Esettanulmány a fordított adózásról

ART 2010-06-18

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az adózó gazdasági társaság – mint vevõ a 2008. április 25-án kelt adásvételi szerzõdéssel egy az ingatlan-nyilvántartásba üzlethelyiség megnevezéssel bejegyzett ingatlant vásárolt 7.500.000,-Ft + 1.500.000,-Ft áfa összegben. Az ingatlan az Áfa törvény szerint nem minõsült új ingatlannak. A szerzõdés szerint a vevõ közvetlenül a szerzõdés aláírását követõen lépett az ingatlan birtokába. A vevõ tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 2008. április 28-án került bejegyzésre.

_____________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év II. félévre 8.820,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_____________________________________________

Esettanulmány a fordított adózásról

Az eladó társaság az ügyletrõl áfás számlát állított ki, az ellenérték után felszámított 20%-os mértékû áfát áthárította a vevõre, aki azt az eladónak megfizette. Az adóhatóság a saját nyilvántartása alapján megállapította, hogy az eladó társaság az ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta.

A vevõ társaság a 2008. I. negyedévre vonatkozó Áfa bevallásában és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásban beszerzései között szerepeltette az eladó társaság által az üzlethelyiség értékesítésérõl kiállított számlát, amely alapján 1.500.000,-Ft-ot helyezett levonásba.

A vevõnél az adóhatóság 2008. évre és 2009. I. negyedévre vonatkozóan ÁFA adónem ellenõrzést végzett.

Jogkövetkezmények az adózó terhére

Az adóhatóság elõbb a jegyzõkönyvben, majd az I. fokú határozatban megállapította, hogy az üzlethelyiség beszerzési számláján az eladó nem tüntethetett volna fel áthárított adó összeget, továbbá fel kellett volna tüntetnie, hogy az adófizetésre a termék beszerzõje kötelezett. Mindezek miatt a revizió a számlát nem fogadta el hiteles bizonylatnak. Így a vevõ társaságnak az ingatlan beszerzése után nem adólevonási joga, hanem adófizetési kötelezettsége keletkezett – mert az ügylet a fordított adózás szabályai alá tartozik. A revízió az adózó terhére 1.500.000,-Ft adókülönbözetet, és egyéb megállapításokra is tekintettel 1.579.000,-Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, amelyek mint bírságalap után 5%-os mértékkel 154.000,-Ft adóbírságot szabott ki. Megállapítottak még az adózó terhére 296.000,-Ft késedelmi pótlékot is.

Az adózó védekezése

Az adózó (a vevõ) észrevételében leírta, hogy az adásvételi szerzõdés után a számlát átadta a könyvelõjének, aki közölte, hogy a számla nem felel meg az Áfa törvény elõírásainak, ezért azt visszaküldték az eladó társaság részére. A számlakibocsátó könyvelõje azonban úgy tájékozatta az adózót – írja az észrevételben - hogy „õk egyeztettek az APEH-hel (?) és a számla mindenben jó”, ezért fogadják azt be. Befogadták – de a vevõ könyvelõje változatlanul húzódozott az Áfa visszaigényléstõl. A vevõ társaság az adóhatóság elõtt még hivatkozott arra is, hogy az Európai Bíróság konkrét ítéletében kifejtette, hogy lehetséges az ÁFA levonása akkor, ha a tartalmi követelmények teljesülnek, míg az alaki követelmények nem. Jelen esetben tehát az adásvétel megtörténte a fõ szempont. Az észrevétel leírja, hogy az eladó társaság idõközben felszámolás alá került, ezért onnantól kezdve már nem volt lehetõség a számla módosítására.

Mindezen érveket az adóhatóság nem fogadta el. Az adóhatóság álláspontja szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a hiteles számla. Ha a számlának alaki hibája van, akkor azt az adózó felszólításra javíthatja, és megfelelõ bizonylat birtokában élhet adólevonási jogával. Alaki hibának lehet tekinteni például a névelírásokat. Az adó alapja és az adó mértéke azonban tartalmi hiba, amelyek fennállása esetén az adózó nem élhet adólevonási jogával. A 2006/112 EK. Irányelv 226. cikk 8. pontja kimondja, hogy az adó alapja adómértékenként, vagy adómentességenként lényeges eleme a számlának és ezek hiányában a számla nem tekinthetõ számlának. Mivel a konkrét esetben a számlában nem lehetett volna áthárított adót feltüntetni, ezért erre a bizonylatra az adózó adólevonási jogot nem alapíthat. Ezt a bizonylatot a kibocsátónak módosítania kell és a fordított adózás szabályai szerint a bevallás fizetendõ adó és levonható adó sorában is szerepeltetnie kell. Felszámolás idõszakában a felszámoló jogosult és köteles a bizonylatok kiállítására. Mivel a fordított adózás szabályai szerint a termék beszerzése után az adózónak keletkezett adófizetési kötelezettsége, ezért a másik társaság által tévesen befizetett adót nem lehet az adózó javára jóváírni. Az adóhatóság az adóbírság mértékét azért állapította meg 5%-os mértékben, mert a jogsértést nem az adóbevételek megrövidítésére irányuló szándékos magatartás, hanem tévedés eredményezte, és az adózó mulasztása miatt elsõ alkalommal merült fel szankció alkalmazásának szükségessége.

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégrõl tudni kell. Szerzõ: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ, az Önadózó újság fõszerkesztõje. Formátum: hagyományos nyomdai elõállítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra