1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Felelõsség az elektronikus bevallásért

Felelõsség az elektronikus bevallásért

ART 2007-09-12

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

A felelõsség alóli mentesülés a képviselõ részérõl az eddigi gyakorlattól eltérõen nagyobb körültekintést igényel. Ehhez olyan technikákat kell kialakítani a megbízóval, meghatalmazóval való kapcsolatban, amelyek segítségével a képviselõ és a képviselt mulasztása egymástól jól elhatárolható. /RÉSZLET A KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVÉBÕL/

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE
Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi - Ára: 9.990,- Ft + postaköltség. Megjelenik 2007. október 5-én. Szállítás: október 15-ig. Kiadó: ADÓNET.HU Kft. Fizetés számla ellenében átutalással, vagy utánvéttel. Megrendelés: info@onadozo.hu

***

Nem sorolhatók fel teljes körûen azok a hibák, hiányosságok, amelyek a bevallások kitöltése során felmerülhetnek, illetõleg amelyek tekintetében minden kétséget kizáróan elõre megállapítható az adózó vagy a képviselõ felelõssége. Ez annál is inkább igaz, miután az esetek többségében csak az adott egyedi ügy megítélése alapján dönthetõ el, hogy egy hibás adat feltüntetése az adózó vagy a képviselõ tévedését jelenti. Az értelmezés megkönnyítése érdekében törvény meghatározza a hibás bevallás fogalmát, amely nyilvánvalóan a fogalom általános ismérveit ragadja meg. E szerint hibás az a bevallás, amelynél kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményezõ hiányosságát az adóhatóság tárja fel. Ehhez képest a hiányos bevallás szûkebb fogalom, kizárólag valamely adat, tény feltüntetésének hiányát jelenti, amit az adóhatóság, valamint az adózó is feltárhat.
A bevallási késedelem szintén egy olyan mulasztásnak minõsül, ami alapesetben természetesen megalapozhatja a képviselõ felelõsségét. A meghatalmazott, megbízott ugyanis nem pusztán adatot továbbít, hanem az adózó bizonylatai alapján elkészíti, majd benyújtja a bevallást az adózó helyett. Amennyiben az adózó a bevalláshoz szükséges iratokat, adatokat nem bocsátja idõben a meghatalmazott, megbízott rendelkezésére, kimentésnek, igazolási kérelemnek van helye, de nincs akadálya annak sem, hogy a meghatalmazott, megbízott "nullás" bevallást adjon be. Ebben az esetben az idõszak tényleges kötelezettségének megállapításakor önellenõrzést kell benyújtani, az önellenõrzési pótlék pedig nem a meghatalmazottat, megbízottat, hanem az adózót terheli, viszont késedelmes benyújtás miatt mulasztási bírság kiszabására sem kerül sor.
Más a helyzet, ha üzemzavar, áramszünet, és egyéb elháríthatatlan külsõ ok miatt áll be a késedelem. Ezekben az esetekben sem az adózó, sem pedig a képviselõ felelõssége nem állapítható meg, az adóhatóság szankciót jogszerûen nem szabhat ki.
A hatályos szabályozás szerint az adóigazgatásban a szabad bizonyítás elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy jogszabály nem határozza meg valamely tény, körülmény fennállása vagy hiánya tekintetében az adóhatóság által egyedül elfogadható bizonyítási módszert. Ebbõl következõen az, akin adott esetben a bizonyítási teher van, szabadon felhasználhat bármilyen, bizonyításra alkalmas eszközt (igazolási kérelem, adatok, tények igazolása iratokkal, stb.).
A felelõsség alóli mentesülés - tekintettel a kifizetõket, munkáltatókat terhelõ havi bevallási/adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos mulasztásokhoz rendelhetõ bírság mértékére - a képviselõ részérõl talán az eddigi gyakorlattól eltérõen nagyobb körültekintést igényel. Ehhez olyan technikákat kell kialakítani a megbízóval, meghatalmazóval való kapcsolatban, amelyek segítségével a képviselõ és a képviselt mulasztása egymástól jól elhatárolható. Pl. a képviselõnek átadott bizonylatokról, adatokról esetleg írásbeli átvételi elismervény készíthetõ, mellyel a képviselõ a részére átadott és a bevallás alapjául felhasznált dokumentumok átadásának idõpontját, valamint azt tudja bizonyítani, hogy a bevallás valóban a rendelkezésére bocsátott bizonylatokon, adatokon alapul. Természetesen, ha több ezer bizonylatról van szó, nyilvánvaló, hogy nem lehet tételes felsorolást készíteni róluk, de maga az átadás idõpontja bizonyítható.
A felek közötti megbízásban, megállapodásban - a felek esetleges késõbbi jogvitáinak az elkerülése érdekében - fontos lehet rögzíteni a képviselet határait, azaz a képviselõ pontos feladatait, de maga a szerzõdés, megállapodás tartalma az adóhatóság elõtti eljárásban önmagában nem minõsül a felelõsség alól mentesítõ, vagy a felelõsséget megalapozó körülménynek. Ennek oka, hogy az adóhatóság kizárólag az adójogi felelõsséget vizsgálhatja és értékelheti. A polgári jogi szerzõdésekbõl, megállapodásokból eredõ felelõsség vizsgálata nem tartozik és - tekintettel az adójogi és polgári jogi jogviszony összemosásának kizártságára - nem is tartozhat a hatáskörébe.
Amennyiben az adóhatóság hibát, mulasztást állapít meg a bevallás tekintetében, a mulasztási bírságot azzal a személlyel szemben szabja ki, akitõl a teljesítés érkezett. Ha tehát a bevallást a képviselõ írta alá, illetõleg azt elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül a képviselõ a saját egyedi azonosítójának használatával nyújtotta be, úgy a mulasztási bírságot is vele szemben kell kiszabni. A mentesüléshez szükséges bizonyításnak a mulasztási bírságot kiszabó határozattal szemben indított jogorvoslati eljárás során van helye. Sikeres bizonyítás esetén az adóhatóság az eredeti határozatot visszavonja, és új határozatot hoz, melyben most már az adózó terhére állapítja meg a szankciót. Az olyan hibás teljesítés azonban, amely a bevallás benyújtásával összefüggõ jogszabályok, a benyújtással összefüggõ körülmények, technikai feltételek ismeretét feltételezi, az esetek többségében nem értékelhetõk a megbízó terhére, de ennek megállapítása csak az eset összes körülményének vizsgálatával lehetséges.

Önadózó

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra