A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23/a. pontja szerint kedvezményezett átalakulásnak minõsül az olyan átalakulás – társasági formaváltás, egyesülés (összeolvadás, beolvadás), szétválás (különválás, kiválás) –, amelyben jogelõdként és jogutódként is csak társaság vesz részt, de csak abban az esetben, ha
a)       a jogügylet révén a jogelõd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt szerez, továbbá – azok megszerzése mellett – legfeljebb az újonnan kibocsátott részvények, üzletrészek együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tõke arányában meghatározott értéke) 10%-ának megfelelõ pénzeszközt szerez, valamint
b)       szétválás esetén a jogelõd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c)       az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.

A fogalom-meghatározás felvezetõ részében szereplõ – így az a)-c) alpontoknál irányadó – feltétel, hogy az átalakulással érintettek csak társaságok lehetnek. A Tao. tv. 4. § 32/a. pontja szerint társaságnak minõsül – a magyar szervezeti jogi szabályozás alapján – a gazdasági társaság (részvénytársaság, korlátolt felelõsségû társaság, betéti társaság, közkereseti társaság), az egyesülés és a szövetkezet, amely lehet szociális szövetkezet és iskolaszövetkezet is.

A definíció szerint társaságnak minõsül az Európai Uniós tagországok adóra vonatkozó jogszabályai szerint belföldi illetõséggel bíró társaság is, amely olyan jogi formában mûködik, amelyet tételesen felsorol a 2009/133/EK irányelv (egyesülési irányelv), illetve a 90/435/EK irányelv a különbözõ tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó közös adózási rendszerrõl.

Az átalakulással érintettek mindegyikének társaságnak kell lennie; ha a jogelõd (több jogelõd esetén bármelyikük), vagy a jogutód (több jogutód esetén bármelyikük) nem minõsül társaságnak, akkor az átalakulás nem lehet kedvezményezett. Nincs azonban olyan feltétel, hogy az átalakulásban résztvevõ társaságok tagjai csak társaságok legyenek.

Átalakulásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény szerinti átalakulások minõsülnek (vagy lehet határon átnyúló az átalakulás). Átalakulásról rendelkezõ más jogszabályok szerinti jogalanyok nem minõsülnek – a fentiek szerint – társaságnak, ezért például az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása, vagy két ügyvédi iroda egyesülése nem lehet kedvezményezett.

Történhet határon átnyúló átalakulás is – amely az Európai Unió különbözõ tagállamában illetõséggel bíró társaságok átalakulását jelenti – a 2005/56/EK irányelven alapuló 2007. évi CXL törvény alapján; így például megvalósulhat, hogy egy magyar részvénytársaság beolvad egy német részvénytársaságba.

Az a) alpont szerinti feltétel

A kedvezményezett átalakuláskénti minõsítés további feltétele, hogy az átalakulás révén a jogelõd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt szerez. Ez azt jelenti, hogy a jogelõd társaság tagja, részvényese a megszûnõ részesedéséért új részesedést kap. Lehetõség van ilyenkor – bár nem általános eset – pénzeszköz juttatására is, de csak olyan mértékben, hogy az az átalakulás során kibocsátott részvények, üzletrészek együttes értékének a 10%-át ne haladja meg.

Készpénz szerzése az átalakulás kapcsán kizárólag akkor történhet, ha az egyesülési, szétválási szerzõdésben meghatározzák az egyesülõ, szétváló társaságok részvényeinek/üzletrészeinek cserearányát, és a jegyzett tõkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítõ készpénzfizetés mértékét. Abban az esetben, ha a jogelõd tagja nem lesz a jogutódnak tagja, akkor természetesen részesedést nem kap, és lehetséges az is, hogy a részesedésre jutó saját tõkének megfelelõ vagyont kizárólag pénzben adják ki a számára; e kilépõ tagnak kifizetett összeget azonban nem kell a 10%-os korlát számításánál figyelembe venni.

Az a) alpont szerinti feltétel szervezeti formaváltás esetén automatikusan fennáll, hiszen a tagok személye, az õket megilletõ részesedés értéke változatlan, (bár a formaváltás természetébõl adódóan a tulajdonolt részt tartamilag egy „másik” részesedés fogja megtestesíteni), s pénzeszköz szerzése fel sem merülhet, így – további feltétel nem lévén – kedvezményezett átalakulásnak minõsül.

1.       Példa: ha egy betéti társaság átalakul korlátolt felelõsségû társasággá, vagy ha szövetkezet átalakul zártkörû részvénytársasággá kedvezményezett átalakulásnak minõsül.

Az egyesülés formái: az összeolvadás és a beolvadás. Összeolvadás során az egyesülõ társaságok mindegyike megszûnik és vagyonuk a jogutód új társaságra száll át. Beolvadás során a beolvadó társaság megszûnik és ezzel vagyona a jogutód beolvasztó társaságra száll át úgy, hogy a beolvasztó társasági formája nem változik meg.

