkaviszonyban álló biztosítottnak minősülők esetében ugyanis a társadalombiztosítási járulékot a ténylegesen megszerzett, az Szja tv. alapján összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alapot képező jövedelem után kell megfizetni azzal, hogy a társadalombiztosítási járulék alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 30 százaléka (ún. járulékfizetési alsó határ), 2024-ben ez 80 040 Ft. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezések alól ugyanakkor kivételt képeznek az arányosítás és a mentesülés estkörei [Tbj. 27. § (2)-(3) bekezdés]. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezéseket valamennyi munkaviszony esetében alkalmazni kell, vagyis párhuzamosan fennálló munkaviszonyok esetében is mindegyik jogviszony vonatkozásában fennáll a járulékfizetési alsó határ teljesítésének kötelezettsége, tehát egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében nincs kedvező szabály. A foglalkoztató köteles a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna [Tbj. 23. § (3) bekezdés]. Azaz a foglalkoztatót terheli a járulékalap kiegészítése és – atipikus módon – ez a biztosítottnál jelentkezik ellátási alapként.

    A foglalkoztató, jelen esetben a gazdasági társaság, a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, és a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adóhatóságnak [Tbj.77. § (1) bekezdés, Art. 50. §].

    A foglalkoztató a Szocho tv. rendelkezései alapján adó fizetési kötelezettsége áll fenn az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után. A munkaviszonyból származó jövedelem az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó, összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelem. Így a munkáltatónak valamennyi munkaviszonyból származó adóalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót.

    ***

    KFT KÉZIKÖNYV (2024)

    2024-es kiadás ● Korlátolt felelősségű társaságok működési szabályai ● Tagok jogállása ● Többségi tagok többletkötelezettségei ● Kisebbségi tagok többletjogai és jogérvényesítési lehetőségei ● Üzletrész átruházása és adózása ● Üzletrész a házastársi közös vagyonban ● Üzletrész öröklése ● A taggyűlés működési szabályai ● Ügyvezetők feladatai, felelőssége ● Veszélyes vizek, kritikus területek a cégvezetésben ● Foglalkoztatás és információbiztonság a társaságban ● Ez egy rendes nyomdai könyv, amelyet automatikusan adunk e-könyv (pdf) formátumban is. Megrendelés és további infók: Önadózó Webáruház

    FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

    Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

    Vissza az előző oldalra

    Webáruház

    Szabályzatok

    Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

    E-Könyvek

    E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

    Szakkönyvek

    Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

    E-Start

    Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

    Vissza az előző oldalra