1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Generálkivitelezõ teljesítése, mint értékesítés

Generálkivitelezõ teljesítése, mint értékesítés

ART 2008-09-14

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Jelenleg az építõiparban problémát okoz a teljesítési idõpont meghatározása, ha a felek nem állapodnak meg konkrét részteljesítésekben, nem osszák fel az ügyletet elõre, úgymond természetben, fizikailag, hanem havonta állapítják meg a felmért, adott hónapban ténylegesen teljesített szolgáltatás ellenértékét a beépített anyag és a megállapított rezsióradíj alapján.

ÖNADÓZÓ HÍRLEVÉL – hogy a könyvelés rendben legyen!

Gyors és pontos adózási információk heti rendszerességgel. Megbízható válaszok a gyakorlati problémákra. A feliratkozás ingyenes, és egyéb kötelezettséggel sem jár, csak az e-mail címet kell megadni. Bónuszként a feliratkozással azonnal letölthetõ egy szabadon választott szakmai e-kézikönyv.

***

Az építési szerzõdés keretében történõ termékátadás  az áfában termékértékesítésnek minõsül, ha a kivitelezõ produktumát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A rendelkezés a polgárjog alapján szolgáltatásnak minõsülõ ügyletet átminõsíti termékértékesítésnek. Az ügylet teljesítési idõpontját a tényállásszerû megvalósulásnak idõpontjában kell meghatározni. A tényállásszerû megvalósulást a feleknek kell megállapítani a szerzõdésben. Gyakorlatilag a tényállásszerû megvalósulás a kikötött minõségi és mennyiségi feltételek teljesülésének idõpontjában határozható meg, amely idõponttól kezdve az ügylet teljes ellenértéke követelhetõ.

Ha két adóalany között jön létre az ügylet, akik megfelelnek a fordított adózás feltételeinek, akkor az adót a vevõ fogja megállapítani, de nem a számlán feltüntetett teljesítési idõpontban, hanem a 60. §-ban foglalt szabályoknak megfelelõen. A kivitelezõnek azonban a teljesítési idõpontot szerepeltetni kell a kiállított számlán.

Építési szerzõdés alapján létrehozott ingatlan esetén az eddigi gyakorlat és a Ptk. idevágó rendelkezései szerint részteljesítésekben is megállapodhattak a felek. A hatósági jogértelmezés bizonytalan volt a részteljesítés alkalmazhatóságának tekintetében. A problémakör abban gyökeredzik, hogy az építési munka természetben osztható-e vagy sem, a szerzõ véleménye szerint a természetbeni oszthatóságnak semmi akadálya nincs, így a ha a felek megállapodnak a tejesítés konkrét mûszaki tartalom szerinti felosztásában, akkor a részteljesítés is teljesítésnek fog minõsülni. Lényeges, hogy tényleges mennyiségi és minõségi követelményeket kell kikötni a részteljesítéshez, és lehetõelg nem százalékos készültségi fokról kell megállapodni.

A teljesítési idõpont számlán történõ feltüntetésének szükségszerûségét az Áfa tv. 169. § g) pontja írja elõ. A dátum feltüntetésére azért van szükség, mivel az adott idõpontot tartalmazó adóbevallási idõszakban kell szerepeltetni az adóáthárításos ügyletrõl kiállított számla adó tartalmát az értékesítõ adóbevallásában.

Némileg elveszti a jelentõségét az idõpont az esetben mikor a vevõ az adófizetésre kötelezett, a fordított adózás szabályai miatt. A fordított adózás esetén a vevõ a fizetendõ adót nem a teljesítési idõpontot tartalmazó adóelszámolási  idõszakban vallja, hanem az Áfa tv. 60. §-ban említett idõpontok közül a legkorábbiban. A szerzõdés szerinti teljesítési idõpontnak jelentõsége lehet az egyik idõpont szempontjából, a (szerzõdés szerinti) teljesítést követõ hónap 15.-i napjának meghatározásához. Azonban a fordított adózás esetén, mivel a szolgáltatásnyújtónak elemi érdeke a számla átadása a vevõjének, így gyakorlatilag a számla átadása a legkorábbi idõpont, így akkor keletkezik az adófizetési kötelezettség a vevõnél.

Jelenleg az építõiparban problémát okoz a teljesítési idõpont meghatározása, ha a felek nem állapodnak meg konkrét részteljesítésekben, nem osszák fel az ügyletet elõre, úgymond természetben, fizikailag, hanem havonta állapítják meg a felmért, adott hónapban ténylegesen teljesített szolgáltatás ellenértékét a beépített anyag és a megállapított rezsióradíj alapján.

Az Áfa tv. 55.-59. §-i megosztották a magyar adózói társadalmat. Az elõzõ évekhez képest merõben új szabályozás rengeteg bizonytalanságot okoz a gazdálkodók körében. Továbbá nincs kiforrott joggyakorlata az új szabályok alkalmazásának. Ugyanakkor bizonyos érdekütközés kimutatható a szerzõdõ felek között a teljesítési idõpontra vonatkozó szabályok alkalmazása során. A fizetési határidõs szabály alkalmazása elõnyt jelent a szállítónak, mivel így az adót akkor kell vallania, mikor már vélhetõen megkapta a szolgáltatásának ellenértékét. A tényállásszerû teljesítés, pedig a vevõnek kedvez, mert hosszú fizetési határidõnél a még ki nem fizetett számlák adótartalmát levonásba helyezheti. Ezen érdekütközés a fordított adózás alkalmazása esetén nem áll fenn.

Véleményem szerint az 55. § (1) bekezdése akkor alkalmazandó, ha a felek a jó teljesítést mennyiségi és minõségi kritériumok teljesüléséhez egyaránt kötik. A törvényi szöveg értelmében az adófizetési kötelezettséget, annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerûen megvalósul”. Vagyis a 55. § (1) bekezdés és az 57. § (1) bekezdés alkalmazásának szempontjából, szükséges a feleknek kikötni egy olyan mennyiségi, minõségi feltételt (együttesen) amelynek bekövetkezése tényszerûen ellenõrizhetõ. Ha nem kötnek ki tényállásszerûen bekövetkezõ mennyiségi, minõségi feltételt, hanem havonta mérik fel az elvégzett munkát úgy a tényállásszerû teljesítés idõpontja gyakorlatilag nem állapítható meg.

Ha a szerzõdõ felek nem kötnek ki mennyiségi feltételt, hanem idõszakonként számolják össze a teljesítmények volumenét, ellenértékét, úgy az ügylet teljesítési idõpontjára az 58. § (1) bekezdése, mint speciális szabály alkalmazandó, vagyis a teljesítési idõpont a havi ellenérték esedékessége lesz.

A kérdéskörben több egymásnak ellentmondó álláspont született, de jelenleg az általam említett értelmezés nyelvtanilag és logikailag egyaránt elfogadható és költségvetési szempontból a fordított adózás szabályai miatt semleges hatású.  Ha a vevõ nem kívánja elfogadni fizetési határidõvel a számlát, akkor az eladónak komoly adókockázata nincs a szerintem téves idõpont szerepeltetése miatt, mivel neki effektív adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, maximum 500.000 Ft mulasztási bírsággal sújtható (de szerintem a jelenlegi bizonytalan helyzetben az adóhatóság nem szab ki ezért bírságot).

A téves idõpont miatt a vevõnek lehet adókockázata a levonási jog érvényesítése szempontjából, mivel ha nem tartalmaz minden adatot a számla helyesen, akkor a levonási jog kifogásolható, bár véleményem szerint a levonási jog elutasítása a teljesítési idõpont miatt fordított adózással megállapított adó esetén hatósági céltévesztésnek minõsülne.

Vira Sándor
vira@vnet.hu  

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2008/9. számában olvasható/

***

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj  2008. évben még 1.100,-Ft/hó. Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs! Elõfizethetõ: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010  info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra