1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Egy új közteher: a katasztrófavédelmi hozzájárulás

Egy új közteher: a katasztrófavédelmi hozzájárulás

ART 2012-01-18

Nyomtatás
Forrás: MTI

A fizetésre kötelezettek köre kiterjed azon személyekre, amelyek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet vagy létesítményt működtetnek, vagy döntő befolyást gyakorolnak azok működésére, továbbá azon gazdálkodó szervezetekre, amelyek a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását vagy feldolgozását végzik.

Hatályba léptek a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályok januárban - hívja fel a figyelmet a PwC.

A hozzájárulás fizetésének célja, hogy támogatást biztosítson a katasztrófavédelmi műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzéséhez, fejlesztéséhez, felújításához, a védekezési kiadásokhoz, polgári védelmi szervezetek képzéséhez, felszereléséhez, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatásához - ismerteti hírlevelében az adótanácsadó cég.
 
A fizetésre kötelezettek köre kiterjed azokra a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet vagy létesítményt működtetnek, vagy döntő befolyást gyakorolnak azok működésére, továbbá a felsoroltak közé nem tartozó azon gazdálkodó szervezetekre, amelyek a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását vagy feldolgozását végzik. 
 
A fizetésre kötelezettek esetében a hozzájárulás összege a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett - éves nettó árbevétel vagy a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1 százaléka. 

Mentességet élveznek a hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól többek között az állami és önkormányzati szervek; azok a gazdálkodók, akik veszélyes árukat kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve szolgáltatás nyújtásához tárolnak, továbbá azon gazdálkodók, akiknek a tárgyévet megelőző évben a nettó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

Amennyiben a fizetésre kötelezett a tárgyévet megelőző évben vagy a tárgyévben a katasztrófa kockázati szintet csökkentő műszaki beruházást valósított meg, abban az esetben a befizetett hozzájárulás egynegyedének visszatérítését kérelmezheti.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodók március 31-ig kötelesek bejelentést tenni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál. A fizetésre kötelezett a tárgyév június 30-ig köteles megállapítani és írásban nyilatkozni - a tárgyévet megelőző év adatai alapján - a katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről, továbbá a hozzájárulás összegének 40 százalékát előlegként befizetni. A hozzájárulás fennmaradó 60 százalékát a tárgyév december 31-ig kell befizetni. Naptári évtől eltérő üzleti év esetén a gazdálkodó a határidők vonatkozásában eltérést kérhet. A katasztrófavédelmi hozzájárulás meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 
    A PwC szerint már eddig is számos kérdés merült fel a vonatkozó jogszabályok értelmezésével és gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Nem egyértelmű például, a veszélyes tevékenységgel vagy termék-értékesítéssel összefüggésben keletkezett árbevétel elkülönítésének módszere az egyéb tevékenységgel vagy termék-értékesítéssel kapcsolatban keletkezett árbevételtől.Hatályba léptek a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályok januárban - hívja fel a figyelmet a PwC.
 
A hozzájárulás fizetésének célja, hogy támogatást biztosítson a katasztrófavédelmi műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzéséhez, fejlesztéséhez, felújításához, a védekezési kiadásokhoz, polgári védelmi szervezetek képzéséhez, felszereléséhez, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatásához - ismerteti hírlevelében az adótanácsadó cég.
 
A fizetésre kötelezettek köre kiterjed azokra a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet vagy létesítményt működtetnek, vagy döntő befolyást gyakorolnak azok működésére, továbbá a felsoroltak közé nem tartozó azon gazdálkodó szervezetekre, amelyek a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály (ADR) szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását vagy feldolgozását végzik. 
    A fizetésre kötelezettek esetében a hozzájárulás összege a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett - éves nettó árbevétel vagy a felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1 százaléka. 
    Mentességet élveznek a hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól többek között az állami és önkormányzati szervek; azok a gazdálkodók, akik veszélyes árukat kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve szolgáltatás nyújtásához tárolnak, továbbá azon gazdálkodók, akiknek a tárgyévet megelőző évben a nettó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
    Amennyiben a fizetésre kötelezett a tárgyévet megelőző évben vagy a tárgyévben a katasztrófa kockázati szintet csökkentő műszaki beruházást valósított meg, abban az esetben a befizetett hozzájárulás egynegyedének visszatérítését kérelmezheti.
    A hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodók március 31-ig kötelesek bejelentést tenni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál. A fizetésre kötelezett a tárgyév június 30-ig köteles megállapítani és írásban nyilatkozni - a tárgyévet megelőző év adatai alapján - a katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről, továbbá a hozzájárulás összegének 40 százalékát előlegként befizetni. A hozzájárulás fennmaradó 60 százalékát a tárgyév december 31-ig kell befizetni. Naptári évtől eltérő üzleti év esetén a gazdálkodó a határidők vonatkozásában eltérést kérhet. A katasztrófavédelmi hozzájárulás meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. 
    A PwC szerint már eddig is számos kérdés merült fel a vonatkozó jogszabályok értelmezésével és gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Nem egyértelmű például, a veszélyes tevékenységgel vagy termék-értékesítéssel összefüggésben keletkezett árbevétel elkülönítésének módszere az egyéb tevékenységgel vagy termék-értékesítéssel kapcsolatban keletkezett árbevételtől.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra