1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag - részletesen

Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag - részletesen

ART 2010-07-26

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Az Országgyûlés által múlt csütörtökön elfogadott gazdasági és pénzügyi törvénycsomag egyebek között bevezeti az adórendszeren kívüli kereset fogalmát; biztosítja a szabad párlatfõzés lehetõségét; korlátozza a közszférában kifizethetõ jövedelmeket; 98 százalékos adót ró ki a 2 millió forint feletti végkielégítésekre 2010. januárjától visszamenõleg. A 16%-os szja kulcsról itt most nincs szó.

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  Elõfizetési  díj  2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

Elfogadták a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot

    A törvény július 1-tõl csökkenti a társasági adót; a pénzügyi szférát pedig szeptember 30-ig és december 10-ig, két ütemben különadó befizetésére kötelezi; megszûnik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és a devizalapú jelzáloghitelezés.
    A jogszabály mind a foglalkoztató, mind a foglalkoztatott - aki tb-ellátásra nem lesz jogosult - számára adó-, valamint járulékmentessé teszi a háztartási munkát, amelyek körébe a természetes személyek számára végzett következõ tevékenységeket sorolja: lakástakarítás, fõzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés és kertgondozás, amennyiben ezt természetes személyek nem vállalkozóként végzik.
    A mentesség feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése elõtt bejelentse a háztartási alkalmazottat az adóhatósághoz, és alkalmazottanként havonta befizessen 1.000 forint regisztrációs díjat. Ha ezt elmulasztja, az adott hónapban a kifizetés teljes összege után meg kell fizetnie az adót és a járulékokat, s ha a mulasztás terhére róható fel, a magánszemélyt terhelõ közterheket is köteles megfizetni, továbbá 100 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható. A háztartási munkára vonatkozó szabály a kihirdetést követõ napon lép hatályba.
    A kormány a törvénnyel bevezeti a közszférában 98 százalékos különadót a végkielégítésekre (2010. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre): a közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszûnésével összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük, amit a kifizetõnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. A kifizetõt a különadó-alap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.
    A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegbõl a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles. A különadó a törvény hatályba lépését megelõzõen kifizetett jövedelmekre is érvényes, ez esetben az szja-bevallás határidejéig kell megfizetni.
    A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minõsül minden olyan bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott idõközönként vagy a tartós megbízás teljes idõtartamára megilleti. Nem számít be a különadó alapjába a jogviszony megszûnésének évére járó, szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszûnésekor a magánszemélyt megilletõ jubileumi jutalom, illetve a felmentési idõ munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendõ átlagkereset összege, továbbá a szerzõdéses katonák leszerelési segélye.
    A törvény lehetõvé teszi, hogy 500 millió forintos adóalapig 10 százalékos legyen a társasági adó: a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcsot 2010. július 1-jétõl a mostani 50 millió forintos adóalappal szemben 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni, s ehhez nem szabnak feltételeket. Az adókulcs az adóalap 500 millió forintos része után 19 százalék marad. Ugyanez vonatkozik a vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozókra.
    A 2010. január 1. és június 30. közötti idõszakra 50 millió forintig 10 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azok az adózók, akik teljesíteni tudják az ahhoz szükséges feltételeket, a többiek pedig 19 százalékos kulcsot. A 2010. július 1-jétõl december 31-ig terjedõ idõszakban 250 millió forintig 10 százalék az adókulcs, és megszûnnek a feltételek, a 250 millió forint feletti összegre pedig 19 százalék az adó.
    Az szja-törvény módosításával a magánszemélyeknek az ingatlan bérbeadáshoz nem kell egyéni vállalkozóvá válniuk, ugyanez vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyekre is.
    Az ingatlan bérbeadási (egyéb szálláshely szolgáltatási) tevékenységet önálló tevékenységként folytató magánszemélyek bevételükkel szemben értékcsökkenési leírást számolhatnak el az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint.
    Az adózás rendjérõl szóló törvény módosításával a magánszemélyek ingatlan bérbe/haszonbérbe adása esetén mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, és nem kell adószámot kérniük, ha e tevékenységre nem választják az áfafizetési kötelezettséget.
    A törvény kihirdetését követõ harmadik naptól illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozást: az illetéktörvény módosítása illetékmentessé teszi az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrészt, illetve ajándékot.
    A törvény szerint mentes az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerzõdésben a termõföld, a tanya és a mezõgazdasági termelõtevékenységhez szükséges mûvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezõgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékû jog ingyenes átengedése.
    Megszûnik a nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adó: a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a vízi jármûvek, a légi jármûvek, valamint a nagy teljesítményû személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló törvényt; a 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni.

Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás

    Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék.
    Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktõl függ az illeték mértéke. Például lakás öröklése esetén az örökhagyó házastársa, mostoha és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelõszülõje 18 millió forintig 2,5 százalék, 18 és 35 millió forint között 6 százalék, a felett pedig 11 százalék illetéket fizet, míg lakás ajándékozása esetén ugyanennél a rokonsági foknál és értékeknél 5, 8, illetve 12 százalék az illeték mértéke.
    Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerzõdésben a termõföld, a tanya és a mezõgazdasági termelõtevékenységhez szükséges mûvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezõgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékû jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.
    Az egyenes ági rokonokra, illetve az ingatlannal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átadására vonatkozó illetékmentességet a 2010. július 1-jéig az adóhatóság által jogerõsen el nem bírált ügyekben, a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott mezõgazdasági ingatlanokra, eszközökre vonatkozó illetékmentességet pedig a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerõsen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
    Az illetéktörvény módosítása a törvény kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

Megszûnt a nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adó

    A törvénycsomag részeként a parlament hatályon kívül helyezte a vízi jármûvek, a légi jármûvek, valamint a nagy teljesítményû személygépkocsik adójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adóról szóló törvényt. A 2010-re bevallott adó második részletét már nem kell megfizetni. Ha valaki az idei évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, a különbözetet visszakövetelheti az adóhatóságtól.
     
Kincstárnoki rendszer helyett költségvetési (fõ)felügyelõk lesznek

    Az államháztartási törvény módosításával a kincstárnoki rendszert az úgynevezett költségvetési (fõ)felügyelõi rendszer válthatja fel. A (fõ)felügyelõk fõállásban, kormánytisztviselõként látják el feladatukat. Az új szabályozás az úgynevezett alkotmányos fejezeteket és az önkormányzati rendszert nem érinti. A költségvetési (fõ)felügyelõk tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.
    A központi költségvetésbõl nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. Ez azonban a pénzbeli szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elõsegítõ képzési támogatásokra nem vonatkozik.
    A zárószavazás napján kikerült ugyanakkor a törvénybõl az a rendelkezés, amely szerint a támogatást az is kizárja, ha a kedvezményezett által az államháztartás alrendszereinek terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétõl eltérõen felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkezõ szerv elrendelte, és azt a kötelezett nem fizette meg. A módosító javaslat ezt azzal indokolta, hogy azon támogatásokról, amelyek visszakövetelésérõl az azt folyósító állami szerv döntött, de nem lehet adók módjára behajtani, sem az adóhatóságnak, sem a kincstárnak nincs tudomása, a rendelkezés végrehajthatósága ily módon nem megoldott.
    Csökkent a támogatások kedvezményezettjeit terhelõ adminisztrációs teher: ezután nem kell igazolásokat kérni, a támogató a folyósítás elõtt elektronikus úton, a kincstár, illetve az adóhatóságok tájékoztatása alapján ellenõrzi a köztartozást.

Egyszerûsödtek a beruházások engedélyezési eljárásai

    Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló törvényben foglalt feltételek, és a törvény hatálya kiterjed a 90 millió forintnál nagyobb értékû és legalább 15 fõ foglalkoztatását vállaló beruházásokra.
    Azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért, valamint az eljárásban közremûködõ szakhatóságok eljárásáért nem kell illetéket, illetve igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérõ, egyszerûbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak.

Kétmilliós bérplafon a közszférában

    A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az elõzõ évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselõk körében pedig a politikai tanácsadókra és fõtanácsadókra, továbbá a vezetõ tanácsos és fõtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetõkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra és a kormányhivatal alkalmazottaira is.
    A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejûleg a bérplafon mértékére csökkennek.
    A PSZÁF elnökének a felügyelettõl származó havi keresete az elõzõ évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, az alelnököké annak kilencszerese lehet. A bérplafon a jegybank elnökének keresetére is vonatkozik, így befolyásolja az MNB alelnökeinek, a monetáris tanács további tagjainak, illetve a felügyelõ bizottság tagjainak jövedelmét is.

Szabad pálinkafõzés

    A jövedéki adóról szóló törvény módosításával adómentessé vált a magánfõzõ által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben elõállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfõzést folytatni csak a magánfõzõ személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafõzõ berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. A bérfõzdében lepároltatott saját gyümölcscefre is adómentes lesz évi 50 literig. Az egy háztartásban élõk által fõzött, illetve fõzetett mennyiségeket egybe kell számítani. A magánfõzést három nappal korábban be kell jelenteni a vámhatóságnál.

Megszûnik a devizaalapú jelzáloghitelezés

    Nem lehet jelzálogjogot bejegyezni magánszemélyek devizaalapú hitelei mögé a tulajdonukban álló ingatlanra. A rendelkezés csak a törvény hatálybalépését követõen megkötött szerzõdésekre vonatkozik. A korábban megkötött devizaalapú kölcsönök kiváltására, valamint a fedezetcserére továbbra is lehetõség lesz. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.

Nem lett lex Járai

    A pénzügyi szervezeteknek a csütörtökön elfogadott törvény szerint különadót kell fizetniük, az eredeti javaslaton azonban több ponton is  változtatott a nemzetgazdasági miniszter által a zárószavazás elõtt benyújtott módosító indítvány. Így a tevékenységi engedélyüket elsõ alkalommal 2007. június 1-jét követõen megszerzõ biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót, vagyis nem lesz lex Járai. A biztosítók adókulcsa végül a legutóbb javasolt 5,8 százalék helyett 6,2 százalék lett.
    A takarékszövetkezetek kedvezménye megmaradt, de végül úgy oldották meg, hogy a hitelintézetek esetében a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,5 százalék lett az adó.
    A pénzügyi közvetítõket kivették az adófizetési kötelezettség alól, aminek indoka az volt, hogy a nettó árbevétel alapján történõ adófizetés többségüknél jelentõs veszteségeket okozna, egy részüket ellehetetlenítené. Így a Magyar Postának sem kell különadót fizetnie. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa végül nem 6, hanem 6,5 százalék lett.
    A hitelintézeteknél a különadó alapja a 2009. évi módosított mérlegfõösszeg, a biztosítóknál a korrigált díj összege (ennek definíciója módosult), az egyéb pénzügyi szervezeteknél pedig jellegük szerint a 2009. évi kamat- valamint díj- és jutalékeredmény, a korrigált nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon.
    Az adót az idén két egyenlõ részletben, szeptember 30-ig és december 10-ig kell megfizetni, és a 2010. évi adózás elõtti eredmény terhére kell elszámolni.
    A pénzügyi szervezeteket 2011-ben 200 milliárd forint különadó terheli, amelynek részletes feltételeit külön törvény határozza meg, ahogy a 2012. évi különadó feltételeit is.

Módosult a Stabilitási törvény

    A Stabilitási törvény módosításával megteremtõdött annak a jogalapja, hogy az államot a kibocsátott osztalékelsõbbségi részvény után idõarányos megtérítés illesse meg akkor is, ha a részvényeket az állami tõkeemelésben részesült hitelintézet olyan idõpontban vásárolta vissza, amikor az adott évi osztalékról még nem döntöttek. A javaslatban foglaltakat a már megvalósult tõkejuttatásra is alkalmazni lehet.

Közalapítvány helyett nonprofit társaság

    Közalapítvány, illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott alapítvány megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági társaságot lehet ezután létrehozni, amennyiben céljai e formában hatékonyabban megvalósíthatóak. A csütörtökön elfogadott törvény szerint ezt nemcsak az állami, hanem bármelyik másik alapító is kezdeményezheti. A megszüntetési eljárást soron kívül kell lefolytatnia a bíróságnak.
    A megszûnõ közalapítvány vagyona a nonprofit társaság tulajdonába kerül azzal, hogy a társaság megszûnése esetén sem lehet felosztani tagjai (részvényesei) között. A megszüntetetett alapítvány alapítói a nonprofit társaságban taggá válhatnak, ennek feltétele meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése. Az állami alapító köteles lehetõséget biztosítani a kisebbségi részesedés megszerzésére a megszüntetett alapítvány (közalapítvány) államháztartáson kívüli alapítója számára.
    A rendelkezés a törvény kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. A kormány a hatályba lépéssel egyidejûleg kezdeményezi a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését, és az alapítvány céljának megfelelõ nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezetként való létrehozását.

Aktív szereplõvé válik az állam a magyar földpiacon

    Várhatóan már szeptember elsejétõl ismét az agrárügyekért felelõs vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap (NFA) mûködését, miután a parlament elfogadta a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, amelynek alapján az állam az eddiginél aktívabb szereplõjévé válik a magyar földpiacnak.
    E törekvést szolgálja a hatályos földtörvény módosításával az, hogy az állam elsõ helyen saját magát jelölte meg az elõvásárlási és a földhaszonbérleti jog gyakorlójának. Így a törvény megfogalmazása szerint a tulajdonában lévõ termõföldvagyonnal a magyar állam ésszerûen, és a maga által meghatározott birtokpolitikai céloknak megfelelõen tud majd gazdálkodni. Azaz minden Magyarországon zajló földügyletbe aktív szereplõként léphet be, amennyiben érdekei megkívánják.
    Az Országgyûlés 320 igen és 33 nem szavazattal fogadta el csütörtökön a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot. Nemmel két fideszes képviselõ (Braun Márton és Lezsák Sándor) és az MSZP-frakció szavazott.

Augusztustól jelentõsen módosul a közbeszerzési törvény

    A fedezetkezelõ helyett a fõvállalkozó kifizetéseit szigorító szabályok, a teljesítési garancia korlátok közé szorítása, és új Közbeszerzések Tanácsa választása - egyebek mellett ezeket tartalmazza a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet csütörtökön fogadott el a parlament.
    Az Országgyûlés 307 igen szavazattal és 49 nem szavazattal fogadta el a javaslatot.
    A módosításba Manninger Jenõ (Fidesz) képviselõ javaslatára került be az a változás, hogy a Közbeszerzések Tanácsát augusztus 16-ig újjá kell alakítani, és a tanács új elnököt, valamint alelnököt választ, ezzel a jelenlegi vezetõ tisztségviselõk megbízása megszûnik.
    A tanács létszáma a jelenlegi 19 tagról 10-re csökken.

    Alkotmánymódosítás teszi lehetõvé az állami szférában a különadót

    Különadó kiszabását teszi lehetõvé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütközõ jövedelmeire a csütörtökön elfogadott alkotmánymódosítás, amely rendelkezik arról is, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el.
    Az Országgyûlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást. Nemmel az MSZP- és az LMP-frakció szavazott.
    Az alaptörvényben rögzítették: minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.
 

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat  ilyen élethelyzetekre.  Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra