1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Kérdések és válaszok a járulékbevallásról

Kérdések és válaszok a járulékbevallásról

ART 2007-10-03

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Alakul egy társaság. A magánszemély tagokat, illetve az ügyvezetõt be kell-e alakuláskor jelenteni a T1041-es nyomtatványon? Milyen határidõvel?

AZ ÍRÁS MEGJELENT AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁG 2007. SZEPTEMBERI SZÁMÁBAN.  ELÕFIZETÉSI DÍJ: 980,-Ft/hó. AZ ÚJSÁG ELÕFIZETHETÕ: info@onadozo.hu

***

A hozzánk érkezõ, néhány közérdekû olvasói kérdésre az alábbiakban adunk választ:

1. kérdés:
Alakul egy társaság. A magánszemély tagokat, illetve az ügyvezetõt be kell-e alakuláskor jelenteni a T1041-es nyomtatványon? Milyen határidõvel?

Válasz:
Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 16. § (4) bekezdése rendelkezik a biztosítottak tekintetében a bejelentési kötelezettség-rõl.
Bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetõt, a biztosított egyéni vál-lalkozót és a biztosított mezõgazdasági õstermelõt, az általa biztosítási kötele-zettséget eredményezõ jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekkel össze-függésben.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény ( a továbbiakban: Tbj.) fogalom meghatározásai között nem használja a munkáltató, kifizetõ meg-nevezést, de tételes felsorolásban nevesíti a Tbj. alkalmazása szempontjából a foglalkoztatókat.
A munkáltató és kifizetõ fogalmát az Art. 178. §-a tartalmazza. Az Art említett rendelkezése kifizetõként nevesíti a Tbj. szerinti foglalkoztatókat is.
A Tbj. 4. § a) pont 3. alpontja értelmében társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás minõsül foglalkoztatónak, ezért a bejelentési kötelezettséget is telje-sítenie kell a biztosítottak vonatkozásában.
A magánszemély akkor minõsül társas vállalkozónak, ha betéti társaság bel- vagy kültagjaként, közkereseti társaság, korlátolt felelõsségû társaság, közhasz-nú társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés tagjaként a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közremûködik, és a szemé-lyes közremûködése nem munkaviszony, megbízási jogviszony keretében valósul meg. Az említett társaságok tekintetében nincs jelentõsége az elõtársasági mû-ködés idõtartamának, ugyanezen szabályokat kell alkalmazni.
Biztosított a társas vállalkozó, ha nem minõsül kiegészítõ tevékenységet folyta-tónak. Kiegészítõ tevékenységet folytató a társas vállalkozó, ha saját jogú nyug-díjas, illetve olyan özvegyi nyugdíjas, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorha-tárt már betöltötte.
A tagok tekintetében, ha a tag személyes közremûködésre kötelezett és nem mi-nõsül kiegészítõ tevékenységet folytatónak, akkor a társaságnak a bejelentési kötelezettsége fennáll.
A választott tisztségviselõ (az ügyvezetõ) akkor biztosított, ha e tevékenységbõl származó járulékalapot képezõ jövedelme (tiszteletdíja) eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ha a választott tisztségviselõ a díjazás összeg-szerûsége miatt nem biztosított, bejelentési kötelezettség nincs.
A bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony elsõ napját megelõzõen, de legkésõbb a biztosítási jogviszony elsõ napján a foglal-koztatás megkezdése elõtt, illetõleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésõbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követõ napon kell teljesíteni.

2. kérdés:

Amennyiben az ügyvezetõ nem kap díjazást, és nem fizet utána a társaság járu-lékot, mert az másik társaságban megfizetésre kerül, a társaságnak semmilyen járulékköteles kifizetése nincs, a társaságnak be kell-e 0708-as járulékbe-vallást havonta küldenie? Milyen adatok szerepelnek benne? Kell-e hozzá M-es lapot csatolni? Csak az ügyvezetõrõl, vagy a tulajdonosokról is? Ezeken 0 szerepel?

Válasz:
A munkáltató, a kifizetõ (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magán-személy munkáltatót is), illetõleg az állami foglalkoztatási szerv, a biztosított egyéni vállalkozó, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképzõ iskolai ta-nulót tanulószerzõdés alapján  foglalkoztató adózó, és a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselõje vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott, a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havon-ként, a tárgyhót követõ hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezõ, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggõ valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és egyéb adatokról.

Ha az ügyvezetõ nem tagja a társaságnak és díjazásban nem részesül, a beval-lást az õ tekintetében nem kell kitölteni. Ha az ügyvezetõ egyben pl. a társaság kiegészítõ tevékenységet folytató tagja, akkor kell M-es lapot is küldeni, mert kifizetõként a társaságot a személyes közremûködésre tekintettel terheli a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.

3. kérdés:

Amennyiben nem került bejelentésre az ügyvezetõ személye, illetve a tagok személye, mert nem kapnak semmilyen díjazást, ezt most kell-e a T1041-es nyomtatványon pótolni - amennyiben az elsõ kérdésre igen a válasz. Csak idei alakulásnál, vagy tavalyinál is? És pótoljuk minden hónapra a 0708-as beval-lást?

Válasz:

A tagsági jogviszony esetén a személyes közremûködési kötelezettség alapozza meg a bejelentési kötelezettséget is. Akkor beszélünk tagi jogviszonyról, ha a személyes közremûködési kötelezettség nem munkaszerzõdés, illetve megbízási szerzõdésen alapszik. Ennél a jogviszonynál a díjazás összegétõl függetlenül fennáll a bejelentési kötelezettség is. Ha ezt a tavalyi év során elmulasztották, azt pótolni kell. A bevallási kötelezettség tekintetében is hasonlóan kell eljárni, hiszen ebben az esetben biztosított tagokról van szó (kivéve, ha kiegészítõ tevé-kenységet folytat) és a bevallásban a biztosítási jogviszony tekintetében is adatot szolgáltat a kifizetõ.

2006. július 1-jén lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény. Az ügyvezetõk esetében eddig az idõpontig az ügyvezetõi teendõket jel-lemzõen munkaviszonyban, vagy tagsági jogviszonyban látták el a vezetõ tiszt-ségviselõk. A tagi jogviszony esetén a díjazás összege, illetve hiánya nem befo-lyásolta a bejelentési kötelezettség teljesítését. Ha ez nem történt meg, pótolni kell. 2006. július 1-jétõl a választott tisztségviselõ díjazásának összege dönti el, hogy biztosítottként kell-e jelenteni vagy sem.

A tavalyi év tekintetében, ha a bevallást pótolni szükséges, azt a 2006. évre rendszeresített 08-as bevalláson kell megtenni. (Havi bevalló esetében a 06081, 06081K, 0608, 06082, éves bevalló esetében a 06084.)

4. kérdés

Ha egy dolgozó magánnyugdíjpénztárat vált, azt be kell-e jelenteni a T1041-es nyomtatványon? Amennyiben erre hó közben kerül sor, akkor kettõ M-es la-pot kell róla kitölteni, külön, külön a két magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan?

Válasz:

A magánnyugdíjpénztár váltás tényét az adóhatósághoz nem kell külön bejelen-teni. Két pénztár közötti átlépésre csak a bejelentés napját magában foglaló ne-gyedév utolsó napjával kerül sor, ezért nem fordulhat elõ az az eset, hogy ez mi-att két lapot kellene kiállítani.

5. kérdés
EKHO-s lehet az a személy, aki után fizetnek az általános szabályok szerint járulékot. Van-e ennek minimuma? Minimálbér, garantált minimálbér, vagy minimum járulékalap?

Válasz:

Az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: ekho) elõírása szerint a magánszemély – egyebek mellett - ak-kor választhatja az ekho szerinti adózási módot, ha a munkaviszonyból, vállal-kozói kivétbõl, tagi jövedelembõl, vállalkozási, megbízási szerzõdésbõl, egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magánszemélyként olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik.
További feltétel, hogy az említett jövedelem elérje az adóév elsõ napján érvényes minimálbér 12- szeres összegét. Ez az összeg a 2007. évben a 65 500 forint x 12 hó azaz 786 000 forint.

6. kérdés:

Az újságban volt egy példa, hogy utólag derül ki, hogy a dolgozó magánnyugdíjpénztártag, ezt hogyan kell a bevallásban helyrehozni. Jó lenne egy ellenpélda is, amikor a dolgozó azt nyilatkozza, hogy magánnyugdíjpénztártag, és utólag derül ki, hogy nem az, mert õ az Önkén-tes magánnyugdíjpénztár tagságát gondolta magánnyugdíjpénztár tagságnak, és így tévesen jelentette be magánnyugdíjpénztár tagságát. A gyakorlatban ez a probléma nem fordulhatna elõ, mert a foglalkoztatónak be kell mutatni a záradé-kolt belépési nyilatkozatot. Ha ennek ellenére mégis tévedés történt és a dolgozó önkéntes nyugdíjpénztárban tag, azt a tagdíjat, amelyet magánnyugdíjpénztárhoz kötötten bevallott, önellenõrzés keretében kell rendezni?

Válasz:

Válasz:
 
Ha a dolgozó 2005. február 13-tól áll munkaviszonyban, de azt a tényt, hogy egyidejûleg magánnyugdíjpénztári tag is nem jelentette be a foglalkoztatónak, illetve a bejelentését csak 2007. augusztus 30-án tette meg.
 
A foglalkoztató a havi bevallás keretében tudja rendezni a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevallását. A 0708-08-01-es lapon kell bevallani a tárgyhavi járulékokra vonatkozó adatokat, azaz az augusztusra vonatkozó járu-lékokat és tagdíjat. A 09-01-es lap tartalmazza a tárgyhónapban kifizetett, de eltérõ idõszakra bevallandó tagdíjat. Ezen a lapon évente elkülönítetten kell a tagdíjat bevallani.
A nyugdíjjárulék tekintetében önellenõrizni kell a korábbi idõszak kötelezettsé-gét. 2005. februártól 2006. március 31-éig a 31-es nyomtatványon, majd azon a nyomtatványon, amelyen a kötelezettség bevallása eredetileg is megtörtént.


7. kérdés:

Természetbeni juttatások szerepeltetése a járulékbevallásokban. Konkrét példa: egy társaság vásárol 4 db operabáli belépõt - kb. 250 ezer forint/db áron. A résztvevõk a társaság tagja (aki nem alkalmazott), egy alkalmazottja, és a hozzátartozó 2 hölgy, akik nincsenek kapcsolatban a társasággal. Kinél számít-hat ez természetbeni juttatásnak, kinél esetleg másnak (pl. munkabérjövedelem) és hogyan kell a fizetendõ kötelezettségeket szerepeltetni a járulékbevallásban?

Válasz:

A tag részére jutatott belépõ értéke tagi jövedelemnek minõsül, az általános sza-bályok szerint viseli a járulék terheket.
Az alkalmazott esetében lehet természetbeni juttatás, vagy munkaviszonyból származó jövedelem. Ha munkaviszonyból származó jövedelem, akkor az általá-nos szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben természetbeni juttatás, úgy a fog-lalkoztató a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után 29 százalékos mértékû társadalombiztosí-tási járulék megfizetésére kötelezett. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék levo-nási és fizetési kötelezettség nincs. A társadalombiztosítási járulékot a 0707-01-02 lap 40-42 soraiban kell feltüntetni.

A hozzátartozók esetében ez a juttatás természetbeni juttatásnak minõsül.
Az egészségügyi hozzájárulás szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés ba) pontja alapján 11 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A bevallásban errõl a magánszemélyrõl a 13-as lapot 11-es alkalmazás minõsé-ge kód feltüntetésével kell kitölteni.

8. kérdés:
Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt nem jelentik a
bérszámfejtõnek idõben. Amennyiben kimarad, minden esetben önrevíziót kell
emiatt beküldeni?

Válasz:
Nem, mert az alkalmi munkavállalóval kapcsolatban csak az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti a bevallásban a foglalkoztató.
Ebben az esetben helyesbíteni kell a bevallást.

9. kérdés:
Hogyan kell szerepeltetni a bevallásban, amennyiben a dolgozónak elõzõ
évekre kerül kifizetésre munkabér? Pl. munkaügyi per után a bíróság most
ítél meg egy jelentõsebb összeget, visszamenõleg akár évekre is.

Válasz:
Az eltérõ idõszakra a tárgyhónap során kifizetett jövedelemrészt évekre meg-bontva a 09-01, 09-02, és 09-03-as lapokon kell feltüntetni. Amennyiben az adott hónapban van tárgyhónapra vonatkozó kifizetés is, azt a 08-01, 08-02-es lapo-kon kell szerepeltetni.

10. kérdés:

Saját gépkocsi használatot kap tag is, alkalmazott is. Melyiket kell szerepel-tetni a havi járulékbevallásban?
 
Válasz:
Mindkét esetben a kifizetés alkalmával nyilatkoztatni kell a magánszemélyt a költségeirõl. A kifizetett összeg jövedelemtartalma adóelõleg és járulékalapnak minõsül.


Matlné Kisari Erika

***

ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK: www.kezikonyvek.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra