Előzetes az Önadózó július-augusztusi számából

ART 2012-06-25

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Üdülés és az Szja * Az Art. módosításai * A távközlési adóról * Külföldi-Belföldi Adózás: Szja – TB. – Ellátások * Az egészségüggyel kapcsolatos áfa-mentességek * Átalányfizetés lehetősége a környezetvédelmi termékdíjban kötelezettek részére * Transzferárakról dióhéjban * Civil szervezetek gazdálkodásának egyes kérdéseiről * Nonprofit – Számvitel: Egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés szabályai * Nonprofit szervezetek a társasági adó hatálya alatt * Az áfa levonásának egyes szempontjai nonprofit szervezetek esetében * Alapítványi támogatások szja kötelezettség * Civil szervezetek bevallási kötelezettségéről * Helyi adókötelezettség a nonprofit szervezeteknél * Ösztöndíjas foglalkoztatás és a közérdekű önkéntes tevékenység * Nonprofit szervezeteket terhelő járulék-kötelezettségek * Nonprofit – Illeték * Alapítványokra, egyesületekre vonatkozó jogi szabályozás * Versenytilalmi megállapodás * Az uniós irányelv közvetlen hatálya egy adóügy tükrében

ÜDÜLÉS ÉS AZ SZJA

A nyári szabadságok ideje sokak számára az üdülés ideje is egyben, így érdemes feleleveníteni az ezzel kapcsolatos fontosabb adózási szabályokat arra az esetre vonatkozóan, amikor az a munkáltató által biztosított béren kívüli, vagy más által nem pénzben adott juttatás keretében történik.

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2012. NYÁRI MÓDOSÍTÁSAI

Az Országgyűlés 2012. június 4-én elfogadta az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, mely több ponton módosítja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.) is. Összefoglaló írásunkban e módosításokat részletezzük.

A TÁVKÖZLÉSI ADÓRÓL

A társadalmi közös kiadások fedezete érdekében az Országgyűlés 2012. május 18-án elfogadta a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvényt, melynek legfontosabb szabályait tartalmazza írásunk.

ÚJ FELÁLLÁSBAN A NEMZETI REHABILITÁCIÓS HIVATAL ÉS A REHABILITÁCIÓS SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK

2012. január 1-jétől kezdődően – a rokkantsági nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) és az egészségkárosodáson alapuló egyéb ellátások (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, rehabilitációs járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) megszüntetése mellett kialakításra került a megváltozott munkaképességű személyek új ellátórendszere.

KÜLFÖLDI-BELFÖLDI ADÓZÁS I. – SZJA: MAGYAROK KÜLFÖLDÖN VÉGZETT, KÜLFÖLDIEK BELFÖLDÖN VÉGZETT MUNKÁJÁNAK ADÓKÖTELEZETTSÉGE A NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ALAPJÁN

A határon átnyúló munkavégzés számos adózási kérdést is felvet. Nem ritkán előfordul, hogy a munkaerő nemzetközi áramlása eredményeképpen a magánszemélynek két vagy több államban is keletkezik adókötelezettsége, ami annak teljesítését szükségszerűen nehezíti, bonyolítja. E problémák feloldásához, a munkáltató és a munkavállaló adózási feladatainak teljesítéséhez jelen cikk praktikus segítséget kíván nyújtani. Tekintettel azonban a nemzetközi adózás témájának széles voltára, jelen cikk kizárólag a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat tartalmazza, kisebb kitekintésekkel az egyes kapcsolódó kérdésekre.

KÜLFÖLDI-BELFÖLDI ADÓZÁS II. – TB: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ALAPJÁN

Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően kiemelt jelentőséget kaptak a magyarok külföldön végzett, illetve a külföldiek Magyarországon végzett munkájával összefüggő társadalombiztosítási, illetve a szociális hozzájárulási adó-kötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdések. Jelen cikkben e kötelezettségek teljesítésével összefüggésben áttekintést kívánunk nyújtani az Európai Unió szociális biztonságát meghatározó koordinációs egyezményekről, a kétoldalú nemzetközi egyezményekről, illetve az ún. harmadik ország esetében alkalmazandó szabályokról.

KÜLFÖLDI-BELFÖLDI ADÓZÁS III. – ELLÁTÁSOK: MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE A KÜLFÖLDÖN, ILLETVE NEMZETKÖZI SZERVEZET SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI RENDSZERÉBEN LÉTREJÖTT BIZTOSÍTÁS ESETÉN

Napjainkban egyre nagyobb számban vállalnak honfitársaink külföldön munkát. Közülük szintén bővül azok száma, akik valamely nemzetközi szervezetnél nyernek alkalmazást. Rövid írásunkban egy már 2009. óta élő, de – tapasztalatok szerint - az érintettek körében kevéssé ismert bejelentési kötelezettségre, és annak a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybevételével való összefüggésére igyekszünk felhívni a figyelmet. [A külföldön és nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítás bejelentésének kötelezettségére „anno” az Önadózó 2009. évi 3. számában „A biztosítottak érdekében” című anyag részeként hívtuk fel T. Olvasóink figyelmét.]

AZ EGÉSZSÉGÜGGYEL KAPCSOLATOS ÁFA-MENTESSÉGEK

Írásunkban összefoglaló áttekintést adunk az egészségügyi tevékenység áfa szabályairól, kiemelt figyelemmel az egyes adómentességi jogcímekre és azok feltételeire. Bemutatjuk az egyes tevékenységek mentességi szabályait: Plasztikai sebészet - Egészségügyi szakértők - Poglalkoztatással kapcsolatos egészségügy; munka alkalmassági vizsgálat - Járművezetői alkalmassági vizsgálat * Természetgyógyászat - Betegszállítás

ÁTALÁNYFIZETÉS LEHETŐSÉGE A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJBAN KÖTELEZETTEK RÉSZÉRE

A törvény a mezőgazdasági termelők, és a kis mennyiségű csomagolásban érintett kötelezettek számára teremt lehetőséget a környezetvédelmi termékdíj átalányfizetésére. Írásunkban bemutatják a szabályozást és a lehetőségeket.

TRANSZFERÁRAKRÓL DIÓHÉJBAN

A transzferár szabályok a vállalkozások jelentős részét érintik, természetesen eltérő módon és mértékben. A kérdéskörrel az adózási-számviteli szakembereken túl a vállalkozások tulajdonosai, vezetői is találkoznak, adott esetben érinti őket. Nagyon fontos tehát, hogy átlátható szabályrendszer, alkalmazható módszerek támogassák a témában érintetteket.

NONPROFIT – GAZDÁLKODÁS: CIVIL SZERVEZETEK GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL

Tematikus összeállításunkban komplex módon bemutatjuk a nonprofit szervezetek tevékenységére vonatkozó számviteli, adózási, tb., foglakoztatási és jogi szabályokat és gyakorlati kérdéseket. Első írásunkban áttekintést adunk a civil szervezetek gazdálkodásának általános kérdéseiről, a bevételek, a költségek és ráfordításai elszámolásának, továbbá az adománygyűjtés szabályairól.

NONPROFIT – SZÁMVITEL: EGYSZERES KÖNYVVITELRŐL A KETTŐS KÖNYVVITELRE VALÓ ÁTTÉRÉS SZABÁLYAI

A 2012. előtt hatályos előírások szerint a közhasznú szervezet is vezethetett egyszeres könyvvitelt. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény) 27.§-a (2) bekezdésének előírása szerint 2012. január 1-től közhasznú civil szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet. Így, ha a közhasznú szervezet eddig egyszeres könyvvitelt vezetett, akkor 2012. január 1-től köteles kettős könyvvitelre áttérni. Irásunkban ismertetjük az áttérés feladatait és feltételeit.

NONPROFIT – TÁRSASÁGI ADÓ: NONPROFIT SZERVEZETEK A TÁRSASÁGI ADÓ HATÁLYA ALATT

A nonprofit szervezetek működését 2012-től több új jogszabály befolyásolja. Törvény született a civil szervezetekről, és új törvényt alkotott az Országgyűlés az egyházakról. Módosult a közhasznú szervezetté válás feltételrendszere, hatályát vesztette a közhasznú szervezetekről szóló törvény. Mindez változásokkal járt a társasági adózásban is. A cikk ez utóbbi bemutatására vállalkozik, figyelembe véve a kézirat lezárásakor elfogadott – 2012-re is alkalmazandó – törvénymódosítást is, amelyre külön felhívjuk a figyelmet.

NONPROFIT – ÁFA: AZ ÁFA LEVONÁSÁNAK EGYES SZEMPONTJAI NONPROFIT SZERVEZETEK ESETÉBEN

A nonprofit szervezetek által érvényesíthető adó levonásának szabályai gyakorlatilag megegyeznek a profit orientált vállalkozásokra vonatkozó szabályokkal. Következik mind ez abból, hogy az Áfa törvény előírásai a gazdálkodási formát tekintve semlegesnek tekintethetők. Itt most a nonprofit szervezetek nézőpontjából mutatjuk be az általános forgalmi adózás kritikus pontjait.

NONPROFIT – SZJA: ALAPÍTVÁNYOK, EGYESÜLETEK ÉS EGYÉB NONPROFIT SZERVEZETEK ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZJA KÖTELEZETTSÉG

Írásunkban bemutatjuk, hogy az egyes nonprofit szervezetek, egyházak milyen típusú juttatásokat adhatnak személyi jövedelemadó kötelezettségtől mentesen, illetőleg melyek azok a juttatások amelyekhez szja kötelezettség kapcsolódik.

NONPROFIT – BEVALLÁS: CIVIL SZERVEZETEK BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉRŐL

A civil szervezetekre (így például az egyesületekre, alapítványokra) az adóbevallás vonatkozásában hasonló szabályok vonatkoznak, mint a gazdasági társaságokra. Bevallási kötelezettségük attól függően alakul, hogy mely adónem alanyai.

NONPROFIT – HELYI ADÓ: HELYI ADÓKÖTELEZETTSÉG A NONPROFIT SZERVEZETEKNÉL

A nonprofit szervezetek helyi adó kötelezettségét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény előírásai szerint kell megállapítani. Egyes nonprofit szervezetekre teljes adómentesség vonatkozik a helyi adók terén, míg másokra csak korlátozottan érvényes, hogy nem kell helyi adókat fizetniük. Bemutatjuk az alkalmazandó szabályokat.

NONPROFIT – FOGLALKOZTATÁS: ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS ÉS A KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG

A nonprofit szektorra is az általános foglalkoztatói, kifizetői szabályok vonatkoznak. A cikkben bemutatásra kerül az ösztöndíjas foglalkoztatás és a közérdekú tevékenységre vonatkozó szabályrendszer, melyet a nonprofit szektorban tevékenykedőknek célszerű kihasználni, a kedvezőbb közteher-feltételek okán.

NONPROFIT – TB: NONPROFIT SZERVEZETEKET TERHELŐ JÁRULÉK-KÖTELEZETTSÉGEK

Írásunkban áttekintjük a nonprofit szervezetek járulék, szociális hozzájárulási adó, és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségekre vonatkozó szabályait.

NONPROFIT – REHABILITÁCIÓS-, SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS

A rehabilitációs hozzájárulás szektor semleges kötelezettség, és független a gazdálkodó nonprofit tevékenységétől. A szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség azokat a nonprofit gazdasági társaságokat, amelyek nem a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési feladatot látnak el, az írásunkban ismertetett szabályok szerint terheli.

NONPROFIT – ILLETÉK

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) speciális illetékmentességi szabályokat állapít meg a társadalmi egyesületekre, egyházakra, alapítványokra, illetve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra. Az illetékmentességek között egyaránt vannak személyes és tárgyi (ajándékozási, eljárási) illetékmentességre vonatkozó szabályok.

NONPROFIT – JOG: ALAPÍTVÁNYOKRA, EGYESÜLETEKRE VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS

A nonprofit szektor újraszabályozása hosszú évek óta a jogalkotás napirendjén volt. Ennek első állomásaként értékelhető az új Gt hatálybalépésével bevezetett nonprofit gazdasági társaság megjelenése mellett a közhasznú társasági forma kivezetése. Az újraszabályozás következő lépése a 2011. és 2012. év fordulójára tehető, amelynek sarokköveit jelen írásunk taglalja. Az utolsó lépést pedig az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése fogja jelenteni. A 2011. év végén két új törvény és több jogszabály módosítás újraszabályozta az alapítványokra, egyesületekre, továbbá a közhasznú jogállásra vonatkozó rendelkezéseket.

ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE – VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS

Írásunk témája a munkaviszony mellett megköthető szerződést, a versenytilalmi megállapodást választottuk. Az új Mt. szerint a felek megállapodása alapján a munkavállaló - szemben a "régi Mt-vel, legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő három helyett két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Áttekintjük a megállapodás alkalmazásának feltételeti.

BEFEKTETÉSEK – DÖNTÉS ÉS NYOMONKÖVETÉS

Sorozatunk eddigi részeiben áttekintettük a céges befektetések legfontosabb aspektusait. Mostani alkalommal összefoglaljuk az eddigi témákat, és a döntési folyamatot tekintjük át.

AZ UNIÓS IRÁNYELV KÖZVETLEN HATÁLYA EGY ADÓÜGY TÜKRÉBEN

Az Európai Bíróság által kialakított gyakorlat szerint adott uniós irányelvre akkor hivatkozhat magánszemély az állammal szemben, ha az egyértelmű, feltétlen és önálló (vertikális közvetlen hatály). Az alábbi jogesetben a bíróságnak elsődlegesen arról kellett döntenie, hogy a felperes által hivatkozott uniós irányelvben szereplő rendelkezés közvetlen hatályú avagy sem, így alapot ad-e teljes, illetve részleges nemfizetés esetén az ÁFA alapjának csökkentésére.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/