1. Főoldal
  2. Hírek
  3. JÁRULÉKOK, TB
  4. CSED és GYED mellett folytatott keresőtevékenység több jogviszonyban

CSED és GYED mellett folytatott keresőtevékenység több jogviszonyban

JÁRULÉKOK, TB 2019-08-18

Nyomtatás
Forrás: Önadózó 2019/06 | Szerző: dr. Gergely Katalin

Címkék: gyed, csed

40 órás munkaviszonyban áll egy hölgy 2016 óta, aki munkaviszonya mellett egy Kft.-ben ügyvezető ugyanettől az időponttól, melyet társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés keretében lát el, így a Tbj. szerint társas vállalkozónak is minősül. Mindezek mellett egy vállalkozásban főállásúnak nem minősülő kisadózóként is tevékenykedik. Mely jogviszonyban jogosult CSED-re és GYED-re?

Ha valaki egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, ezeket a jogviszonyokat egymástól teljesen függetlenül, külön-külön vizsgálják meg egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénylése során. Ez azt is jelenti, hogy nem elég egyszer megfelelni annak a feltételnek csecsemőgondozás díj (CSED), valamint gyermekgondozási díj (GYED) igénylésekor, hogy az igénylést megelőző 2 éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel kell rendelkeznie az igénylőnek, hanem ezt minden egyes jogviszonya vonatkozásában megvizsgálják. Azaz hiába van meg az igénylőnek minden jogviszonyában a 180 naptári napi jövedelme, ha valamely biztosítási jogviszonyában nincs 365 nap biztosításban töltött ideje, akkor nem lesz jogosult az ellátásra.

Erre példaként lehet említeni a következő esetet: a biztosított kismama 2019. március 20-án szül és CSED-et igényel ettől az időponttól kezdődően. Egyidejűleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: „A” munkáltatónál 2017. december 1-jétől 4 órában 140.000.-Ft bruttó bérrel, „B” munkáltatónál 2018. szeptember 1-jétől 4 órában 120.000.-Ft bruttó bérrel.

Az ellátás megállapításánál csak „A” jogviszonya (azaz bruttó 140.000 Ft) vehető figyelembe – hiszen csak itt rendelkezik 365 nap biztosítási idővel –, amennyiben a szülés napján mindkét jogviszonya fennáll.
Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni azt a módosítást, amely 2019. január 1-jétől hatályos. E szerint az egyidejűleg fennálló több jogviszonynál CSED-re és GYED-re való jogosultság esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó időből csak azon napokat lehet figyelembe venni, amelyek a gyermek születése napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját megelőzően szűnt meg (korábban az ellátásra jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási időket lehetett figyelembe venni.)

A következőkben egy példán keresztül azt mutatjuk be, hogy CSED és GYED mellett hogyan lehet többes jogviszonyban munkát végezni, és milyen ellátási, járulékfizetési következményekkel járhat ez.
Példa: 40 órás munkaviszonyban áll egy hölgy 2016 óta, aki munkaviszonya mellett egy Kft.-ben ügyvezető ugyanettől az időponttól, melyet társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés keretében lát el, így a Tbj. szerint társas vállalkozónak is minősül. Mindezek mellett egy vállalkozásban főállásúnak nem minősülő kisadózóként is tevékenykedik. Az ügyvezetői tevékenységére tekintettel nem részesül díjazásban, így e jogviszonyból fakadóan jövedelmet nem realizál. A hölgynek gyermeke születik, és az alábbi kérdések merülhetnek fel:
-mely jogviszonyban jogosult CSED-re és GYED-re?
-ezen ellátások mellett mely tevékenységét folytathatja?
-kata-s vállalkozásában továbbra is nem főállású kisadózónak minősül-e a GYED időtartama alatt?
-végezheti-e kata-s vállalkozásában a tevékenységét önmaga, vagy alkalmazottat kell foglalkoztatni, hogy a GYED továbbra is megillesse?

A példa szerinti esetben 3 jogviszonnyal rendelkezik a hölgy: egy teljes munkaidős munkaviszonnyal, egy társas vállalkozói jogviszonnyal és egy kata-s adózási módot választó vállalkozással.

A példa szerinti hölgy munkaviszonyára tekintettel a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított és az általános szabályok szerint köteles járulékfizetésre. Mint a Kft. ügyvezetője (társas vállalkozó) a Tbj. 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított, ugyanakkor mint a 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó a Tbj. 31. § (4) bekezdés a) pontja alapján a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után lenne köteles járulékot fizetni és mivel ilyennel nem rendelkezik, így járulékfizetés nem történik. A Kattv. 2. §8. pont a) alpont alapján nem minősül főállású kisadózónak, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, és mint nem főállású kisadózó 25 ezer forintos tételes közteherfizetést kell hogy teljesítsen. Emellett megjegyezzük, hogy az sem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. Azaz mivel a Tbj. alapján társas vállalkozónak minősül, így emiatt sem minősül főállású kisadózónak.

A példa szerinti esetben is a CSED-re, GYED-re való jogosultságot minden jogviszonyában külön-külön kell vizsgálni. Mindkét ellátás tekintetében feltétel, hogy az igénylést megelőző két évben 365 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen. Munkaviszonya és a társas vállalkozói jogállása alapján is jogosultságot szerez ellátásra, mindkét jogviszony alapján megigényelheti az ellátásokat. Ugyanakkor mint nem főállású kisadózó nem biztosított, így az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED) sem jogosult.

CSED mellett a munkavégzés nem megengedett, ugyanis az Ebtv. 41. §-a kimondja, hogy nem jár CSED a biztosítottnak
-a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, továbbá
-ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Az Ebtv. szabályai alapján az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre, nem minősül keresőtevékenységnek. Továbbá annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár CSED. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletalapjánkeresőtevékenységnek aTbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül. Így a példában szereplő hölgy munkaviszonyában és társas vállalkozóként nem dolgozhat (amennyiben a CSED-re való jogosultságát fenn kívánja tartani).

A társas vállalkozói jogállása alapján fennálló biztosítási jogviszonyt nem befolyásolja, hogy CSED-en van, de a társas vállalkozói státusz és járulékfizetés elméletben mégiscsak változik. Ugyanis mivel nem rendelkezik legalább 36 órás tényleges foglalkoztatással járó jogviszonnyal, így ún. „főállású” társas vállalkozó lesz (bejelentési kötelezettséggel párosul), és a minimum (megemelt) járulékalap után kell megfizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, mint társas vállalkozó, de tekintettel arra, hogy ellátásban részesül (CSED) így az ellátás folyósítása alatt nem kell megfizetnie ezeket.

Az előzőekre tekintettel továbbra is nem főállású kisadózóként végezheti másik vállalkozói tevékenységét, és tekintettel arra, hogy a nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak a Tbj. 5. §-a alapján, így a kata-s vállalkozási tevékenység folytatható a CSED és a GYED folyósítása alatt is.

GYED mellett már korlátlanul megengedett a munkavégzés, azaz a gyermek fél éves kora után munkaidőre és az elért jövedelemre tekintet nélkül folytatható biztosítási jogviszonnyal járó kereső tevékenység. A járulékfizetési kötelezettség ezen ellátás időtartama alatt megegyezik a fent leírtakkal.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra