1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Kiket vizsgál az APEH idén?

Kiket vizsgál az APEH idén?

ART 2009-02-17

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Újonnan alakult társaságok * Többszörösen székhelyet-, tulajdonost váltó cégek * Adóbevallást be nem nyújtó személyek * Tartósan veszteséges társaságok * Több éven keresztül jelentõs összegû tagi kölcsönök * Vagyongyarapodás – és az illegálisan szerzett jövedelmek * Rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség elszámolása * Készpénzkezelés * Kapcsolt vállalkozások – transzferárak * Fuvarozók * Munakerõkölcsönzés * E-kereskedelem, web-áruházak * Nyelviskolák * Gépjármû-kölcsönzés *

_________________________________

VAGYONGYARAPODÁS ÉS ADÓELLENÕRZÉS - Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását? Kézikönyv adózóknak. Ára: 9.900,-Ft + 155,-Ft postaköltség. Szerzõ: dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ. Terjedelem 132. oldal, iratmintákkal, esetgyûjteménnyel. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. Megrendelés: info@adonet.hu www.vagyongyarapodas.hu

_________________________________

Szemelvények az APEH ellenõrzési írányelvbõl

I.         Kiemelt vizsgálati célok

1. A feketegazdaság fehérítése az ellenõrzés eszközeivel

Az elmúlt év kiemelt vizsgálati irányának folytatását jelenti az adójogi szempontból kockázatot jelentõ új vállalkozások ellenõrzése. Az adóalanyok jogkövetõ magatartásra való ösztönzését szolgálja a jogelõd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 20 %-ának kockázatelemzés alapján történõ kiválasztása és ellenõrzése. Az adószám megállapítását követõ 90 napon belül végrehajtott helyszíni vizsgálatok az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselõre vonatkozó adatok) valóságtartalmának, hitelességének, az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenõrzésére irányulnak. Ennek keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezetõ tisztségviselõinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat elemzi.

Már a vállalkozások kezdeti mûködése során fel kell tárni azokat a tényeket, körülményeket (pl. számlák kibocsátása a tevékenység feltételeinek megléte és a bevallások benyújtása nélkül, az áfa- és jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya, be nem jelentett munkavállalók foglalkoztatása, stb.), amelyek a tevékenység és az adókötelezettségek alaposabb vizsgálatát indokolják.

A korábbi évek ellenõrzési folyamatainak továbbviteleként folytatni kell a többszörösen székhelyet, illetve tulajdonost váltó, adóbevallást be nem nyújtó, tartósan veszteséges, több éven keresztül jelentõs összegû tagi kölcsönnel mûködõ, nagy összegû adóhátralékot felhalmozó társaságok vizsgálatát. Figyelmet kell fordítani az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetõvel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkezõ adóalanyokra. A jogszerûtlen adózói magatartás feltárása és további folytatásának megakadályozása szempontjából kiemelkedõ jelentõsége van az adóhatóság gyors reagálásának az adóelkerülés tipikus vagy egyedileg kialakított módozatainak megjelenése esetén.

A szándékos adókikerülésre utaló tények feltárását követõen a vizsgált adózó tulajdonosainak, illetve képviselõinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokra is ki kell terjeszteni az ellenõrzést. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén sor kerülhet az adószám felfüggesztésére és a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás, illetve az ismeretlen székhelyû cég megszüntetése iránti eljárás kezdeményezésére. Figyelemmel kell lenni a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként törléssel, valamint felszámolással, illetve a jogerõs adószám felfüggesztéssel érintett cégek tulajdonosai, vezetõ tisztségviselõi által alapított további társaságok ellenõrzésére is.

2009-ben folytatódik a jövedelem (nyereség) minimumot el nem érõ jövedelmet (nyereséget) bevalló egyéni és társas vállalkozások által kimutatott adóalap valódiságának ellenõrzése.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak biztonsága szempontjából kiemelkedõ jelentõségû a feketefoglalkoztatás ellenõrzése. Az adózói jogsértõ magatartások tekintetében a helyszíni ellenõrzések és az adóhatóság fokozott jelenléte visszatartó erõt jelent. Az így szerzett információk az utólagos ellenõrzések során is hasznosíthatók.

Ellenõrizni kell a munkavégzés alapjául szolgáló szerzõdéseket. Amennyiben az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a polgári jogi keretek közötti (pl. vállalkozás, megbízás formájában történõ) munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi, az adó- és járulékkövetkezmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat, valamint az adózás rendjérõl szóló törvény által meghatározott jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

Figyelmet kell fordítani a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalap után járulékot fizetõ vállalkozók adózási fegyelmének nyomon követésére. Ellenõrizni kell a külföldön telephellyel rendelkezõ adózók magyarországi adókötelezettségeinek (pl. a TB alapokat megilletõ járulékok megfizetésének) teljesítését.

Az elmúlt évhez hasonlóan továbbra is vizsgálni kell a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangját, különös tekintettel az illegálisan szerzett jövedelmek feltárására fokozott kockázatkezelés és célirányos kiválasztás alapján. A vizsgálatok megalapozása érdekében adatgyûjtések végzése szükséges, amelyek elsõsorban a bevallások adatainak áttekintésére, az adóhatósághoz érkezõ adatszolgáltatásokra, a társhatósági megkeresések és bejelentések információira, a magánszemélyek és a kapcsolódó vállalkozások ingó és ingatlan tulajdonának és jövedelmi viszonyainak felmérésére terjednek ki.

A feketegazdaság elleni adóhatósági fellépésnek egyik fontos területe a vállalkozások által elszámolt szolgáltatások (pl. rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.), mögötti teljesítmény valóságtartalmának, a vállalkozási tevékenységgel fennálló kapcsolatának vizsgálata.
A 2008. évi irányelvi feladat folytatása, a feketegazdaság elleni fellépés egyik legfontosabb területe az általános fogalmi adó vizsgálatok keretében a körbeszámlázásos ügyletek és az értékesítési láncolatok felderítése, mivel az Európai Uniót érintõ áfa visszaélések, adóelkerülési magatartások, technikák jelentõs bevételkiesést okoznak minden tagállamban.

Fokozottan ellenõrzés alá kell vonni az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelmet, illetve harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyleteket és áfa-mentes termékimportot bevalló adózókat. E munka során kiemelkedõ fontosságú az EU tagországokból érkezõ kontroll adatok és az Eurocanet együttmûködés keretében külföldi adóhatóságoktól érkezõ, magyar adózókkal kapcsolatos információk felhasználása. Törekedni kell az EU tagországokkal folytatott információcsere gyorsítására és a VIES eltérés adatok ellenõrzési célú felhasználásának a kockázatkezelés keretében történõ nagyobb mértékû figyelembevételére.

Továbbra is élni kell az EU tagországok adóhatóságaival együtt végzett többoldalú vizsgálatok, valamint a központosított ellenõrzés alkalmazásának lehetõségével. Ezen túlmenõen fejleszteni kell a szomszédos országok adóhatóságaival és a vámhatósággal az eddigiekben megkezdett együttmûködést is.

Az ellenõrzések eredményessége szempontjából mind nagyobb jelentõségû a feketegazdaság elleni fellépést segítõ társhatósági együttmûködés keretében érkezõ információk hasznosítása.

2. Az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentõ gazdasági folyamatok, magatartási formák vizsgálati irányai

A vállalati struktúra és a piaci kapcsolatrendszer nemzetközi méretekben is megfigyelhetõ változásai miatt 2009-ben tovább növekszik a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, a transzferárak ellenõrzésének fontossága, különös tekintettel a nemzetközi ügyletekre, a szokásos piaci ár – kérelemre történõ – hatósági megállapítására és a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatására. A szokásos piaci ártól eltérõ ár alkalmazására tekintettel történõ adózás elõtti eredménymódosítás esetén – beleértve a többségi befolyással rendelkezõ tagok (részvényesek) nem pénzbeli hozzájárulását és tõkekivonását is – vizsgálni kell a szokásos piaci ár megállapításának vállalkozás által alkalmazott módszerét.

Az adóbevételek növelésének leglényegesebb tényezõjévé mindinkább az adóalapok szélesítésének kell válnia. Ezért kiemelkedõen nagy fontosságot kell tulajdonítani többek között a tartós veszteség kimutatása mellett is mûködni képes vállalkozások vizsgálatának, különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására. Figyelmet kell fordítani az adókedvezményeket gazdasági eredmény nélkül igénybevevõ, az adóalapcsökkentési lehetõségeket jogosulatlanul alkalmazó vállalkozások vizsgálatára.

Az áfa csalásokat elkövetõ adózói kör ellenõrzése többféle megközelítésben, különbözõ módszerek alkalmazásával lehetséges: a bevallásokban sorozatosan nagy forgalmat és a bevételhez igazodó nagyságú kiadásokat szerepeltetõ (ún. adóminimalizáló) vállalkozások kiemelt vizsgálatával, vagy a vállalkozások kapcsolatrendszerén, „szereposztásán”, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalás felismerése és bizonyítása révén, vagy az ügyletek láncolatának felgöngyölítésével és bizonyításával. A vizsgálatok fontos célja a fiktív számlákat kibocsátó "számlagyárak" feltérképezése és megszüntetése.

Ellenõrizni szükséges azokat az elõtársaságokat, amelyek az elõtársasági idõszakban az áfa bevallásban nagy összegû fizetendõ és levonható áfát vallanak be.

Lényeges feladat a társaságok közül azoknak a vizsgálata, amelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap-csökkentést vettek igénybe.

Szükséges az alapítványok, közhasznú társaságok fokozottabb ellenõrzése az általuk adományként kapott, az adományozónál adóalap csökkentõ tételként elszámolható összegek felhasználása és az adományozóktól befogadott nagy összegû költségszámlák valóságtartalma tekintetében.
Az eltitkolt bevételek feltárása céljából vizsgálni kell a vállalkozások pénzkezelési szabályzatait és leltárait, valamint a készpénzes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését.
A megfelelõ adózói nyilvántartások hiánya, a készpénzkészlet és a pénztárgép összesítõ adatának eltérése, illetve a számla- és nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása esetén becslés alkalmazására kerül sor.

3. A jogszabályváltozásokból, illetve jogszabályi elõírásokból fakadó egyéb feladatok

Ellenõrizni kell a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról szóló számlák és más bizonylatok megõrzési kötelezettségének teljesítését, különös tekintettel az eva alanyokra, az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozókra és mezõgazdasági õstermelõkre.
Az adóellenõrzések fontos irányának kell tekinteni az igazolatlan eredetû áruk feltárását és forgalmazásuk szankcionálását.

A bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában vizsgálni szükséges a jogszabályban elõírt összevonások figyelembevételével meghatározott ügyleti ellenérték megfizetésekor folytatott gyakorlat jogszerûségét.
Ellenõrizni kell azt is, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény elõírásai szerint számított összeget.
2009. évtõl különösen indokolt azon vállalkozások ellenõrzése, amelyek a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adótörvény alapján adóalap csökkentõ tételt vettek figyelembe.

Az adóhatóság a fejlesztési adókedvezmény igénybevétel feltételeinek teljesítését  – a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen – az elsõ igénybevételt követõ harmadik, illetve negyedik adóév végéig legalább egyszer ellenõrizni köteles. Az ellenõrzésnek különösen arra kell kiterjednie, hogy az igénybevevõ adózók jogosultak-e az adókedvezményre: a kérelmet vagy a bejelentést a beruházás megkezdése elõtt benyújtották-e; többféle támogatás igénylése esetén sem sértették-e meg a jogszabályi elõírásokat; a beruházások tartalmazzák-e a határozatban elõírt tárgyi eszközöket; a létszámnövelési feltétel kölcsönvett munkaerõvel történõ teljesítése esetén a kölcsönadók nem vették-e figyelembe az általuk igénybevett kedvezményeknél az átadott létszámot.

Kiemelt feladatként kell kezelni a beruházási adókedvezmény ellenõrzését, különös figyelemmel az adókedvezménnyel érintett idõszak jogszabályban meghatározott lezárulására. Vizsgálni szükséges, hogy az igénybevevõ adózók eleget tettek-e bejelentési és létszámnövelési kötelezettségüknek; jogszerûen állapították-e meg az adókedvezmény alapjául szolgáló értéket és az adókedvezményt; teljesült-e a termék-elõállításra vonatkozó jogszabályi elõírás.

Az elévülési idõn belül ellenõrizni kell a megelõzõ adóévekben adózás elõtti eredmény növeléseként elszámolt – befektetett pénzügyi eszközökhöz és hosszú lejáratú kötelezettségekhez kapcsolódó – nem realizált árfolyam-különbözetek adóalapcsökkentõ tételként történõ figyelembevételének indokoltságát is.

II.        Az ellenõrizendõ fõbb tevékenységi körök

Fontos feladat a 2008. évi Ellenõrzési irányelv által a 2009. évi adóellenõrzéseket elõkészítõ adatgyûjtések eredményének felhasználása.

Továbbra is indokolt a munkaerõ-kölcsönzési szolgáltatást nyújtó társaságok ellenõrzése, különös tekintettel az azonos tulajdonosi körrel rendelkezõ vállalkozások közötti munkaerõ-áramlásra és a kölcsönbe adott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó közterhek megfizetésére. Célszerû e területen a preventív ellenõrzések számának növelése.

Hangsúlyt kell fektetni az értékesítési láncolatok közbensõ láncszemeként gyakran megjelenõ fuvarozók vizsgálatára, mivel a fuvarozást végzõk tevékenysége kiemelt jelentõségû az áruk útjának nyomon követésében.

Folytatni kell az elektronikus világ (elektronikus számlázás, E-kereskedelem, internetes áruházak) ellenõrzését, amit az e körbe tartozó tevékenység intenzív térnyerése indokol.
Vizsgálni szükséges a befektetési szolgáltatók által az állami adóhatósághoz elektronikus úton benyújtott – a magánszemélyek értékpapír (értékpapír-letéti) számlái közötti értékpapír-áthelyezési megbízásaival kapcsolatos – adatszolgáltatások tartalmát. Az ellenõrzések során választ kell keresni arra, hogy az értékpapír áthelyezésre vonatkozó tranzakciók mögött jellemzõen olyan ügyletek húzódnak-e meg, amelyek az ügyletben érintett személyek bármelyikénél valamely adókötelezettséget (ideértve az illetékkötelezettséget is) eredményeznek, s ennek a kötelezettségnek az érintett személyek eleget tesznek/tettek-e.

Kiemelten kell ellenõrizni az Irányelv mellékletében szereplõ tevékenységeket végzõket, amennyiben jövedelmezõségük (eredmény/nettó árbevétel) 50 %-kal kevesebb az egyes térségekre, gazdálkodási formákra tekintettel megállapított jövedelmezõségi mutatók értékénél.

Az erre irányuló fokozott ellenõrzés szempontjai:
• A felnõtt és egyéb oktatással foglalkozó vállalkozások, nyelviskolák, stb. szerzõdései, foglalkoztatottjainak jogviszonya, adó- és járulékfizetési kötelezettsége és e kötelezettségek teljesítése;
• A gépjármû kölcsönzéssel foglalkozók bevétel- és költségelszámolásainak, nyilvántartásainak teljeskörûsége;
• A reklámozási, hirdetési tevékenységgel foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásai, alvállalkozói és egyéb szerzõdéses kapcsolatai.

III.      Az aktuális adózási folyamatokat feltáró és vizsgálat-elõkészítõ adatgyûjtések irányai

Az elõzõ évhez hasonlóan 2009-ben is nagy hangsúlyt kell fektetni a leltárfelvételekre és az áruk eredetének vizsgálatára, különösen a piacokon, közterületeken értékesítõ vállalkozások és a tõlük árut beszerzõ árusok körében. A vizsgálatoknak ki kell terjedniük a bevételek regisztrációjára, a készpénz egyezõségre, a pénztárgépek memóriájának kiíratására. Az ellenõrzések hatékony végrehajtását a folyamatos adóhatósági jelenlét, a térben és idõben koncentrált, a társhatóságokkal együttmûködve végrehajtott akciók is segítik.

A következõ évek adóellenõrzéseit elõkészítõ adatgyûjtések fõbb irányai:
• A foglalkoztatás szabályszerûsége a vendéglátóhelyeken;
• A rendezvényeken, kiállításokon foglalkoztatott hostessek és más dolgozók jogviszonya, adó- és járulékkötelezettsége;
• A szórakoztató tevékenységû egyesületek, klubok, szerencsejáték szervezõk tevékenységének és gazdálkodásának jellemzõi.

Forrás: www.apeh.hu

_____

EGYÉNI VÁLLALKOZÓK KÉZIKÖNYVE 2009

Adótippek, számlázási szabályok, munkaügyi, kereskedelmi, fogyasztóvédelmi kötelezettségek, engedély-köteles tevékenységek, üzlet nyítási-, webáruház-mûködési szabályok, követelések behajtása, átalakulás – és minden amit az egyéni vállalkozónak ismernie kell. Vállalkozási tanácsok több mint  háromszáz nyomtatott oldalon.

Szerzõ: Dr. Szabó Tibor - Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Ára: 9.900,-Ft +  postaköltség. Terjedelem 352 oldal (könyv)  Tartalomjegyzék Önadózó régi és új elõfizetõknek 20% kedvezmény!  Megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010 - Megrendelés: info@adonet.hu 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra