1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZJA
  4. Év vége - kifizetői ingyenes juttatások adókötelezettsége

Év vége - kifizetői ingyenes juttatások adókötelezettsége

SZJA 2023-12-27

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Kopányiné Mészáros Edda

Címkék: reprezentáció, üzleti ajándék, kifizetőt terhelő adó, borászati termék juttatása, csekély értékű ajándék, szabadidős rendezvény, sport és kulturális belép

A vállalkozások életében az év vége, év eleje jellemzően az ünnepekről, az év lezárásáról, értékeléséről, indításáról szól. Ezen alkalmakból a vállalkozások gyakran tartanak az üzleti partnerek és a dolgozók részére hivatalos, ünnepi, kötetlen, szabadidős rendezvényeket. Ezen az eseményeken a résztvevők sokszor ajándékot is kapnak. Ez az az időszak, amikor a munkáltatók – amennyiben lehetőségük van rá – a munkavállalóikat meglepik kisebb-nagyobb ajándékokkal, juttatásokkal.

A következőkben megismerkedhetünk ezen rendezvények, ajándékok személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti adókötelezettségével, melyek nem kizárólag az év végi eseményekre, juttatásokra vonatkoznak. 

Az ingyenes kifizetői rendezvények, juttatások jellemzően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatók, adhatók, de természetesen a körülményektől függően akár adómentes is lehet.

A rendezvény lehet reprezentációs, vagy szabadidős.

Ajándékot kaphat az üzleti partner, a munkavállaló, esetleg a vásárló vagy egy független személy. Az adókötelezettség függhet attól, hogy mi az ajándék, mennyi az értéke, mire tekintettel kapja a magánszemély, az Szja törvény 1. § (10) bekezdése értelmében. 

Abban az esetben, ha a magánszemély a kedvezményes juttatásban a tevékenysége ellenértékeként részesül, akkor az nem lehet kedvező adózású, azaz nem lehet sem adómentes, sem egyes meghatározott juttatás, sem béren kívüli juttatás, hanem jogviszony alapján válik adókötelessé.

1.  Reprezentáció

Az Szja törvény 70. § (4) bekezdése alapján reprezentáció keretében adott juttatás egyes meghatározott juttatás jogcímén válik adókötelessé.

Ammenyiben a reprezentációs esemény juttatója nem kifizető, hanem például egy külföldi társaság, akkor a juttatás nem keletkeztet adóköteles jövedelmet az Szja törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján.

A reprezentáció fogalmát az Szja törvény 3. § 26. pontja határozza meg. Ennek értelmében akkor tekinthető egy esemény reprezentációnak, ha azt

  • üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, vagy
  • az állami, egyházi ünnepek alkalmával

szervezik. 

A reprezentációs eseményeken biztosított vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatás (szabadidőprogram stb.) tekinthető reprezentációs juttatásnak. 

Nem minősülnek reprezentációnak a juttatások, ha a dokumentumok és körülmények – szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, program, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya – valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Reprezentációnak tekinthető egy üzleti, augusztus 20-a (jelenleg ez az egyedüli állami ünnep) alkalmából rendezett ünnepség, vagy a dolgozóknak rendezett karácsonyi rendezvény.

Nem minősül reprezentációnak a rendezvény, ha a feltételeknek nem felel meg, például a március 15-e ünnepség, nőnapi köszöntő, a mikulásünnepség, vagy a dolgozóknak szervezett szilveszteri buli. 

Amennyiben a rendezvényt üzleti, hivatali célból rendezik, akkor a hivatali rész, valamint az utazás és a szállás költsége nem keletkeztet adóköteles bevételt. Azonban a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő egyéb kiadások reprezentációs adóköteles juttatásnak minősülnek. 

Például, egy társaság két képviselője üzleti megbeszélésre utazik. Megbeszélést tartanak a partnerekkel abban a szállodában, ahol megszálltak, majd az esemény lezárásaként meghívják őket egy vacsorára.

Ekkor az utazás, a szállás nem keletkeztet adókötelezettséget, azonban a vacsora költsége reprezentációs költség. 

Egy másik példa szerint egy vállalkozás üzleti megbeszélést tart az egyik üzletfele képviselőivel. A megbeszélésre kibérlik egy étterem különtermét. A tárgyalás idejére az asztalokra üdítőt helyeznek ki, a szünetben pedig kávéval, teával kínálják a résztvevőket. A megbeszélés végén vacsorát szolgálnak fel.

Ebben az esetben az üdítő, kávé, tea és a vacsora reprezentációs költség, ugyan akkor a különterem bérleti díja nem keletkeztet adókötelezettséget. 

Hitéleti ünnep esetén nem szükséges, hogy a reprezentációnak hivatalos része is legyen. Ilyen alkalom lehet a karácsony, húsvét, pünkösd, vagy akár a hanuka alkalmából megrendezett ünnepség is. 

Például a munkáltató év végén szervez egy karácsonyi ünnepséget, amelyre meghívja a munkavállalóit. Az ünnepséget egy színházban tartják, amely keretében a résztvevők megnéznek egy karácsonyi témájú darabot, majd ezt követően mindenkit megvendégelnek svédasztalos vacsorával (étel, ital fogyasztás) a rendezvény egy kis kötetlen beszélgetéssel zárul. Miután ez az esemény egyházi eseményhez kapcsolódik, így a reprezentáció törvényi feltételének megfelel, így az étel, italköltsége, valamint a színházi előadás reprezentációs kiadásnak minősül.

Mint látható nem csak az étel, ital költsége lehet reprezentációs költség, hanem a szabadidős szolgáltatásoké is. 

Az Szja törvény meghatározásában hangsúlyozza a rendeltetésszerű joggyakorlást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás, szolgáltatás látszólag megfelel a törvényi feltételeknek – az előzőekben leírtaknak –, azonban a körülmények és ezzel kapcsolatos dokumentációk alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme megállapítható, akkor az adott eseménnyel kapcsolatban nyújtott vendéglátás, szolgáltatás már nem minősül reprezentációnak. 

Például, egy cég vezetői négy napra elutaznak egy wellness szállodába hivatali megbeszélés céljából. Ekkor meg kell vizsgálni, hogy az utazás megfelel-e a hivatali utazás, reprezentáció feltételeinek, milyen arányt képvisel a hivatali, üzleti rész és mennyit az egyéb program.

A megbeszélésekről nem készül emlékeztető, és más módon sem tudják alátámasztani a hivatali tevékenységet (például nem bérelnek külön termet a megbeszélésekre)., így nem tekinthető az esemény hivatalinak, üzletinek. Az utazás, szállás díja adóköteles az egyéb költségek (étel, ital, szabadidős program díja) nem tekinthetők reprezentációs kiadásnak.

2. Üzleti ajándék

Az üzleti ajándék fogalmát az Szja törvény 3. § 27. pontja a következők szerint definiálja. „Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).” 

Az üzleti ajándékot tipikusan a már meglévő üzleti, de számos esetben jövőbeni üzleti partnernek, az üzleti kapcsolat létrehozása, illetve további fenntartása érdekében adják.

Az Szja törvény 70. § (4) bekezdése értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben üzleti ajándék címén adott juttatás.

Az üzleti ajándék értékét az Szja törvény nem szabályozza, lehet az egy naptár, toll, bonbon, virág, ajándékkosár, vagy egy nagyobb értékű juttatás például egy értékes tablet. 

Az Szja törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján nem keletkeztet adókötelezettséget – a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni –, ha egy belföldi illetőségű magánszemély külföldi szervezettől, cégtől kap üzleti ajándékot. 

Problémát okozhat, hogy mi a különbség az üzletpolitikai juttatás és az üzleti ajándék között. 

Az üzletpolitikai juttatásra úgy kell tekinteni, mint egy promóciós juttatást. Célja egy termék, szolgáltatás, egy társaság, vállalkozás népszerűsítése, reklámozása. Ebben a juttatásban jellemzően bárki részesülhet.

Azonban az üzleti ajándékot tipikusan a már meglévő üzleti – de számos esetben jövőbeni, leendő üzleti – partnernek, az üzleti kapcsolat létrehozása, illetve annak ápolása, fenntartása érdekében adják.

3. Speciális szervezetek 

Az Szja törvény 70. § (5) bekezdése alapján az eddig leírtaktól eltérő szabály vonatkozik az egyesületre, a köztestületre, az egyházi jogi személyre, az alapítványra és a közalapítványra is. Ezek a szervezetek a jogszabályi feltételek fennállása esetén a reprezentációs juttatások és a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű üzleti ajándék juttatásakor mentesülnek az adó alól.

Az adómentesség feltétele, hogy a juttató:

  • közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében merült fel,
  • adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. 

Abban az esetben, ha a juttatás értéke meghaladja az adókötelezettség alól mentesített értékeket, akkor az adóköteles rész után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és adófizetési kötelezettséget.

Amennyiben az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, akkor a juttatás egésze adóköteles lesz és utána az általános szabályok szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni.

4. Szabadidős rendezvény

Egy vállalkozás más alkalomból is rendezhet – nem hivatalos, hanem szabadidős, szórakoztató – eseményeket (például nőnap, anyák napja, stb) üzleti partnerek, dolgozók, azok hozzátartozói, más magánszemélyek részére.

Az ilyen rendezvények az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata alapján szintén egyes meghatározott juttatás jogcímén válnak adókötelessé. 

Például a munkáltató a dolgozók gyermekei részére gyereknapi rendezvényt tart. Sok játékkal, kreatív foglalkozásokkal és műsorokkal szórakoztatják a résztvevőket.

A rendezvény megfelel az Szja törvény feltételének, így az egyes meghatározott juttatásként válik adókötelesé. 

Az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulatának megfelelő rendezvények esetén lehetőség van a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű ajándéktárgy juttatására is.

Például, a vállalkozás Mikulás ünnepséget szervez a dolgozók gyermekeinek. Az eseményen megérkezik a Mikulás és egy kis rövid műsor után minden gyermek 5 ezer forint értékű ajándékcsomagot kap. Nem csak az ünnepség, hanem az ajándékcsomag juttatása is megfelel a törvényi feltételeknek, ezért a juttatások egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé. 

A rendezvény keretében adható ajándék akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha

  • annak értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát (2023-ban a 58 000, 2024-ben 66 700 forintot), illetve
  • a juttatás kizárólag ajándéktárgy lehet. 

A 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata alapján adott ajándék kizárólag ajándéktárgy lehet, tekintettel arra, hogy a jogszabály az „ajándéktárgy” kifejezést használja. Azaz ebben az esetben utalvány, kupon, vagy árengedmény juttatására nincs lehetőség még akkor sem, ha az egyébként megfelel az Szja törvény 69. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. 

Szintén egyes meghatározott juttatásként adóköteles a juttatás az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pont első fordulata szerint, ha az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. 

Például egy szépségszalon vezetősége a dolgozók és az ügyfelek részrére, jól látható és elérhető helyen egy-egy tál szaloncukrot helyez el, amit naponta feltöltenek. A szaloncukorból bárki vehet, annyit amennyi szeretne.

Azt szinte lehetetlen nyomon követni, hogy ki mennyi szaloncukrot fogyaszt, ez csak akkor lenne mérhető, ha valaki azt folyamatosan figyelné és adminisztrálná, ami viszont nem életszerű és nem is várható el, így az említett szabály értelmében a szaloncukor juttatása egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

5.  Csekély értékű ajándék

Az Szja törvény 2023. december 31-ig hatályos 70. § (6) bekezdés a) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül „az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem”.

Csekély értékű ajándék kizárólag a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás lehet. Ez az összeg 2023-ban legfeljebb 232 000 forint lehet. 

A leírtak azt jelentik, hogy csekély értékű ajándékot a magánszemély ugyanattól a juttatótól évente kizárólag egyszer kaphat, még akkor is, ha a juttatás értéke nem éri el a minimálbér 10 százalékát.

Például, ha a munkáltató gyereknapra a dolgozók gyermekeinek küldött 10 ezer forint értékű könyvutalványt, akkor mikulásra már nem adhat csekély értékű ajándékként kétezer forint értékű ajándékcsomagot (kivéve, ha azt a 4. részben bemutatott esemény keretében adja).

Tekintettel arra, hogy csekély értékű ajándék 2023-ban csak egyszer adható, így ez a juttatás (a mikulás csomag) egyéb jövedelemként válik adókötelessé. 

Változás 2024. január 1-től, hogy csekély értékű juttatást ugyan az a juttató ugyanazon magánszemélynek évente 3 alkalommal adhat. Azaz a dolgozók gyermekeinek a munkáltató 2024-ben adhat gyermeknapra, mikulásra és karácsonyra is ajándékot a minimálbér 10 százalékát – azaz 26 680 forintot – meg nem haladó összegben. 

A juttató csekély értékű ajándékként adhat utalványt is, de csak akkor, ha az a 6.2. pont alatt bemutatott feltételeknek megfelel (konkrét termékre, szolgáltatásra váltható és nem visszaváltható). 

A jogszabályi feltételek meglétének igazolásához a munkáltatónak, kifizetőnek nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza, hogy az adóévben mikor, melyik magánszemélynek, milyen összegű juttatást adott ezen a jogcímen.

6.   A kifizetőt terhelő adó

Az egyes meghatározott juttatás jogcímén adott juttatás után az adókötelezettség a munkáltatót, kifizetőt terheli.

A jövedelemnek a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész minősül, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. 

Egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja a juttatás szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. 

Az adóalap után a juttatónak 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. 

2023. december 31-ig adott juttatások esetén az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására szolgáló nyomtatványon, a ’08-as bevallásban kell bevallania, a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig, illetve a közterheket eddig az ideig fizeti meg. 

Változás 2024. január 1-től, hogy az adókötelezettséget a kifizetőnek nem havonta, hanem a juttatás negyedévét követő hónap 12-éig kell teljesítenie.

Azaz, például a 2024 januárjában adott csekély értékű juttatást bevallani és a közterheket – az szja-t és a szochó-t – megfizetni 2024. április 12-éig kell. 

A leírtak példán szemléltetve:

Például egy 25 főt foglalkoztató munkáltató 2023. november végén a dolgozóknak 20 ezer forint értékű karácsonyi asztaldíszt ad.

Az új év indításaként, januárban összejövetelt tartanak, amelyre a munkavállalókat és azok párját hívják meg. A rendezvényen étellel, itallal kínálják meg a résztvevőket, egy stand upos fellépő gondoskodik a jókedvről és egy DJ biztosítja a megfelelő hangulathoz, egy kis tánchoz a zenét. A résztvevő párok mindegyike 40-40 ezer forint értékű ajándékcsomagot kap. 

Ebben az esetben minden juttatás egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Miután a dolgozók 2023-ban, korábban nem kaptak csekély értékű ajándékot, és annak értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát – a 23 200 forintot – ezért a novemberi ajándékcsomagot csekély értékű ajándék jogcímén adja a munkáltató.

Az évnyitó rendezvény keretében adott juttatás – étel, ital, fellépő vendégek tiszteletdíja (összesen 1,5 millió forint) – szintén egyes meghatározott juttatásként adóköteles az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pont második fordulata alapján.

Mivel a rendezvényen résztvevőknek ajándékba adott ajándékcsomag értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát – a 66 700 forintot –, az is egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. 

A munkáltató a következők szerint határozza meg az adókötelezettségét: 

2023

 juttatás

adóalap

szja

szocho

adó-kötelezettség teljesítése

csekély értékű ajándék

25*20 000 =500 000

500 000*18,5 = 590 000

590 000*15% =88 500

590 000*13% =76 700

2023. december 12-ig

 

2024

juttatás

adóalap

szja

szocho

adó-kötelezettség teljesítése

juttatás*1,18

adóalap*15%

adóalap*13%

rendezvény

1 500 000

1 770 000

265 500

230 100

2024. április 12-ig

ajándékcsomag

25*40 000 =1 000 000

1 180 000

177 000

153 400

összesen

2 500 000

1 392 400

44 250

45 725

A magánszemélynek ezen juttatásokkal kapcsolatosan nem keletkezik sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége.

Abban az esetben, ha a magánszemély értékesíti a kapott ajándékát, – ami után a kifizető az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizette meg az adót, – akkor annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

6.1.  A juttatás formája 

Egyes meghatározott juttatásként adható termék, szolgáltatás.

Nincs akadálya annak sem, hogy az egyes meghatározott juttatásként (például üzleti ajándék, csekély értékű ajándék) a juttató utalványt, kupont, készpénz helyettesítő fizetőeszközt (a továbbiakban, együttesen: utalvány) adjon. Azonban ennek a juttatási formának két fontos feltétele van:

  • Az utalványról megállapítható kell legyen, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használhatók fel (például: étkezési utalvány, könyv utalvány, ruházati utalvány). Nem felel meg a feltételeknek, ha az utalvány például egy bevásárlóközpont bármely üzletében beváltható.
  • Az utalvány használatának további feltétele, hogy az – a magánszemélynek ki nem osztott utalványok visszaváltása kivételével – nem lehet visszaváltható. Vagyis egy utalvány akkor adható üzleti ajándékként, ha a magánszemélynek nincs lehetősége azt visszaváltani.

Nem jelent visszaválthatóságot, ha az utalvány érvényességi idejét meghosszabbítják, vagy a kibocsátó a lejárt, vagy hamarosan lejáró utalványt ugyanolyan, de későbbi lejáratúra cseréli. 

Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak – azaz nem adható például üzleti ajándékként –, ha a juttatás

  • értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
  • természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme.

ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. 

Így nem adható üzleti ajándékként részvény, részesedés, aranyrúd, gyémánt stb.

6.2. A jövedelemszerzés időpontja 

A jövedelemszerzés időpontjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a juttatást a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette.

Például, ha december 6-án mikuláscsomagokat küld a munkáltató a munkavállalók gyermekeinek csekély értékű ajándék jogcímén, akkor a jövedelem szerzés napja december 6. Azonban, ha a munkáltató szabadságon van és nem megy be dolgozni, ezért csak januárban veszi át az ajándékcsomagot, akkor átcsúszik a következő évre a jövedelemszerzés időpontja.  

Amennyiben a juttatás tárgya szolgáltatás, és a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a jövedelem juttatásának és megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja.

7. Borászati termék juttatása

Meghatározott esetekben kedvező, speciális szabály vonatkozik a borászati termékek juttatására.

Ez a szabály 2023. november 16-tól alkalmazható az egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet alapján, majd a szabály 2023. december 1-töl bekerült az Szja törvény 1. számú melléklet 8.45. pontjába.

A rendelkezés értelmében, adómentes a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől, palackozott kiszerelésben vásárolt,

  • oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy
  • oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor, borászati termék

juttatása, ha arra

  • reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében,
  • üzleti ajándékként,
  • csekély értékű ajándékként

kerül sor.

A palackozott bor címkéje tartalmazza az oltalom alatt álló eredetmegjelölést, vagy a földrajzi jelzést. 

A kedvező szabály alkalmazhatóságának további feltétele, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is. 

A borászati termékek juttatása után nem kell szja-t és szochó-t fizetni, de a juttatásra vonatkozó egyéb törvényi feltételeket be kell tartani! 

Például, ha a munkáltató csekély értékű ajándékként egy csomagban, két üveg – az adómentességi feltételeknek megfelelő – palackozott bort ad a munkavállalóknak, akkor azok értéke nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát. 

Ha ajándékcsomagot kap a munkavállaló, amibe bort is tesznek, akkor a borral együtt nem haladhatja meg az ajándékcsomag értéke a minimálbér 10 százalékát, de a bor értéke után nem kell a közterheket megfizetni.

Például legyen az ajándékcsomag értéke 20 ezer forint, amiből a bor értéke 5 ezer forint. Ekkor az adó alapja a bor árával csökkentet ajándék értékének, azaz (20 000-5 000=) 15 000 forintnak az 1,18-szorosa (23 600 forint). Ez után kell megfizetni a 15 százalék szja-t (3 540 forintot) és a 13 százalék szochó-t (3 068 forint). 

A leírtak értelmében csak az üzemengedélyes borászattól és nem kis, vagy nagy kereskedőtől történt vásárolt, bor borászati termék juttatása lehet adómentes. 

Például ha egy cég egy étteremben tart a dolgozók részére összejövetelt, ahol a jogszabálynak megfelelő bort, pezsgőt szolgálnak fel, akkor ezek juttatása akkor lesz adómentes, ha azt a cég – és nem az étterem – vásárolja meg az üzemengedélyes borászattól. 

Az adómentes juttatás tárgya a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt borászati termék lehet. Tekintettel arra, hogy a jogszabály az adómentes juttatás tárgyaként kifejezetten az üzemengedélyestől vásárolt borászati terméket jelöli meg, ezért a rendelkezés kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így maga a forgalomba hozó üzemengedélyes által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott saját borászati termékre az adómentesség nem alkalmazható. 

A leírtak alapján, szintén nem áll fenn az adómentesség abban az esetben sem, ha egy cég a borászattól ingyenesen kapott bort adja tovább, például csekély értékű ajándékként, üzleti ajándékként, vagy rendezvény keretében, mivel ebben az esetben sem történt vásárlás.

8.  Adómentes sport és kulturális belépő

Az adómentes juttatási lehetőségnek köszönhetően a kifizetők gyakran juttatnak adómentes sportrendezvényre és kulturális rendezvényekre, kiállításokra belépőket, azonban mindenképpen érdemes az adómentesség feltételeivel tisztában lenni. 

 Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.28. pontja értelmében adómentesen adhat a kifizető ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen:

a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet,

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegyet, bérletet, továbbá a könyvtári beiratkozás díját.

Az adóéven belül legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatást külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben.

Az adómentességnek további feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet nem lehet visszaváltható – ide nem értve a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltását –, továbbá nem adható az említett juttatásokra szóló utalvány. 

Kérdéses lehet, hogy a belépőjegy, illetve bérlet megvásárlásához kapcsolódó kezelési költség, illetve kényelmi díj a belépőjegy vagy bérlet árának a részeként értelmezhető-e, azaz ezek a költségek is az adómentes juttatás részét képezik-e. 

Adózás tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a belépőjegyet kitől, például közvetlenül a színháztól, vagy jegyirodától, személyesen, vagy interneten keresztül vásárolják meg.

A jegyirodák által vásárláskor felszámított, kezelési költség, kényelmi díj beletartozik a juttatás, és így az adómentes juttatás értékébe, hiszen a produkció megtekintéséért ezen díjjakkal növelt árat kell megfizetni. 

A munkáltatók által egyre inkább kedvelt megoldás, hogy egy társasággal kötnek szerződést a belépők, bérletek juttatásával kapcsolatban. A társaság biztosítja, hogy a munkavállalók az adómentesség feltételeinek megfelelő bérletet, jegyet válasszon és kapjon, amelyeket a munkáltató finanszíroz. A finanszírozás úgy történik, hogy a munkáltató a társaság részére előre átadja a munkavállalók részére adható, az adómentesség feltételeinek megfelelő összeget.

A társaság teljes körű adminisztrációt vezet arról, hogy melyik munkavállalónak milyen összegben, milyen juttatást biztosított, amit a munkáltatónak megküld. A munkavállalók által fel nem használt összeget a társaság visszautalja a munkáltatónak. 

Ebben az esetben a társaság szolgáltatást nyújt a munkáltatónak, amely keretében biztosítja, hogy a munkavállalók az adómenteségi feltételeknek megfelelő juttatásban részesüljenek a munkáltatótól.

A juttatás nem tekinthető utalványnak, hiszen a munkavállaló kizárólag jegyet, vagy bérletet kaphat, a részére biztosított, fel nem használt keretösszegéről más-ként nem rendelkezhet, azt másra nem válthatja be.

Nem befolyásolja az adómentességet, ha a munkavállaló ugyan arra a rendez-vényre több jegyet vásárol, hiszen ezekre az eseményekre a jellemzően társaság-gal – családdal, barátokkal – megy a látogató.

Ugyanakkor, ugyanazon rendezvényre történő 15-20 jegy vásárlása esetén, feltételezhető, hogy a munkavállaló azt továbbértékesítés céljából kéri, ez viszont az adómentesség feltételeinek nem felel meg.

9. Online rendezvények 

A korábbi évek járványidőszaka alatt a munkáltatók, kifizetők nem tarthatták meg a szokásos évértékelő, karácsonyi, szilveszteri és más év végi rendezvényeiket. Azonban igény volt rá, hogy a jó kapcsolat ápolása, a munkaerő megtartása, megbecsülése érdekében, reklámcélból ezeket a rendezvényeket mégis megrendezzék. Ezért ezeket a rendezvényeket online módos tartották meg és mivel beváltak, ezért egyes eseményeket továbbra is így tartanak meg. 

Abban az esetben, ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor számos esemény szervezhető az online térben és ezen a módon is adható – a törvényi feltételeknek megfelelő – ajándék. 

Például, egy munkáltató az év végén kulturális belépőket ad a munkavállalóinak, amik színházi előadásokra szólnak. A kulturális belépők az Szja törvény 1. számú melléklet 8.28./b) pontja alapján éves szinten a minimálbér összegét meg nem haladóan adható magánszemélyenként adómentesen (részletek a 8. pont alatt). 

Amennyiben a színházi előadást online lehet megnézni, akkor vizsgálni kell, hogy az élő, vagy felvételről nézhető meg. Abban az esetben, ha a közvetítést élő adásban lehet megnézni, akkor a törvényi feltételek teljesülnek és a jegy juttatása – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – adómentes.

Más a helyzet, ha a jegy felhasználásával a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy az előadást egy megadott időszakban – például négy napos időintervallumban –, akár többször is, az általa választott időpontban megnézze. Ebben az esetben az előadás felvételről nézhető meg, így a törvényi feltételek nem teljesülnek, a jegy nem adható adómentesen. 

Ez a szabály nem csak a színházi előadásokra, hanem más előadó-, zene-, tánc-, cirkuszművészeti előadásokra is vonatkozik, sőt a sportrendezvényekre is. 

Egy másik esetben egy kifizető egy gyermekkorházban kezelt gyermekek részére olyan mikulásünnepséget szervez, amelyhez a résztvevők (gyermekek, szülök) az interneten keresztül egy megadott időpontban kapcsolódhatnak. A műsor egy kis színpadon zajlik, mely keretében egy egy órás műsort adnak elő a résztvevő színészek, majd ezt követően a Mikulás megérkezik és beszélget a gyerekekkel online. A Mikulás által hozott nyolcezer forint értékű ajándékcsomagokat a gyerekek az előadást követően napokban a kórházban vehetik át. 

Tekintettel arra, hogy a kifizető valóban megtartja a rendezvényt és ennek keretében ad ajándékokat a gyermekeknek, ezért a jogszabályi feltételek teljesülnek és a mikulásünnepség és az ajándékok egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé, függetlenül attól, hogy az ajándékokat később kapják meg a gyerekek. 

Ebben az esetben célszerű nyilvántartást vezetni arról, hogy a beteg gyermekek bekapcsolódtak a műsorba, illetve célszerű az élő műsort, vagy annak egy részét felvenni, az esemény igazolásaként megőrizni. 

Ugyan ez a szabály alkalmazható a reprezentációs eseményre is, az online térben ezek a programok is megtarthatók. 

Ugyanakkor ebben az esetben sem felel meg a feltételeknek, ha a rendezvény nem élőben elérhető (nem élőszereplős) a résztvevők számára (például egy előre felvett műsort, mesefilmet játszanak le). Ez a program nem tekinthető rendezvénynek. Azonban, tekintettel arra, hogy nem állapítható meg, hogy egy-egy magánszemély milyen összegű juttatásban részesül, ezért ez megfelel az Szja törvény 70. § (6) bekezdés b) pont első fordulatának, azaz egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Ugyanakkor ebben az esetben, az eseményhez kapcsolódó ajándék juttatására nincs lehetőség.

Kopányiné Mészáros Edda

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra