Elõzetes az Önadózó 2010 januári számából

ART 2009-12-28

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

TÁRSASÁGI ADÓ 2010 * SZJA 2010 * ADÓMENTES CAFETERIA 2010 * TB - 2010 * AZ ADÓELJÁRÁS 2010. ÉVI TOVÁBBI VÁLTOZÁSAI * A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁS 2010. ÉVI VÁLTOZÁSAI * A JÖVEDÉKI ADÓTÖRVÉNY 2010. ÉVI VÁLTOZÁSAI I. * TÕKEJÖVEDELMEK ADÓZÁSA 2010-BEN I. * ÁFA: TORONYDARU ÉS EGYÉB BERENDEZÉS SZEMÉLYZETTEL TÖRTÉNÕ BÉRBEADÁSA ÉPÍTÉSI MUNKÁLATOKHOZ * A KÖTELEZÕ SZÁMVITELI SZABÁLYZATOKRÓL * A TRANSZFERÁR-NYILVÁNTARTÁSOK KÉSZÍTÉSÉNEK ÚJ SZABÁLYAI * A FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSRÓL * KÖZÖSSÉGEN KÍVÜLI HONOSSÁGÚ GÉPJÁRMÛVEK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI KÖZLEKEDÉSE * CÉGELJÁRÁSI VÁLTOZÁSOK * MIKROVÁLLALKOZÓI HITEL ELSÕ KÉZBÕL * HASZNOS INFORMCIÓK KIFIZETÉSI KÉRELEM KÉSZÍTÉSÉHEZ * VEZETÕI INFORMÁCIÓ – MI MENNYIBE KERÜL? * A MEGBÍZÓLEVÉL ÁTVÉTELÉNEK MEGTAGADÁSA

Kérjük elõfizetõinket a 2010. évre szóló, már kiküldött számla kiegyenlítését. Ennek hiányában az elõfizetõi jogosultság megszûnik. A 16.380,-Ft összegû elõfizetési díj átutalható az ADÓNET.HU Zrt. 11709002-29903043 számú bankszámljára. Az átutalásról számlát küldünk.

__________________________________

TÁRSASÁGI ADÓ 2010

Az Országgyûlés két törvényt is elfogadott 2009-ben, amelyben módosította a társasági adókötelezettségre vonatkozó elõírásokat. A két törvény a közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.), valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény (Módosító tv.). A Krtv.-ben elfogadott módosításokat a lap 9. száma már bemutatta. E cikk azokat a 2010. január 1-tõl hatályba lépõ változásokat ismerteti, amelyet a Módosító tv. tartalmaz, köztük megismétli azokat a rendelkezéseket, amelyek a Krtv-ben elfogadott módosítást pontosítják, egészítik ki.

SZJA 2010 - SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSA 2010 ÉVRE

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. évre történõ változásával kapcsolatos újabb szabályok a 2009. évi CXVI törvényben kerültek kihirdetésre (MK. 161. szám). A 2010. évi szabályok bemutatására már korábban sor került, de mint akkor jeleztem további változások várhatók még. E törvényben kihirdetett újabb változásokra is figyelemmel a fontosabb szabályok a következõk azzal, hogy a tõke jövedelmekkel kapcsolatos változásokat külön cikkbe mutatjuk be, a természetbeni juttatásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére pedig már sor került az elõzõ számban.

ADÓMENTES CAFETERIA 2010

Az Országgyûlés 2010. január 1-ei hatállyal eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét, 3 kategóriába sorolva azokat: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek. A cafeteriát érintõ lényeges változtatások várhatóan alapos mérlegelésre késztetik a munkáltatókat, emellett ugyanakkor várhatóan elõtérbe kerül egy új, még nem elterjedt eleme a rendszernek, a unit linked konstrukció.

TB - 2010

A 2010. január 1-jétõl hatályba lépõ rendelkezések egy részét már ismertettük, de az eltelt idõ alatt több, olyan törvény kihirdetése történt meg, amelyek módosították a társadalombiztosítási és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat. Ebben a cikkben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról rendelkezõ 2009. évi CIX. törvénynek, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénynek, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról rendelkezõ 2009. évi CXVI. törvény rendelkezéseit ismertetjük.

AZ ADÓELJÁRÁS 2010. ÉVI TOVÁBBI VÁLTOZÁSAI

E lap hasábjain már jelent meg cikk az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2010. évi módosításairól. Ugyanakkor a jogalkotás újabb törvényeket fogadott el, melyek érintik az adóeljárási szabályokat is. Ezek közül a legfontosabbak kerültek összefoglalásra a módosító törvények kihirdetésének sorrendje szerint.

A TERMÉKDÍJAS SZABÁLYOZÁS 2010. ÉVI VÁLTOZÁSAI

Az 1995. évi LVI. törvényt a 2009. évi CXI. törvény módosította, mely a Magyar Közlöny 160. számában jelent meg 2009. november 13.-án. A módosítás során a jogszabály személyi és tárgyi hatálya is változik, e mellett változnak fogalmak, a kereskedelmi csomagolás levonási szabályai, bevezetésre kerül a termékdíj-átalány, de mindenképpen lényeges változás a kötelezõ elektronikus bevallás és az adminisztrációs terhek csökkenése.

A JÖVEDÉKI ADÓTÖRVÉNY 2010. ÉVI VÁLTOZÁSAI I.

A módosítások elsõdlegesen Magyarország közösségi jogharmonizációs kötelezettségének teljesítését szolgálják. 2010. április 1-jén lép hatályba az új jövedéki irányelv, a 2008/118/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: EK irányelv). A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell átültetniük a nemzeti jogukba az irányelv rendelkezéseit. Jellemzõen az adóminimumoknak a forintárfolyam hatás figyelembevételével való további megfelelés biztosítása érdekében növekszik egyes üzemanyagok és tüzelõanyagok, valamint a dohánytermékek jövedéki adója. Emellett – elsõdlegesen bevételi követelmények miatt – emelkedik a benzin és valamennyi alkoholtartalmú ital jövedéki adója is, egységesen 10 %-os mértékben. Tekintettel a változások terjedelmére, lapunk hasábjain a konkrét, tételes ismertetés helyett a jövedéki adótörvény érintett pontjaira mutatunk rá a módosítások lényegének felvázolásával.

TÕKEJÖVEDELMEK ADÓZÁSA 2010-BEN I.

Az alábbi cikkben azokat a 2010-ben hatályba lépõ változásokat kívánom összefoglalni, melyek a magánszemélyek tõkejövedelmeire vonatkoznak. Ez az összefoglaló azért is igen idõszerû, hiszen a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szabályait számos más jogszabályon túl az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) is módosította. A megtakarítások ösztönzése, mint jogalkotói cél pedig értelemszerûen magával vonja a tõkejövedelmekre vonatkozó szabályozás módosítását.

JOGÉRTELMEZÉSI BIZONYTALANSÁGOK AZ ÁFA TÖRVÉNY ALKALMAZÁSA SORÁN: TORONYDARU ÉS EGYÉB BERENDEZÉS SZEMÉLYZETTEL TÖRTÉNÕ BÉRBEADÁSA ÉPÍTÉSI MUNKÁLATOKHOZ

Az új Áfa törvény új problémákat, új jogértelmezési bizonytalanságot eredményezett napjainkra. A jogértelmezési bizonytalanságot alapvetõen a háttérszabályozás hiánya eredményezi. Az Áfa tv. olyan fogalmakat használ, amelyek szemantikailag nem egyértelmûek, illetve a gazdasági eseményeket oly módon szervezi halmazokba, hogy azon közös tulajdonságot nem jelöli meg a jogszabály, amely alapján gazdasági eseményeket az adott halmazba szervezte. E bizonytalanságok kezelése igen problémás jelenleg a bírósági döntések hiányában. Sajnálatosan a bírói döntésekre még várnia kell az adózói társadalomnak, tekintettel arra, hogy az adóhatósági ellenõrzések során a bizonytalan jogértelmezésbõl adódó adóhiány után az adóhatóság éppen a bizonytalanság okán nem szab ki bírságot, így az adóhatóság álláspontját az ügyfél rendre elfogadja. Az egyes vállalkozások ugyanazon gazdasági eseménynek az adókövetkezményeit eltérõen határozzák meg, így sok esetben vita alakul ki a számlázás módjának tekintetében, és erre a bizonytalanságra „rájátszanak” azon vállalkozások, akik a teljesítés ellenértékét nem tudják vagy nem hajlandók megfizetni. Több esetben fordul elõ, hogy ugyanazon teljesítményt egy adott vállalkozás a különbözõ vevõi kéréseknek/utasításoknak megfelelõen különbözõ módon számlázza. Jelen írásban egyetlen problémakört kívánok felvetni, megjegyezve azt, hogy az közel sem az egyetlen.

A KÖTELEZÕ SZÁMVITELI SZABÁLYZATOKRÓL

Milyen szabályzatokkal kell rendelkeznünk? A szabályzatkészítés és karbantartás nyûge: kinek a felelõssége, ki készítse el? Milyen „tûzzel játszunk”- Szankciók. Kicsit részletesebben a pénzkezelési szabályzatról. Végül: hogyan gyõzõdjünk meg arról, hogy rend van a pénztárunk körül?

A TRANSZFERÁR-NYILVÁNTARTÁSOK KÉSZÍTÉSÉNEK ÚJ SZABÁLYAI

2009. október 16-án kihirdetésre került a transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettségrõl szóló új PM rendelet, melynek egyes egyszerûsítõ rendelkezéseit már az idei évre vonatkozó dokumentáció elkészítésekor alkalmazhatjuk. Írásomban az egyes változásokat, és a nyilvántartási kötelezettség teljesítésének új lehetõségeit mutatom be, kitérve a választási lehetõségek célszerû alkalmazására.

A FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSRÓL

A feltételes adómegállapítás során a Pénzügyminisztérium kétfokú eljárásban az adózó kérelmére az általa közölt - jövõben megkötendõ szerzõdésre vagy más jogügyletre, illetõleg szerzõdéstípusra vagy szerzõdéscsomag-típusra vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót. A feltételes adómegállapítás az adózókat védõ intézmény, amelynek feltételeit a fizetendõ eljárási díj alapján eleve a nagyobb volumenû ügyletekre szabták, így kevesen is élnek vele.

KÖZÖSSÉGEN KÍVÜLI HONOSSÁGÚ GÉPJÁRMÛVEK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI KÖZLEKEDÉSE

Az utóbbi idõben megszaporodtak azok az ügyek, amelyek során a vámhatóság a közúti közlekedésben résztvevõ gépjármûveket megállítja, és abban az esetben, amikor a gépjármûvet vezetõ személy a vámhatóság szempontjából hitelt érdemlõ módon nem tudja igazolni a gépjármû használatát, a közvetlen vámfelügyelet alá vételrõl dönt, és végsõ soron a vám, az általános forgalmi adó, valamint a környezetvédelmi termékdíjat kiszabja. A vámhatóság eljárása nem szükségszerûen jogszerû, számára a Biblia a Közösségi Vámkódex, azt rosszul értelmezi, ezen kívül ezt a kérdést elsõdlegesen egy nemzetközi egyezmény rendezi.

CÉGELJÁRÁSI VÁLTOZÁSOK

Hogyan kell fizetni és igazolni a céglejárás illetékét? * Mikor nem kell csatolni aláírási címpéldányt? * A cég képviseletére jogosult személyek adóazonosító jelét is be kell jelenteni a cégjegyzékbe * Vezetõ tisztségviselõk: újabb összeférhetetlenségi szabályok

MIKROVÁLLALKOZÓI HITEL ELSÕ KÉZBÕL

Az Európai Unió támogatásából a válság óta keveseknek adatott meg, hogy kézzelfogható elõnyre tegyenek szert. A cikkben bemutatott konstrukció a gazdaság egyik fõ hajtóerejét, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat célozza meg. A vállalkozások számára egyedülállóan kedvezõ, 8,5%-os kamattal, forintalapú hitelhez juthatnak azok, akik megfelelnek a minimális elvárásoknak, banki kezelési költségek nélkül.

HASZNOS INFORMÁCIÓK KIFIZETÉSI KÉRELEM KÉSZÍTÉSÉHEZ

Milyen következménye van az uniós projektünk számláinak elszámolhatóságára, ha elveszítünk egy számlát vagy ha a számlán nem megfelelõen tüntették fel a nevünket vagy a címünket, mint vevõ adatait? Van-e jelentõsége a számlán szereplõ teljesítés dátumának? Elszámolható-e az elõleg számla? Mire kell figyelni a „C” típusú táblák készítésekor? Az alábbiakban a számlák elszámolhatóságának alapvetõ feltételeirõl és gyakran elõforduló esetekrõl olvashatunk.

VEZETÕI INFORMÁCIÓ – MI MENNYIBE KERÜL?

Akár adófizetõként, akár termelõként, szolgáltatóként általában szeretnénk megtudni, mibe is kerül elõállίtani egy árut vagy nyújtani egy szolgáltatást. Miért van erre az információra szükség, és milyen módszerekkel állapítható meg - írásunkban ezekre a kérdésekre adunk választ.

A MEGBÍZÓLEVÉL ÁTVÉTELÉNEK MEGTAGADÁSA

Megtörtént jogesetünkben az adóhatóság az együttmûködési és megjelenési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírsággal sújtotta az adózót képviselõ ügyvédet, mert nem írta alá a megbízólevelet, illetve nem jelent meg egy meghallgatáson. Az ezt sérelmezõ keresetet elbíráló közigazgatási bíróság a tényállás részletes megállapítását követõen a bírság kiszabását jogszabálysértõnek minõsítette és a határozatot hatályon kívül helyezte. A bíróság szerint a felperes ugyan jogszerûen nem tagadhatta volna meg a megbízólevél aláírását, hiszen erre az általános jelleggel adott ügyféli meghatalmazás kiterjedt – de ezzel nem akadályozta az ellenõrzést, így nem bírságolható.

ADÓINFO 2010 JANUÁR