KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE - Ára: 9.900,- Ft + postaköltség. Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 576 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. www.kezikonyvek.hu MEGRENDELÉS: info@onadozo.hu

***

I. Hogyan válasszunk ügyviteli szoftvert?

Az ügyviteli szoftverek kiválasztásánál elsõsorban a könyvelést vállalkozásban végzõ - otthon, illetve könyvelõirodában könyvelõ - kollégák segítségére szeretnénk lenni. Nem térnénk ki a multinacionális cégek ügyviteli szoftvereinek kiválasztási kritériumaira, hisz ilyen cégeknél ez menedzsment szintû döntést igényel.

II. Elvárások az ügyviteli szoftverrel szemben

Meg kell vizsgálnunk, hogy mire is fogjuk használni a szoftvert, melyek az elvárásaink a szoftverrel szemben és milyen korlátokat kell figyelembe vennünk. Az alábbi esetek fordulnak elõ:

1. A szoftver adott, nagyobb cégeknél a cég saját szoftvereivel végeznek bérkönyvelést kollégáink, vállalkozói szerzõdés alapján, ilyen esetben eléggé adottak a körülmények, az igényeiket megfogalmazva, a szoftver cég általában (tanácsadó óradíj díjazásért) „testre szabja” a szoftvert az igények szerint. Ezen estekben általában megfelelõ a szoftver támogatottság (természetesen, itt jobban meg is engedhetik maguknak anyagilag).

2. Az ügyfél beleszólást szeretne a szoftver kiválasztásába, tervez további ügyviteli modult is csatlakoztatni hozzá, más anya/leány cégénél is azt a szoftvert használják vagy más szempontok (jövõbeli tervek) miatt vannak kikötései. Ezek a kikötések általában korlátozzák a választási lehetõségeinket.

3.    Szabadon választhatunk, vagyis szabad kezet kapuk a szoftver kiválasztásához.
Ez annyira nem is egyszerû ma a tömérdek szoftver ajánlat útvesztõjében. Vannak támogató cégek, akik segítik a kiválasztást és az internet is nagy segítséget jelenthet.
Ilyen esetben saját magunknak meg kell fogalmaznunk az igényeinket, számba kell venni az ügyfélkörünket, melyik az a „cél” közönség, akinek szolgáltatunk. Az Õ igényeik kiszolgálása az egyik fõ cél, a másik, hogy minél hatékonyabb idõráfordítással tudjuk teljesíteni a szerzõdésben foglaltakat. Célszerû listát készíteni a jövendõbeli könyvelési szoftverünkkel támasztott elvárásainkról, mi az,  ami feltétlenül szükséges, és mi az, ami jó ha van. Vegyük figyelembe azt is, hogy lehet, hogy most nincs szükségünk bizonyos funkciókra, ha eddig nem használtunk számunkra idegen funkciókat, attól még hasznosak lehetnek és könnyíthetnek a munkánkon. Új igények fogalmazódnak meg a „piacon” pl. sok multinacionális cég már tanfolyamokat szervez az elektronikus számlázásra és adatkezelésre. Hasznos, ha a program kiválasztásánál számolunk az esetleges jövõbeni igényekkel.

A kiválasztásánál az alábbi szempontok megfontolása, igények megfogalmazása fontos:

-    Mire fogjuk használni, kizárólag fõkönyvi nyilvántartás vezetésére?
-    Kik lesznek a felhasználók? Alkalmazott vagy alvállalkozó is fogja-e majd használni?
-    Milyen fokú számítástechnikai ismeretei vannak például az adatrögzítõnek, képes lesz-e majd használni?
-    Milyen bizonylatokat szükséges elõállítani a szoftverrel? Fõkönyvi kivonat, könyvelési naplók, fõkönyvi kartonok, vevõi-szállítói folyószámlák, áfa analitikák, mérleg eredmény-kimutatás stb. Vannak-e az ügyfélnek különleges igényei - havi riportok, jelentések, vezetõi számvitel?
-    Ki fogja végezni a bérszámfejtést? Ha mi végezzük, akkor van-e a programnak bérszámfejtõ modulja, ha nincs, tud-e külsõ adatokat fogadni, importálni más rendszerbõl?
-    Más speciális igények, pl. szükséges-e pénztárbizonylatot vezetni.

III. Az ügyviteli programmal szemben támasztott konkrét elvárások

Nézzünk egy példát arra, hogy milyen elvárásokat fogalmazhatunk meg, illetve milyen szempontokat tarthatunk fontosnak, ha most kellene szoftvert választanunk. Szeretnénk rávilágítani, hogy melyek a legtöbb programnak a kritikus pontjai, melyekre külön érdemes figyelmet szentelni. (A szoftver, vagy program kifejezés alatt a továbbiakban a választandó ügyviteli-könyvviteli szoftvert értjük külön magyarázat nélkül.)

1. Tárgyi eszközök

•    Van-e tárgyi eszköz modulja a kiválasztott szoftvernek?
•    Számítógéppel szeretném-e nyilvántartani a tárgyi eszközöket, vagy maradok a hagyományos kézi kartonoknál (modernebb verzióban, Excel táblánál)? Ha az ügyfeleim nagy részének nincs sok tárgyi eszköze, nem biztos, hogy költség- és erõforrás hatékony a számítógépes nyilvántartás. Ugyanakkor, ha sok tárgyi eszköz van, és szükséges havi gyakorisággal jelenteni az aktuális havi értékcsökkenést (vagy ha a számviteli politikámban úgy rendelkeztem, hogy havonta számolom el) akkor nagyban megkönnyítheti a dolgom, ha szoftvert használok.
•    Vizsgálnom kell, hogy a szoftver képes-e elkülönítetten kimutatni a Számviteli törvény szerint elszámolható értékcsökkenést, valamint a Társasági adótörvény szerintit is. Készíthetõ-e üzembe helyezési jegyzõkönyv a szoftver segítségével? Tud-e tárgyi eszköz leltárt készíteni (leltári egységet létrehozni), oly módon, hogy az a fizikai leltár felvétellel összehasonlítható legyen?
•    Tud-e automatikus feladást a fõkönyv felé havonta vagy az év végén, vagy manuálisan kell rögzíteni?
•    Hogyan kezeli a „rá” aktiválásokat (létezõ eszközre aktiválást), a kivezetéseket, hogyan tartja nyilván a maradvány értékeket?
•    Év végén tud-e készíteni a kiegészítõ melléklet specifikus részének tételes elõírása szerinti befektetési tükröt, ha nem, akkor minimális elvárásként hozza-e külön a nyitó adatokat?
•    Hasznos, ha képes a támogatásból megvalósult beruházásokat külön kezelni, mivel ezekben az esetekben képesnek kell lennem figyelemmel kísérni a bekerülési érték költségenkénti elszámolásakor, hogy a passzív idõbeli elhatárolásokat milyen mértékben szüntetem meg a rendkívüli bevételekkel szemben.
•    További fontos szempont lehet, hogy a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök esetében, képes legyen figyelni, hogy meddig nem érvényesíthetõ Tao törvény szerinti értékcsökkenés.

•    Mennyire áttekinthetõk, világosan, egyszerûen értelmezhetõk-e a program által létrehozott listák, lekérdezések?

2. Anyag - áru

•    A vállalkozó könyvelõket az anyagokkal, árukkal kapcsolatosan döntõen az érinti, hogy a vállalkozó saját döntésétõl függõen vezet-e év közben folyamatos értékbeli vagy mennyiségi (és értékbeli) nyilvántartást, vagy pedig nem.
•    A vásárolt készleteket bekerülési értéken (beszerzési értéken) veszik-e nyilvántartásba? Általában ez a jellemzõ, valamint általában év végén leltározással állapítják meg a készlet értékét.
•    Ha olyan céget könyvelünk, ahol vezetnek év közben folyamatos készletnyilvántartást, akkor a „raktár” a havi záráskor szolgáltat számunkra adatokat.
•    A program kiválasztása során a készletek témakörével akkor kell foglalkoznunk, ha pl. komplett gazdasági ügyintézést vállalunk, mely a raktári bevét jegyek és kiadási jegyek mozgásának rögzítését is feltételezi, vagyis készletgazdálkodást is végzünk. Ilyen esetben már nagyon fontos szempont, hogy a programnak van-e készlet nyilvántartó modulja. Tud-e közvetlen fõkönyvi feladást készíteni a havi zárlatot követõen?  Képes-e kezelni a különbözõ értékelésnek megfelelõen választott elszámolási módok szerint pl. átlagos beszerzési áron, vagy FIFO módszer szerint?

3.    Vevõk – szállítók - a folyószámlát érintõ kritériumok vizsgálata

•    Nagyon fontos, hogy a választott program kiválóan kezelje a folyószámlát úgy a vevõk, mint a szállítók vonatkozásában. Sok felesleges munkától „kímélhetjük meg magunkat”, ha a kiválasztott program tesztelésénél alaposak vagyunk.
•    Vizsgáljunk meg néhány lehetõséget. Könyvelésre kapjuk meg a számlákat, mi magunk rögzítjük, meg kell néznünk, hogy a számla hivatkozás (számla sorszáma) belefér-e az erre a célra rendelkezésre álló mezõbe? Van olyan program is, amely csak nyolc számjegyet enged beírni, (Pl. azt, hogy 2007/700011001 már nem tudom rögzíteni) bár a mai Windows-os verzióknál ez már ritka. De foglalkoznom kell vele, hogy szisztematikusan akkor csak az utolsó pl. hat számot írjam be  mindig és mondjuk ne az elsõ hatot (folyószámla egyeztetéseknél látszik, ha nem egy személy könyvelte a bizonylatokat, mert eltér a rögzítés karakterisztikája). Ha alkalmazottal vagy alvállalkozóval könyveltetek, akkor ezeket az egyértelmûség kedvéért szükséges írásban rögzíteni, így is épp elég feladat lesz a banki utalásoknál beazonosítani, a tételeket.
•    Van-e a programon automata-kontírozási lehetõség? Nem minden programnál van lehetõség a részleges automata kontírozás választására, esetenként csak két választási lehetõségünk van, vagy az automata-kontírozást használjuk, vagy teljesen manuálisan rögzítünk. A teljes automata kontírozásnál ez azt jelenti, hogy minden új gazdasági eseményre létre kell hozni egy új kontír-kódot. Ez fontos lehet például, ha adatrögzítõnk nem kellõen képzett, ilyen esetben elegendõ lehet, ha a megfelelõ kontír-kódot jelöljük, pl. 101 (= T 311, K911, K467). A rögzítõ ennek megfelelõen könyvel és ez nagyban megkönnyítheti, felgyorsíthatja a rögzítési munkát. A nagy mennyiségû, azonos gazdasági eseményt tükrözõ számlák esetében hasznos az automata-kontírozás, vagy abban az esetben, ha adatrögzítõ végzi ezt a munkát, azonban a vegyes tételek esetében már kissé nehézkessé válhat.
•    Külsõ rendszerbõl fogadjuk-e be a számlákat - így lehetõség nyílik arra, hogy - fõleg sok kimenõ számlával rendelkezõ cégeknél - megspóroljuk a vevõ számlák rögzítését. Az úgynevezett DOS-os verziójú régebbi szoftverek is képesek külsõ adatokat fogadni, egy megfelelõ átalakító szoftver segítségével (ennek a tesztelése idõigényes, de éves szinten valószínûleg megéri).
•    Integrált rendszernél az elõbbieknek nem szabad problémát jelentenie, hiszen egyazon rendszerbõl vesszük át az adatokat. A szoftver kiválasztásánál itt fontos szempont lehet, hogy integrált rendszer esetében az ügyfelünk, egy floppy lemez, CD, Pendrive (külsõ adathordozó) segítségével vagy on-line módon belsõ adathordozó segítségével tud-e adatokat átadni.

Követelmények a folyószámlát érintõ gazdasági események könyvelhetõségével szemben:

•    Adatrögzítés során figyelmeztet-e, hogy hibás a dátum, pl. nem egyezik a teljesítés és könyvelési hónap amiben dolgozom? Jelzi-e ha véletlenül ugyan azon a sorszámú számlát akarom rögzíteni?  Megtiltja-e hogy ugyanolyan számú számlát rögzítsek (ez szállítói számlák esetében gond lehet, ha tiltja a program, mert a Nagy Bt-nek meg a Kis Kft-nek is lehet 2007/05-ös sorszámú számlája). Jó, ha figyelmeztet, a duplikált sorozat számra, de ha meggyõzõdtem róla, hogy ez más partner, akkor engedje lekönyvelni.
•    Folyószámla összerendelés automatikusan történik-e, (összerendezés, kipontozás, párosítás) automatikusan összepontozza-e a folyószámla tételeket a pénzügyi teljesítéskor? Összevezeti-e automatikusan a”stornó” helyesbítõ számlákat? Lehet-e hivatkozást megadni a „stornó számla” eredetijére vonatkozóan? Bizonyára többen közülünk vettek már át olyan céget, hogy a nyitott folyószámla „kipontozatlan” akár több oldal is volt, mert pl. ha a számla sorszám hivatkozásban egy szám, vagy betû eltérés volt akkor már nem pontozta össze a program.
•    Enged-e pl. beérkezõ bankot folyószámlára könyvelni, melyben Kis Bt. utal nekem számlaszámra hivatkozással, de nekem a folyószámlán nem jelenik meg a párja? Vagy folyószámlát nem érintõen csak a fõkönyvre engedi a beérkezett összeget könyvelni? Lehet-e folyószámla - fõkönyv egyezetõ listát lekérni? Van-e egyeztetõ lista a folyószámlát nem érintõ tételekrõl?
•    Tudok-e partnerre, számla számra, esetleg számlaértékre (Ft vagy deviza) való hivatkozással keresni a folyószámla analitikában?
•    Devizás tételek esetén tud-e automatikus árfolyam különbözeteket elszámolni? Az év végi átértékeléseket be lehet-e állítani? Tud-e árfolyam átértékelést „szimulálni” a program,  pl. hogy meg tudjam állapítani, hogy a számviteli politikámban jelentõsnek nyilvánított árfolyam különbözet mekkora összeg, el kell-e számolnom?
•    Tud-e korosító listát készíteni? Vevõk értékvesztésének megállapítása miatt, illetve cash-flow tervezés miatt egyre több tulajdonos tart igényt korosító listára, és a könyvvizsgálóknak is kérik.
•    Tudok-e fizetési felszólítást nyomtatni a programból? Tud-e egyenleg-közlõt nyomtatni? Ideális esetben el tudom-e azt menteni pdf. formátumban, majd e-mailban továbbítani?
(....)

4.  Pénzeszközök

•    Abban az esetben, ha a házi pénztárat is nekünk „kell” vezetni, érdemes megnézni, hogy egy külön pénztár modul-e az ideális megoldás (melyet tulajdonképpen a kézzel való kitöltés helyett használunk, és számítógépes úton állítunk elõ), vagy érdemesebb egy integrált rendszerben gondolkodni. Ekkor a pénztárbizonylatokat az ügyfél is elõállíthatja, és mi feladjuk (kontírozás, fõkönyvi számlákhoz való hozzárendelés után, vagy bizonyos esetekben csak ellenõrzés után) a fõkönyvi modulba. Általában ma már minden pénztárnyilvántartó program képes pénztárjelentést és címletjegyzéket elõállítani. Vannak olyan könyvelõ programok is, ahol be lehet állítani a paraméterezéseknél, hogy könyvelés közben nyomtasson-e pénztárbizonylatot, vagy sem. Ma már az érvényben lévõ jogszabályok alapján a pénztárkezelés, a pénztárbizonylatok kiállítása jellemzõen az ügyfelek feladata.
•    Deviza számlák: a számviteli politikában rögzített választott értékelési mód szerint kell a valuta- és deviza-készleteket nyilvántartani.
Ezek a következõk lehetnek:
a) nyilvántartási (elszámoló) árfolyamon. Az átlagolás egyik különleges formája a nyilvántartási ár és az árfolyam különbözet alkalmazása. A keletkezõ árfolyam különbözetet meghatározott idõközönként (havonta, negyedévente) meg kell osztani a valuta-, devizakészlet és a felhasználás között. Számítógépes nyilvántartás esetén ez a megoldás nem javasolt.
b) FIFO módszer, az elõször bekerült pénzeszközt kell elõször kivezetni a könyvekbõl, tapasztalatom szerint kevés program tudja jól kezelni.
c) A Szvt. szerint lehet még átlagolási módszert is alkalmazni, a törvény nem nevesíti az átlagolási módszereket, lehet éves átlag, csúsztatott átlag. Számítógépes nyilvántartás esetén célszerû ezt választani, és a számviteli politikában is ezt rögzíteni. Vizsgálni kell, hogy a választott szoftver hogyan kezeli a deviza-, valuta készletek nyilvántartását. Deviza számlák vonatkozásában a vevõk és szállítók esetében már volt szó az év végi átértékelési különbözetek kezelésének vizsgálatára.
(....)

5. Aktív, passzív elhatárolások

Egyes programok képesek az elhatárolásokat is automatikusan kezelni, azonban nem mindig teljesen szabályos módon, úgy, hogy amit elõzõ év december 31-én elhatároltam, a program a következõ év nyitáskor január 01-napjával visszavezeti. Érdemes a témát egy kicsit megvizsgálni, de a választásunk szempontjából nem bír akkora jelentõséggel, hogy ezt a funkciót hogyan kezeli a szoftverünk.

Fõleg azon cégek esetében érdemesebb, megnézni, hogy esetleg képes-e más rendszerbõl a még „le nem számlázott” költségeket összegyûjteni (pl. pozíciós kartonok, kötés elszámolások) ahol nagyon korán van a mérlegkészítés idõpontja, s mint tudjuk, vannak külföldi szállítók, akik akár három hónapot is várnak a teljesítés után a számlázással.(...)

6. ÁFA analitikák, kimutatások, nyilvántartások

Kényes terület az ÁFA analitika, egy- egy szoftver vizsgálatakor, több szakmai szerzõ valószínû a gyakorlati tapasztalatai alapján regényt tudna írni errõl. A könyvelõk álma az olyan program, melyet be lehet úgy paraméterezni, hogy az áfa bevallás sorainak megfelelõen, ugyanolyan bontásban lekérdezhetõ legyen az áfa analitika, részletezve a tájékoztató sorokat is.

Vizsgálni kell, hogy hogyan tudja kezelni a program az EU-s áfa könyvelési tételeket, az eltérõ árfolyamok kezelését (hiszen nem minden cégnél megoldható, hogy MNB „közép” árfolyamon könyveljük a szállítói számlákat is). A negyedéves összesítõ kitöltéséhez a közösségen belüli értékesítésekrõl, és beszerzésekrõl tudunk-e EU-s adószámonként listát kérni, megkönnyítve ezzel a munkánkat?!  (...)

7.  Költségek könyvelése

Az elmúlt évek során nem nagyon találkoztam olyan gazdálkodóval, ahol 6-os, 7-es számlaosztályban könyveltek volna.(....) Az igények felmérése után érdemes megnézni, hogy választott programunk, tud-e ilyet?

8.  Szempontok a szoftver kiválasztásánál

Az igények részletezése ezzel még nem teljes, azonban a különbözõ területeken tevékenykedõ, különbözõ igényû, ízlésû, képzettségû kollégák és ügyfelek számára más-más területek lehetnek kiemelkedõen fontosak.

Árak, szoftver támogatottság

Nem elhanyagolható szempont az ár. Mivel valószínûleg hosszabb távú döntést készülünk hozni, ezért ne sajnáljuk az idõt az ár-érték arány összemérésére. Nem biztos, hogy egy egyszerûbbnek tûnõ „olcsóbb” program a végén is olcsó marad. Több programnál nem elhanyagolható a szoftverkövetési díj sem.

Fontos elõre tisztázni, mi foglaltatik benne az árban, lehet-e telefonon segítséget kérni?  Általában ez elsõ évben a programkövetés ingyenes, ilyenkor kijavítják a hibákat, küldenek frissítést, kisebb fejlesztéseket elvégeznek. Vannak programok, amelyeknél össze lehet az adatállományt „csomagolni” ha pl. féllábas a kivonat, és a szoftverkészítõ kijavítva visszaküldi azt. Jogszabályi változások esetén általában nem spórolhatjuk meg a frissítést, hogy kifizessük az upgrade-lést. Különösen igaz ez a bérszámfejtõ programok esetében is.

További költséget jelenthet, ha menet közben kiderül, hogy a vásárolt szoftver az alap modul és mindent magamnak kell beparamétereznem, de ehhez nem kellõen világos a felhasználói kézikönyv, vagy programleírás. Tehát a paraméterezési és további munkák elvégzéséért ki kell hívnom a szoftver tanácsadót (a szoftver árában, mint költségtényezõvel ezzel kombinálnom kell, ez az összeg cégenként változó de akár 8-15 e Ft/óra is lehet, és van olyan cég amely 4 tanácsadói óra alatt nem megy ki a partnerhez).

Tesztelés

Fontos, hogy kiszemelt szoftverünket mûködés közben is lássuk. Legjobb megoldás erre a DEMO verzió kipróbálása (sok esetben ingyenesen letölthetõ az internetrõl). De elmehetünk termékbemutatóra, kifejezetten ügyviteli szoftverekre szakosodott szoftver börzére (az a tapasztalat, hogy sajnos kevesen állítanak ki). De személyesen megmutatják a program használatát, lehet konzultálni, árajánlatot kérni, és akár DEMO verziót is. Azzal a szoftverrel, melynek a DEMO-ját mi magunk is képesek vagyunk telepíteni, feltehetõleg nem fog nagy meglepetés érni az éles rendszer telepítése során sem.

Megjelenítés, külalak, kezelhetõség

Korábban már volt szó a lekérdezési lehetõségek, listák fontosságáról. Nagyon sok értékes idõt pazarolhatunk el, ha fölösleges egyeztetéseket, összeadásokat stb. kell végeznünk, mert programunk nem képes a szükséges adatokat produkálni.
Találkoztam olyan integrált rendszerrel is, amely a számlaosztályokon belül nem összesíti a fõkönyvi számlaszámokat a mérleg szerinti bontásban, egyszerûen csak annyi lehet az összesítés, hogy 1. számla osztály összesen ennyi, 2. számlaosztály összesen ennyi, stb. Ha mérleget szeretnék készíteni, akkor kézzel kell összeadogatni az adatokat (a mérleg készítése legtöbb cégnél már nem csak év végén szükséges, hanem sok helyen havonta). Van olyan rendszer is, amely az összesítõk összesítõit is összesíti, s a végén már nagyon zavaró, hogy melyik sor adatára van szükségünk.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a nem számviteli szakember számára (pl. ügyvezetõ, tulajdonos) is értelmezhetõ legyen egy fõkönyvi kivonat, vagy egy vevõ korosító lista. Vizsgáljuk, meg, mennyire jól strukturáltak a lekérdezési lehetõségek, mennyire mutatják magukat. Egyértelmûek-e a megnevezések?  Esetleg félrevezetõk, vagy megtévesztõk. Emlékszem egy olyan esetre, amikor csak egy fõkönyvi kivonatot szerettem volna lekérdezni, de sehol nem találtam a programban ilyen menüpontot, késõbb kiderült, hogy a megnevezése: Riport a számla analitikából volt (a programozó szerint ez teljesen logikus). (...)

Bõvítési lehetõségek

Vizsgálandó szempont, hogy van-e a programnak hálózatos változata, illetve vásárolhatunk-e késõbb hozzá más modulokat, ha jelenleg még nincs is rá szükségünk, vagy a beruházásra fordítható forrásunk korlátozott. Vegyük számításba, hogy a technika, az informatika és az információ-igény is egyre jobban fejlõdik, inkább tudjon egy program többet, mint ne leshessen bõvíteni, hisz egy átállás másik rendszerre mindig nagyon költséges, és idõigényes feladat.

A szoftvergyártó cég

Szempont magának a szoftvergyártó cégnek a kiléte is mivel, ha számunkra igen nagy jelentõséggel bíró döntést hozunk, és vásárolunk egy szoftvert, akkor nem mindegy, hogy a késõbbiek folyamán is elérhetõ lesz-e az a cég. Például egy egyszemélyes fejlesztõ cég is nagyon jól kiszolgálhatja igényeinket, de nagyon kiszolgáltatottá válhatunk az adott személy idõbeli és kapacitásbeli korlátaitól, ha nem egy nagyobb létszámú team áll a program mögött).

***

***

VAGYONGYARAPODÁS ÉS ADÓELLENÕRZÉS - Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását? Kézikönyv adózóknak. Ára: 9.900,-Ft + 155,-Ft postaköltség. Szerzõ: dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 132. oldal, iratmintákkal, esetgyûjteménnyel. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. www.kezikonyvek.hu - Megrendelés: info@onadozo.hu

***