Egyesülés (összeolvadás és beolvadás) esetén – ide nem értve az egyszemélyes társaság egyetlen tagjába történõ beolvadását – szintén történik részesedés-szerzés, s ha mellette nincs pénzeszköz-juttatás, vagy van, de az legfeljebb az említett 10%-os korlátra figyelemmel történik, akkor – további feltétel nem lévén – kedvezményezett az átalakulás.

2.       Példa: ha „A” és „B” társaság összeolvadással létrehozza a „C” társaságot, akkor a jogelõdök – azaz „A” és „B” társaság – tagjai kizárólag újonnan kibocsátott részesedést szereznek a jogutód „C” társaságban, így az összeolvadás kedvezményezett átalakulásnak minõsül.

3.       Példa: ha „A” és „B” társaságnak ugyanazon két magánszemély a tagja, s a „B” társaság beolvad az „A” társaságba, úgy a jogelõd – azaz a „B” társaság – (magánszemély) tagjai kizárólag újonnan kibocsátott részesedést szereznek az „A” társaságban, így a beolvadás kedvezményezett átalakulásnak minõsül.

 A b) alpont szerinti feltétel

A szétválás formái: a különválás és a kiválás. 
Különválás esetén a szétváló gazdasági társaság megszûnik, vagyona az átalakulással létrejött jogutód gazdasági társaságokra száll át.
Kiválás esetén a szétváló gazdasági társaság – amelybõl a kiváló egy vagy több tag a társasági vagyon egy részének felhasználásával új társaságot hoz létre – változatlan társasági formában mûködik tovább.

Szétválás esetén is feltétel a részesedés-szerzés, azonban – az a) és a b) alpont közötti „valamint” szókapcsolat miatt – ahhoz, hogy az átalakulás ezen formája kedvezményezett legyen nem elégséges a részesedés-szerzés, hanem az arányos részesedés-szerzés szükséges.

Szétválásnál a jogelõdök arányos részesedés-szerzését kizárólag a szétválásban részt vevõ, így a jogutódban is részesedést szerzõ tagoknak kell teljesíteni, hiszen a Gt. is biztosítja a jogelõd tagjainak azt a választási lehetõséget, hogy eldöntsék, kívánnak-e a szétválásban részt venni. Az arányos részesedés-szerzés azt jelenti, hogy a szétválásban részt vevõ tagok jogelõdben lévõ részesedésének egymáshoz viszonyított aránya maradjon azonos a jogutódban is. Ez a névérték/jegyzett tõke arányában határozható meg.

4.       Példa: Az „A” társaságnak 2 tagja van; „B” és „C” társaság 40 - 60%-os részesedéssel rendelkezik. Különválás következtében – az „A” társaság megszûnése mellett – egyszemélyes társaságként létrejött „D” társaság és „E” társaság. A „D” társaság egyedüli tagja „B” társaság, az „E” társaságnak „C” társaság. A különválás, mivel a jogutódban nincs egymáshoz viszonyítható részesedési arány, kedvezményezett átalakulásnak minõsül. E minõsítés a vagyonmegosztás módjától függetlenül fennáll (nem feltétel tehát a jogelõd vagyonából a 40, illetve 60%-os arányú vagyonszerzés).  

5.       Példa: Az „A” társaságnak 2 tagja van; „B” és „C” társaság 40 - 60%-os részesedéssel rendelkezik. Az „A” társaságból történõ kiválás útján létrejön „D” társaság, amelyben „B” társaság lesz az egyedüli tulajdonos. Ebben az esetben is, mivel nincs egymáshoz viszonyítható részesedési arány (mivel „B” az egyedüli tag), így a kiválás – a 4. Példa szerinti esethez hasonlóan – kedvezményezett átalakulásnak minõsül.

6.       Példa: „A” társaságnak 4 tagja van;  „B” - „C” - „D” és „E” társaság az „A” társaságban 15 - 30 - 30 és 25%-os részesedéssel rendelkezik. Átalakulás útján „A” társaságból kiválik „F” társaság. A kiválásban „B”, „C” és „D” társaság kíván részt venni. Az „A” társaságban a kiválással érintett 3 tag: „B” - „C” - „D” társaság 15 - 30 - 30%-os részesedéssel rendelkezett, vagyis részesedésük egymáshoz viszonyított aránya: „B”:„C” = 1:2, „B”:„D” = 1:2 és „C”:„D” = 1:1 volt;

a)      ha a jogutód „F” társaságban a kiválásban részt vevõ „B” - „C” - „D” társaság részesedése 20 - 40 - 40% lesz, akkor ez a kiválás kedvezményezett átalakulásnak minõsül, mivel a tagok egymáshoz viszonyított részesedési aránya a jogutódban változatlan marad („B” társaság részesedésének a kétszerese a „C” és a „D” társaság részesedése, továbbá a „C” és a „D” társaság részesedése azonos mértékû),

b)      ha a jogutód „F” társaságban „B” - „C” - „D” társaság részesedése 10 - 20 - 70%-os lesz, akkor ez a kiválás nem minõsül kedvezményezett átalakulásnak, mert bár a „B” és a „C” társaság arányos (1:2) részesedést szerez, de a „D” társaság nem (részesedésének a többi taghoz viszonyított aránya a jogutódban megváltozik).  

Kiválásra – a Gt. 86. § (2) bekezdése alapján – sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már mûködõ társasághoz, mint átvevõ társasághoz csatlakozik. A szétválási szerzõdés megkötésében ilyenkor az átvevõ társaság is részt vesz. Az eljárásban a beolvadás szabályai is megfelelõen alkalmazandóak. 

A Tao. tv. 5. § (5) bekezdése – az elõzõekkel összhangban – elõírja, hogy e törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már mûködõ társasághoz, mint átvevõ társasághoz csatlakozik) létrejövõ adózónak, a jogelõdre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 136. § (10) bekezdésének elõírása szerint, ha egy kiválásra úgy kerül sor, hogy egy adott társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már mûködõ társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevõ társaság(ok) is részt vesz(nek) és ebben az esetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelõen alkalmazni kell.

Az Szt. hivatkozott elõírásából következõen kiválással más, már mûködõ társaságba történõ beolvadás esetén is az átalakulás általános szabályait kell alkalmazni, még ha ez a vagyonmérlegek és vagyonleltárak elkészítése során több lépésbõl tevõdik is össze.

7.       Példa: Ha „A” társaságból kiválik „B” társaság és ezzel egyidejûleg „B” társaság beolvad egy „C” társaságba, akkor – mind számviteli, mind pedig adózási szempontból – külön-külön lépésenként vizsgálandó az átalakulás kedvezményezett minõsége (még ha az átalakulás egy idõpontban is bonyolódik). Ha a kiválás megfelel a b) alpont, továbbá a beolvadás az a) alpont szerinti feltételeknek, akkor ez a kiválás-beolvadás kedvezményezett átalakulásnak minõsül.   

A c) alpont szerinti feltétel

A c) alpontban rögzítettek önállóan alkalmazandóak, tekintve, hogy az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába történõ beolvadása esetén az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvény, üzletrész jogutód általi megszerzése fogalmilag nem értelmezhetõ. Az ilyen átalakulás tehát – feltétel nélkül – kedvezményezett átalakulásnak minõsül.  

8.       Példa: Az „A” társaságnak (leányvállalat) egyetlen tulajdonosa „B” társaság (anyavállalat). Ha „A” társaság egyedüli tagjába – azaz a „B” társaságba – beolvad, akkor a beolvadás kedvezményezett átalakulásnak minõsül. Ha azonban „B” társaság – amelynek tagja 2 magánszemély – olvad be az „A” társaságba, akkor a c) alpont alapján nem lehet az átalakulás kedvezményezett, de kedvezményezett az átalakulás az a) alpontban foglaltaknak megfelelés miatt.

A kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó, a Tao. tv. 16. § (9)-(11) bekezdései szerint biztosított kedvezményekre (adóhalasztásra) a jogosultságát a jogelõd (kiválás esetén a jogutód) nem „veszíti el”, ha az átalakulást követõen a jogutódban megváltoznak a részesedési arányok, mert például kiválás után új tagok részesedést vásárolnak a kiválással létrejött társaságban. Nincs olyan rendelkezés, hogy a jogutód társaságban a tagoknak a részesedést meghatározott ideig meg kellene tartaniuk.  

Kedvezményt biztosít továbbá az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény is, amelynek 26. § (1) bekezdés g) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történõ vagyonszerzés. Ennek megfelelõen a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak minõsülõ ügyletek esetén a jogutódnak nincs illetékfizetési kötelezettsége. Fennáll az illetékmentesség akkor is, ha az adózó az átalakulás kapcsán ingatlanvagyont, vagy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaságban fennálló vagyoni betétet szerzett.

Az illetékmentesség az adózót akkor is megilleti, ha az adott átalakulás a Tao. tv. 4. § 23/a. pontja (irányadó alpontja) szerinti feltételeknek megfelel, azaz kedvezményezett átalakulásról van szó, de – a Tao. tv. 16. § (9)-(11) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése hiányában – az adóhalasztás nem alkalmazható.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 1002/2011. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Fõosztály 5228732063/2011.]
www.apeh.hu

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal.  Ára: 9.900,-Ft - de most 20%  kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt:  info@cegmenedzseles.hu