1. Főoldal
  2. Hírek
  3. JÁRULÉKOK, TB
  4. Keresőtevékenység a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj folyósítása mellett

Keresőtevékenység a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj folyósítása mellett

JÁRULÉKOK, TB 2017-01-15

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Címkék: gyed, csecsemőgondozási díj, csed, gyermekgondozási díj, kereső tevékenység

Sok kisgyermeket nevelő szülő teszi fel a kérdést, hogy lehet-e, illetve mikortól lehet csecsemőgondozási díj, vagy gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát vállalni. Minél több időt tölt valaki távol a munka világától, annál nehezebb lesz visszatérni oda, ezért a szülők igyekeznek a kisgyermek nevelése mellett dolgozni. Azt, hogy mikor és hogyan tehetik, ebben kívánunk segítséget nyújtani.
1. A csecsemőgondozási díj melletti keresőtevékenység

Főszabály szerint a csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: csed) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb azonban a gyermek születését követő 168. napig. Ezen időtartam alatt dolgozni nem lehet. Nem jár ugyanis csecsemőgondozási díj a biztosítottnak a szülési szabadság azon tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj. Nem jár a csecsemőgondozási díj akkor sem, ha a biztosított bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.

Mit tekint a jogszabály keresetnek, és mit kell keresőtevékenységen érteni?

Ezeket a fogalmakat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (továbbiakban: Ebtv.) törvény rögzíti.
– Keresőtevékenység:a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Ez azt jelenti, hogy ha biztosítási jogviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében valaki személyesen közreműködik, akkor az keresőtevékenységnek minősül, akár kap érte díjazást, akár nem.
–Kereset:a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Tehát, ha valaki megbízási jogviszony keretében díjazásban részesül, és a díjazás összege nem éri a minimálbér 30 százalékát, illetve egy naptári napra annak 30-ad részét, akkor nem minősül biztosítottnak, és díjazása nem képez pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot sem.

A jogszabály két kivételt fogalmaz meg, melyeket nem minősít keresőtevékenységnek, így nem képezi akadályát a csecsemőgondozási díj folyósításának sem:
–a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, illetve
–az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Keresőtevékenység folytatása esetén a csecsemőgondozási díjban részesülő személynek azt 8 napon belül be kell jelentenie a folyósító szervnek.
 
Példa 1.:
A gyermek születésének napjától, 2016. június 16-ától 2016. november 30-áig (168 napra) állapították meg a csecsemőgondozási díjat az anya részére.2016. november 1-jétől ismét munkába kíván állni. 2016. november 30-áig csed folyósítása mellett nem végezhet keresőtevékenységet. Ha mégis munkába áll 2016. november 1-je és 2016. november 30-adika közötti időtartamban, akkor nem jár neki a csecsemőgondozási díj, és ezt az ellátást folyósító szervnek be kell jelentenie.
 
Példa 2.:
A biztosított anya 2016. október15-én született gyermekével részesül csecsemőgondozási díjban. 2016.novemberben 300 ezer forint prémiumot kap, melyet harmadik negyedéves munkájáért utaltak részére. Ezen összeg kifizetése nem befolyásolja csed folyósítását, hiszen nem a csed folyósításának ideje alatt végzett keresőtevékenységért kapja, és a kereset fogalmába sem ütközik a kifizetés.
 
2. A gyermekgondozási díj folyósítása melletti keresőtevékenység

A csecsemőgondozási díj folyósítását követően a gyermek második életévének betöltéséig a szülő részére gyermekgondozási díjat (a továbbiakban: gyed) állapíthatnak meg. (2016. január 1-jét megelőzően kezdődő jogosultság esetében még előfordulhat, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása nem a második életév betöltéséig történik, ha az igénylő nem rendelkezett elegendő előzetes biztosításban töltött idővel.)
2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósításának teljes időtartama alatt korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ezen intézkedés a 2014-ben bevezetett ún. „gyed extra” csomag kiterjesztése volt. Ennek megfelelően közvetlenül acsed lejártát követően lehetősége van az anyának újra munkába állni.

2.1. Az anya visszamegy az eredeti munkahelyére dolgozni

A gyed folyósításának teljes időtartama alatt bármikor lehetősége van az anyának munkahelyére visszamenni, akár teljes munkaidőben, illetve a munkáltatóval történt előzetes egyeztetésnek megfelelően részmunkaidőben. Ilyenkor azonban a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kell kérni. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezése szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ebben az esetben gyed folyósítása melletti munkavégzésről beszélünk.

2.2. Munkahelyváltás gyed folyósításának ideje alatt

A gyed-ben részesülő anya dönthet úgy is, hogy a gyed folyósításának ideje alatt megszünteti a korábbi biztosítási jogviszonyát és egy új munkaviszonyt, vállalkozási jogviszonyt, ezzel egyidejűleg új biztosítási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben is gyed melletti keresőtevékenységről beszélhetünk.

2.3. Egyidejűleg fennálló többes jogviszony a gyed folyósításának ideje alatt
 
Dönthet úgy is az anya, hogy nem abban a jogviszonyában megy vissza dolgozni, amelyben gyedre vált jogosulttá, hanem létesít egy új biztosítási jogviszonyt vagy akár egyéni, társas vállalkozói jogviszonyt, ugyanakkor nem szünteti meg a fennálló jogviszonyát, abban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad. Így gyed folyósítása mellett, egyidejűleg fennálló többes jogviszony jön létre.
 
2.4. Vállalkozás létesítése vagy folytatása gyed folyósításának ideje alatt

A gyedben részesülő személy dönthet úgy, hogy társas vállalkozást alapít vagy egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít. Mindezt megteheti úgy, hogy a vállalkozói jogviszonya mellett nem szünteti meg azon jogviszonyát, melyből gyedre vált jogosulttá. A gyed folyósításának ideje alatt a már létező vállalkozást is lehet folytatni és személyesen közreműködni a vállalkozásban.
Amennyiben gyed folyósítása mellett tevékenykedik a vállalkozásban, akkor járulékfizetési „kedvezményben” is részesül a vállalkozó. Az egyéni és a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alattcsecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül. A vállalkozók a gyed folyósításának ideje alatt mentesülnek a minimum járulékfizetési kötelezettségük alól, vagyis járulékokat csak a tényleges kivét vagy a tagi jövedelem után kell megfizetni.

Példa:
Az apa 2012 óta folyamatosan fennálló biztosítási jogviszonyában fizetés nélküli szabadságot kér 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása címén és gyedet igényel. A gyed folyósítása mellett társas vállalkozást alapít és a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Miután kezdő vállalkozásról van szó, így külön kedvező, hogy mentesül a vállalkozó a minimum járulékfizetési kötelezettség alól, és csak a kifizetett tagi jövedelem után kell járulékfizetési kötelezettségének eleget tennie.
 
2.5 A „hallgatói” vagy „diplomás” gyed melletti keresőtevékenység
 
Az ún. „diplomás gyed” a gyermek születésének napjától annak egyéves koráig folyósítható. Az a személy, aki ezen ellátásban részesül, keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. naptól végezhet, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet, mely már a gyermek születésének kezdetétől nem gátolja a „diplomás gyed” folyósítását.
 
Példa:
2016. március 22-étől 2017. március 22-éig a gyermek egyéves életkorának a betöltéséig az anya részére diplomás gyedet állapítanak meg, tekintettel arra, hogy az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult. 2016. augusztus 1-jétől keresőtevékenységet végez. Mivel a gyermek születését követően 2016. július 31-éig csak 133 nap telt el, ezért 2016. augusztus 1-jétől a gyermek születését követő 168. napig (2016. szeptember 5-éig) az anya részére nem jár a diplomás gyed. 2016. szeptember 6-ától azonban az ellátás továbbfolyósítható a részére akkor is, ha továbbra is keresőtevékenységet folytat.
 
3. Ellátások a gyed melletti keresőtevékenység ideje alatt

3.1. Táppénz
Amennyiben a biztosítottnak a munkavégzési kötelezettsége feláll, de a saját vagy a gyermeke betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, és a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvos keresőképtelenné nyilvánította, abban az esetben jogosulttá válhat táppénzre. A táppénz megállapításakor az Ebtv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményszabály szerint kell a táppénz összegét meghatározni. A kedvezményszabálynak köszönhetően az a biztosított anya sem jár rosszul, aki részmunkaidőben vállalta a munkát, mert a táppénzének alapja nem lehet kevesebb, mint a korábban folyósított (jelen esetben gyed) ellátás alapja.

Példa 1.:
A 2012. január 1-jétől folyamatosan biztosítási jogviszonyban álló anya a 2015. március 20-án született gyermeke jogán gyedben részesül. 2016. október 1-jén munkában kíván állni, melyet előzetesen bejelentett még szeptember 1-jén a munkáltatójának. 2016. október 1-jén azonban veszélyeztetett terhességére tekintettel az orvos „9”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba veszi. Az anya részére jár a táppénz, hiszen veszélyeztetett terhessége miatt nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének.
 
Példa 2.:
A több éve folyamatosan biztosított anya a gyed folyósítása mellett tervezi, hogy visszamegy dolgozni, e szándékát azonban nem jelezte a munkáltató felé. Amikor megtudja, hogy újabb gyermeket vár, az orvos keresőképtelen állományba veszi és kiállítja a keresőképtelenségről szóló igazolást, melyet a biztosított eljuttat a foglalkoztatónak és táppénzt igényel. A táppénz iránti igényét el kell utasítani, hiszen munkajogilag mentesítve van a munkavégzési kötelezettsége alól, így keresőképtelen állományba sem kellett volna venni, hiszen nincs olyan munkavégzési kötelezettsége, melyet a terhessége miatt nem tud ellátni.
 
3.2. Csecsemőgondozási díj újabb gyermek születése esetén
 
Amennyiben a biztosított anya ugyanahhoz a munkáltatóhoz megy vissza dolgozni, ahol a csed, illetve gyed folyósítását megelőzően dolgozott, és ismételten gyermeket vár, akkor az újabb gyermek születésénél a csed megállapításakor alkalmazni kell az Ebtv. 42. § (4a) és (4b) bekezdését, mely szerint, ha a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik az újabb gyermek, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a csedrevonatkozó számítások alapján megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
Ezt a kedvezményszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
 
Példa 1.:
A 2013. január 1-jétől biztosítási jogviszonyban álló anya 2015. január15-én született gyermekével először csedben, jelenleg pedig gyedben részesül. 2016. június 1-jétől heti 20 órában (ennek megfelelően korábbi fizetése feléért) gyed folyósítása mellett visszamegy dolgozni. 2016. december 10-ére várja második gyermekét. Esetében a második gyermek születésekor lehet alkalmazni a kedvezményszabályt, így nem a részmunkaidő szerint kapott jövedelem alapján kell a csedet folyósítani, hanem az első gyermek születésekor megállapított, heti 40 órás jogviszonyában elért magasabb jövedelme alapulvételével.
 
Példa2.:
2013. január 1-jétől biztosított anya jelenleg gyedben részesül 2014. augusztus 10-én született gyermeke jogán. 2016. április 15-én megszünteti korábbi munkaviszonyát, mert nem kíván ugyanahhoz a munkáltatóhoz visszamenni dolgozni. Új munkáltatónál új jogviszonyt létesít 2016. május 1-jétől napi hat órában. 2016. december 20-ára várja második gyermekét.
Esetében nem lehet alkalmazni a kedvezményszabályt, mert már nem ugyanazon munkáltatónál áll biztosítási jogviszonyban, ahol az előző gyermek után járó csed megállapításra került, azaz részére a napi 6 órás jogviszonyban megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján kell a csedet megállapítani.
 
Példa 3.:
A 2011. december 1-jétől folyamatosan fennálló „A” biztosítási jogviszonyában csedre válik jogosulttá a biztosított anya 2014. december 6-án született gyermekére tekintettel. 2016. február 1-jétől létesít egy újabb biztosítási jogviszonyt „B” munkáltatónál, heti 30 órában. Az „A” jogviszonyában továbbra is fizetés nélküli szabadságon van. Terhes lesz, az újabb gyermek születését 2016. november 22-ére várja. Mindkét jogviszonyában megigényli a csedet. Az „A” jogviszonyában jogosult lesz csedre, és a kedvezményszabály figyelembevételével kell az ellátást megállapítani. A „B” jogviszonyában el kell utasítani a csed iránti kérelmét. Miután a szüléskor egyidejűleg fennálló többes jogviszonyban áll a biztosított, az ellátásra való jogosultságát jogviszonyonként kell elbírálni. A „B” jogviszonyában nem felel meg azon, csedre vonatkozó jogosultsági feltételnek, hogy a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.
 
4. Apa, mint gyed melletti keresőtevékenységet folytató

Ahogyan a fentiekben már leírásra került, a csecsemőgondozási díj időtartama168 nap, melynek lejártát követő naptól kerülhet sor legkorábban a gyermekgondozási díj megállapítására, így ettől a naptól már keresőtevékenység folytatására van lehetőség.
Amíg a csecsemőgondozási díjra főszabály szerint az anya jogosult, addig a gyermekgondozási díjra jogosultak köre bővebb, hiszen a vérszerinti vagy örökbefogadó apa, az örökbefogadó anya, valamint a családba fogadó gyám is kaphat gyedet.

A családok jelentős részénél az apa keresete, jövedelme magasabb, mint az anya keresete, ezért döntenek sokan úgy, hogy a csed lejártát követően a gyedet már nem az anya igényli meg, hanem az apa. Amennyiben az apa is megfelel a gyed jogosultsági feltételeinek, nincs akadálya a gyed folyósításának, hiszen a munkavégzés már nem zárja ki a folyósítást. Bár a gyednek van maximum összege (nem lehet több havonta, mint a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ami 2016-ban 155 400 forint), sok esetben még így is jóval magasabb összegű ellátás illeti meg az apát, mint az anyát, tehát a család összes jövedelme szempontjából „megérheti”, hogy az apa vegye igénybe a gyedet.

Ugyanakkor tisztán kell látni anya biztosítási jogviszonyával kapcsolatos helyzetet is. Amennyiben az anya visszamegy az eredeti munkahelyére vagy elmegy más jogviszonyba dolgozni, akkor semmilyen hátrány nem éri, hiszen „élő” biztosítási jogviszonya van. Ha viszont úgy döntenek, hogy a néhány hónapos gyermekkel továbbra is otthon marad az anya, akkor az alábbi hátrányokkal kell szembesülniük.

— Az Mt. 128. §-a alapján a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása címén, így munkajogi szempontból rendezett lesz anya helyzete. Társadalombiztosítási szempontból azonban a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítanak gyermekgondozási díjat. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés ideje alatt meg kell fizetni a NAV felé a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, annak érdekében, hogy természetbeni ellátásokra jogosulttá váljon az anya, azaz, hogy „zöld lámpája” legyen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor.

— Amennyiben a biztosítási jogviszony szünetelésének ideje meghaladja a 30 napot, akkor megszakad a biztosítás folyamatossága, ami a későbbiekben igénybe vehető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében jár hátrányos jogkövetkezményekkel. Vagyis, ha az anya mégis úgy dönt, hogy a későbbiekben visszamegy, elmegy dolgozni, és a biztosítás szünetelése miatt megszakadt a biztosítási jogviszony folyamatossága, akkor, ha a saját vagy a gyermek betegsége miatt keresőképtelenné válik, a táppénz csak a szünetelést követően folyamatos biztosítási időnek megfelelő időre fog járni és a mértéke is csak 50 százalék lesz.
 
Példa:
A több éves biztosítási jogviszonnyal rendelkező anya csecsemőgondozási díjban részesült 2016. február 15-éig, a 2015. szeptember 1-jén született gyermeke után. 2016.február 16-ától az apa veszi igénybe a gyedet, de az anya továbbra is otthon marad fizetés nélküli szabadságon. 2016. október 15-étől az anya is újra munkába áll. 2016. november 2-ától gyermekápolási táppénzt (a továbbiakban: gyáp) igényel a gyermek betegségére tekintettel. A gyermekápolási táppénz összesen 18 napra folyósítható (annak ellenére, hogy több napra lenne szükség a gyermek gyógyulásához), hiszen ennyi a folyamatos biztosításban töltött ideje, és a gyáp mértéke is csak 50 százalék lesz.
 
— Újabb gyermek születése esetén a biztosítási jogviszony szünetelésének ideje sem a csecsemőgondozási díjra, sem a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges 2 éven belüli előzetes biztosításban töltött időként nem vehető figyelembe, így akár az is előfordulhat, hogy a biztosított a következő gyermek születésekor sem csedre, sem gyedre nem szerez jogosultságot.
 
Példa:
A több éves folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkező anya 2015. február 29-étől csedben részesült az első gyermeke után 2015. augusztus 14-éig. 2015. december 31-éig gyedet kapott, majd 2016. január 1-jétől munkavégzés mellett a gyermek apja veszi igénybe a gyedet, a gyed lejártát követően az apa tervezi igénybe venni a gyest is. Az anya fizetés nélküli szabadságon van, azaz gyed folyósítás hiányában szünetel a biztosítása 2016. január 1-je óta.
Az újabb gyermek születésének várható időpontja 2017. március 15-e. Amennyiben a gyermek 2017. március 15-én megszületik, az anya nem lesz jogosult csedre, hiszen a szülést megelőző 2 éven belül csak 292 nap előzetes biztosításban töltött idővel rendelkezik.
 
—Amennyiben az anya nem veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, akkor egy újabb gyermek születése esetén, még ha jogosulttá is válik csecsemőgondozási díjra, nem lehet esetében alkalmazni a 2015. július 1-jétől bevezetett ún. „csed, gyed kedvezményszabályt”. A kedvezményszabály lényege ugyanis az, hogy ha az újabb gyermek még az előző gyermek után megállapított gyed vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának ideje alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az anya még ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik, akkor az újabb gyermek után megállapított csed, illetőleg gyed összege nem lehet kevesebb, mint a korábban, azaz az előző gyermek után folyósított csed összege. Miután anya nem részesült gyedben, így az újabb gyermek „nem tud a gyed folyósításának ideje alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül megszületni”, tehát a biztosítás szünetelése mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj összegét kedvezőtlenül befolyásolhatja.
 
Példa:
Az anya biztosítási jogviszonya 2011. január 1-jétől fennáll. 2015.október 27-én született gyermekére tekintettel 2016. április 11-éig csedben részesült. 2016. április 12-étől az apa veszi igénybe a gyedet. 2017 márciusában várható az újabb gyermek születése. Az anya esetében nem lehet a „kedvezményszabályt” alkalmazni, mert nem volt gyedfolyósítás, így az újabb baba nem tud a gyed folyósításának ideje alatt születni.
 
—Az öregségi nyugdíj szempontjából is jelentőséggel bír a fizetés nélküli szabadság ideje, vagyis amely időszakra nem történik gyed folyósítás, hiszen a biztosítás szünetelésének időtartama nem fog szolgálati időnek minősülni. Amennyiben több gyermek után egyszer sem az anya veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, a biztosítási jogviszony több éves szünetelése több évi szolgálati időtől történő elesést is jelenthet.
 
5. A „betudás” szabálya a szülők által igénybe vett ellátások között
 
A gyermekek után járó ellátások esetében főszabály, hogy minden gyermek után jár az ellátás, azonban az ellátásokat csak egy személy veheti igénybe. Ha a biztosított anya második gyermekét várja, a gyermek után járó csed folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha az első gyermek után járó gyedet vagy gyest is az anya részére folyósítják. Amennyiben az első gyermek után az apa részére folyósítják a gyedet, és megszületik a második gyermek, addig, amíg az apa le nem mond a gyedről, az anya részére nem lehet a csedet megállapítani.
Előfordulhat olyan eset, amikor visszamenőlegesen kéri az anya a csed megállapítását, de az apa részére már arra az adott hónapra folyósították a gyedet. Ilyenkor jogalap nélkülinek minősül a folyósított ellátás. Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást vagy gyermekgondozás segítő ellátást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Amennyiben a szülők ezen nyilatkozatot nem teszik meg, a visszafizetési kötelezettség továbbra is az ellátást jogalap nélkül felvett szülőt terheli – felróhatóságra való tekintet nélkül.
 
Példa:
Az anya a 2016. február 5-én született második gyermekére tekintettel ugyanezen naptól csecsemőgondozási díj megállapítását kéri a 2016. május 8-án benyújtott kérelmében. Az első gyermek után járó gyermekgondozási díjat az apa vette igénybe, azonban az ellátásról lemondott 2016. május 10-én, visszamenőlegesen 2016. február 5-étől, ezért 2016. február 5-étől ezen ellátást is az anya veszi igénybe. ( Miután az a szabály él, hogy minden gyermek után jár az ellátás, de azokat csak az egyik szülő veheti igénybe, azért, hogy a második gyermek után anya igénybe vehesse a csedet, apának le kell mondani az előző gyermek után járó gyedről, és azt is az anya fogja igénybe venni. Így mindkét gyermek után egy személy részesül ellátásban.)

A visszamenőleges igényérvényesítés miatt az apa részére jogalap nélkül folyósították a 2016. február 5–2016. április 30-a közötti időszakra vonatkozó gyermekgondozási díjat. Tekintettel arra, hogy mindkét szülő olyan nyilatkozatot tett, melyben kérték az apa által jogalap nélkül igénybe vett gyermekgondozási díj betudását, ezért annak összegét az anya részére megállapított pénzbeli ellátásból kell levonni.
 
Önadózó

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra