Egyéni vállalkozók országa

ART 2011-09-05

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Megközelítõleg 384 ezer embernek van ma Magyarországon egyéni vállalkozói igazolványa, derül ki a CompLex Kiadó Céginfójának adatbázisából. Ha területi felosztásban nézzük az adatokat, az látható, hogy a fejlettebb gazdasági térségekben a vállalkozói lét vonzóbb, mint a szegényebb régiókban. Az egyéni vállalkozók egy lakosra jutó aránya, akárcsak a gazdasági társaságoké, magasabb a gazdagabb, alacsonyabb a szegényebb régiókban.

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

Egyéni vállalkozók országa

A magyarországi lakosoknak csaknem négy százaléka regisztrált egyéni vállalkozó – derül ki Magyarország legismertebb jogi kiadója, a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja céginformációs adatbázisából.

A regionális adatok is jelzik az egyes országrészek gazdasági fejlettsége közötti különbséget: a nyugat-dunántúli megyékben nagyjából minden huszonegyedik, Észak-Magyarországon csak minden harmincadik ember foglalkozik vállalkozással. Az egyéni cégek népszerûségét a tavaly óta hatályos új jogszabályi feltételek sem hozták meg.

A legtöbb egyéni vállalkozó nem meglepõ módon a legnépesebb régióban, Közép-Magyarországon van: Budapesten és Pest megyében összesen mintegy 105 ezer jelenleg is aktív vállalkozó van. A másik végletet a legkevésbé népes régió, a dél-dunántúli jelenti: ott megközelítõleg 39 ezren foglalkoznak egyéni vállalkozással. Arányait tekintve is vezet a közép-magyarországi régió, ahol az egyéni vállalkozók 27,45 százalékát regisztrálták, a Dél-Dunántúlon és az észak-magyarországi régióban viszont csak a vállalkozók mintegy 10-10 százaléka tevékenykedik.

Az, hogy az egyéni vállalkozók több mint egynegyede a fõvárosban és az azt körülölelõ megyében van, elsõ ránézésre magas aránynak tûnik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az év eleji népességi adatok szerint ebben a régióban élt a magyarországi lakosok csaknem 30 százalék, már inkább alacsonynak mondható.

A fõváros és Pest megye lakói közül átlagosan minden huszonnyolcadik váltott ki vállalkozói igazolványt. A legmagasabb a vállalkozók aránya Nyugat-Dunántúlon – Vasban, Zalában és Gyõr-Moson-Sopron megyében –, ahol átlagosan minden huszonegy lakosra jut egy egyéni vállalkozó, vagyis majdnem 5 százalék a vállalkozók aránya. A két másik dunántúli régióban nagyjából 24 lakosonként van egy vállalkozó, vagyis több mint az emberek négy százaléka él egyéni vállalkozásából.

A Dunától keletre fekvõ megyékben általában kisebb a vállalkozói kedv. A dél-alföldi régióban nagyjából huszonöt emberbõl kerül ki egy egyéni vállalkozó, az észak-alföldiben 27 lakosonként akad egy, aki rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Ezt követi a 28 lakosonkénti vállalkozói átlaggal a közép-magyarországi régió, ahol azonban az egyéni vállalkozók alacsonyabb számát nem a gazdaság fejletlensége, mint inkább a könnyebb munkához jutás és – fõként a fõváros miatt – a közszférában betölthetõ munkakörök átlagot jóval meghaladó száma magyarázza. A legrosszabb mutató az észak-magyarországi térségben – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében – van, ahol csak minden harmincadik lakos próbál egyéni vállalkozóként megélni.

A három dunántúli régióban a lakosság arányszámát meghaladó jócskán mértékû az egyéni vállalkozások száma – Nyugat-Dunántúlon lakik például a magyarországi lakosok 9,95 százaléka, ám itt mûködik az egyéni vállalkozások több mint 12 százaléka –, az alföldi régiókban nagyjából megegyezik a két arányszám, míg az észak- és közép-magyarországi megyékben alacsonyabb az egyéni vállalkozók aránya, mint a lakosoké.

Érdekes, hogy bár egy tavaly január elsején hatályba lépett törvény megteremtette az egyéni vállalkozóknak az egyéni céggé alakulás lehetõségét is, amit a szakértõk fõként a nagyobb méretûre nõtt egyéni vállalkozásoknak ajánlottak. Ez a cégforma azonban nem lett túl népszerû. A CompLex Kiadó Céginfójának adatai szerint összesen mintegy 9000 egyéni cég szerepelt valaha is a cégnyilvántartásban, ám ezek közül jelenleg csupán 637 olyan van, amely rendben mûködik. Több mint 8000-et viszont már töröltek a cégjegyzékbõl, ezek egy számottevõ részét azért, mert társasági formát váltott, a legtöbbször korlátolt felelõsségû társasággá változott.

***

EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KÉZIKÖNYVE 2011

Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapítás, mûködés, adózás * Eredmény-levezetés,adószámítás az egyéni vállalkozás egyéni cég alapítás miatti megszûnése esetére * Számlázás,nyugtaadás és készpénzkezelés * Ipari és kereskedelmi tevékenységek végzésének szabályai * Tisztességtelen piaci magatartások * Reklámtilalmak és korlátozások * Fogyasztóvédelmi kötelezettségek * Munkajog és munkaügyek – foglalkoztatás * Az üzleti titok védelme a vállalkozásban * Követelések behajtása, adósságmenedzselés. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011, Szerzõ: dr.Szabó Tibor, Ára: 4.900,-Ft + 820,-Ft postaköltség. Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra