Az írás megjelent az Önadózó 2007. decemberi számában. - ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2007. december 31-ig: 980,-Ft/hó. A 2007. december 31-ig beérkezõ 2008. évi új Önadózó elõfizetése esetén a 2007.decemberi számot ajándékba megküldjük. Elõfizethetõ: info@onadozo.hu ***

Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs!

A könyvelõk élete kezd rémálomhoz hasonlítani. A jogszabályok jóformán hetente változnak, a könyvelõkre egyre nagyobb terhet rónak a bevallási kötelezettségek. Ha azt hittük, lesz olyan idõszak, amikor pihenhetünk ebben az évben, hát tévedtünk, hosszabb idõre nem lehetett büntetlenül tétlenül maradni. Beköszöntött a könyvelõk életének egyik kedvenc idõszaka, az évzárásra való felkészülés, és bizony a december megint az adóelõleg-feltöltési kötelezettséget hozta el, több adónemben is. Karácsonyra a halandó könyvelõ csak ezután gondolhat, és bizony addig is rengeteg dolgunk van még.

2007. december 20-ig a következõ adókat kell feltölteni:
1. Társasági adó, a minimumadó szabályainak figyelembe vételével
2. Különadó
3. Helyi iparûzési adó
4. Egyszerûsített vállalkozói adó

Az adóelõlegek feltöltésérõl az anyagi adójogszabályok rendelkeznek, az adózás rendjérõl szóló törvény csupán a feltöltés elmulasztásának szankcióját állapítja meg. Mirõl is van szó? Az Art. 172. § (8) bek. szerint: ”ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét-figyelemmel az adóév során megfizetett elõleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett elõleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedõ mulasztási bírságot fizet.” A fenti jogszabályhelybõl két dolog tisztán látszik: egyrészt már egy nap késésért is szankcionál(hat)nak, másrészt elég „csak” a várható adókötelezettség 90%-ára feltölteni az adónkat.

De nézzük sorjában: december 20-a ebben az esetben kõbe vésett dátum. Ha csak egyetlen nappal is késõbb utaljuk el a feltöltési kötelezettséget, nem csupán késedelmi kamattal büntetnek meg minket, hanem a különbözet 20%-át mulasztási bírságként is kiszabhatják. A feledékenység sokba kerülhet, ezért érdemes tisztában lenni annak árával. Ha pl. az éves adókötelezettségünk 10.000.000 Ft, és a tárgyévben 6.000.000 Ft adóelõleget fizettünk meg, de a feltöltésre nem utaltunk semmit, akkor a várható bírság összegét az alábbiak szerint számíthatjuk ki: 10.000.000 Ft x 90%= 9.000.000 Ft (legalább ennyit kellett volna az év során december 20-ig megfizetni); megfizetett adóelõleg: 6.000.000 Ft; különbözet 3.000.000 Ft, ennek 20%-a: 600.000 Ft mulasztási bírság kiszabása várható. Ez elég nagy ár ahhoz képest, ha csak néhány napot késtünk az utalással, bár ha késve, de azért megfizettük az adóelõleg-feltöltést, jó eséllyel lehet mérséklést kérni.

A jogszabályhely másik nagy tanulsága pedig az, hogy nem muszáj a várható adókötelezettség teljes összegére feltölteni az adónkat, elegendõ csupán 90%-ára. Így tehát akár még majdnem fél évig használhatjuk a különbözet pénzünket anélkül, hogy ez következményekkel járna. Persze a 90%-os feltöltés módszerét csak akkor érdemes használni, ha mind az adóévben még várható bevételek, mind a felmerülõ költségek összegét pontosan meg lehet becsülni, így a várható adó összege pontosan (viszonylag kis hibaszázalékkal) megbecsülhetõ. Ha ez nem járható út, akkor a mulasztási bírság elkerülését szem elõtt tartva célszerû inkább a várható adókötelezettség 100%-ára kiegészíteni az adónkat.

1. Társasági adó feltöltése

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 26. § (10) bekezdése rendelkezik a feltöltési kötelezettségrõl. Eszerint ha az adóalany az adóévet megelõzõ adóévben éves szinten 50 MFt-nál több árbevételt realizált, adófeltöltésre kötelezett. A feltöltésre ezek alapján nem kötelezettek a tárgyévben jogelõd nélkül alakult szervezetek, valamint azok a szervezetek, amelyek az elõzõ adóévben 50 MFt-nál kevesebb árbevételt értek el. A tárgyévben alakult szervezetek elõzõ évi adat hiányában adóelõleg-feltöltésre nem válnak kötelezetté még akkor sem, ha a tárgyévben az 50 MFt-ot meghaladja az árbevételük. A jogutódlással létrejött adóalanyok azonban kötelezettek a feltöltésre, ha a jogelõdjük is kötelezett lett volna. A kiválással létrejövõ adóalanyok azonban, tekintettel arra, hogy nincs elõzõ adóévük, nem lesznek kötelezettek az adófeltöltésre (de csak a kiválás évében, késõbb az árbevételüket figyelembe véve kötelezettekké válhatnak). Nem kell az adóját feltöltenie a megszûnõ vállalkozásoknak, az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedõen közhasznú szervezetként besorolt felsõoktatási intézménynek és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

A feltöltési kötelezettség összegét a várható adózás elõtti eredmény értékébõl kiindulva, a társasági adóalap növelõ és csökkentõ tételek figyelembevételével kell meghatározni, az adókedvezmények várható összegével is kalkulálva. Elõször tehát a lehetõ legpontosabban a várható adóévi eredményt kell megbecsülni, ami tekintve, hogy legalább fél hónap könyvelési adatai hiányoznak, nem is olyan egyszerû feladat. A könyvelõk feladata tehát elõször is az adózók meginterjúvolása, hogy milyen árbevétele és költségei várhatóak még a tárgyévben.

A várható adózás elõtti eredmény figyelembevételével második lépésként a jövedelem-minimum értékét kell megállapítani (részletesen ld. az errõl szóló cikkben). A jövedelem-minimum az összes bevétel értéke (tehát az egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételek is az alapját képezik!) csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott  közvetített szolgáltatások értékével, az így megkapott érték 2%-a a jövedelem-minimum. Mindenképpen fontos tehát megállapítani, hogy az adózás elõtti eredmény, vagy a jövedelem-minimum értéke magasabb-e, illetve ezután eldönteni, hogy melyik érték lesz a várható adókötelezettség alapja. Alapesetben a két érték közül a magasabb az, ami az adó alapját képezi, de ha az adózás elõtti eredmény értéke nem éri el a jövedelem-minimum értékét, akkor is lehetõség van az adózás elõtti eredmény alapján megállapítani az adókötelezettség értékét, de ekkor nyilatkozatot kell kitölteni a bevallás mellé. A nyilatkozat alapján az adóhatóság ellenõrzésre választhatja ki az adózókat, ha feltételezhetõ, hogy az adózás elkerülése volt a cél.

Tekintettel arra, hogy a tárgyévben július 1-vel került bevezetésre a jövedelem-minimum fogalma, az adózó két megállapítási módszer, az arányosítás vagy a közbensõ mérleg összeállítása közül dönthet. Nézzük meg egy példán keresztül a két jövedelem-minimum megállapítási módszer számítását és hatását az adóalapra:

Példa:
Adózó tárgyévi összes bevétele 175.500.000 Ft, mellyel szemben az összes költsége és ráfordítása 173.200.000 Ft. Az összes ráfordításából 15.600.000 Ft az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttesen. A 2007.06.30-ai fõkönyvi kivonatának az adatai az alábbiak: összes bevétel 64.582.000 Ft, összes költség és ráfordítás 62.899.000 Ft, melybõl az eladott áruk és közvetített szolgáltatások értéke 3.485.000 Ft.

Ezek alapján az év végi társasági adóalapja: 175.500.000 Ft (összes bevétel) – 173.200.000 Ft (összes kiadás)= 2.300.000 Ft adózás elõtti eredmény
Az adóév egészére megállapított jövedelem-minimum értéke: [175.500.000 Ft (összes bevétel) – 15.600.000 Ft (Elábé+közv.szolg.)] x 2 % = 159.900.000 Ft x 2%= 3.198.000 Ft jövedelem-minimum

1. Arányosítás módszerével történõ adóalap-megállapítás, a jövedelem-minimum figyelembevételével:
1.1. 2007.06.30-ig a mûködési napok aránya az adóév teljes egészéhez: 181/365, az arányos adóalap (a jövedelem-minimum szabályait itt még nem kell figyelembe venni): 2.300.000 x 181/365= 1.140.548 Ft
1.2. 2007.07.01-tõl a jövedelem-minimum arányosítva az év hátralévõ napjainak számával: 3.198.000 Ft x 184/365= 1.612.142 Ft
1.3. Az év végi adóalap ebben az esetben: 1.140.548 Ft + 1.612.142 Ft= 2.752.690 Ft
2. Közbensõ mérleg összeállításával megállapított adóalap, a jövedelem-minimum figyelembevételével:
2.1. 2007.06.30-ig a közbensõ mérleg adatai alapján az adóalapja: 64.582.000 Ft (összes bevétel) – 62.899.000 Ft (összes kiadás)= 1.683.000 Ft adózás elõtti eredmény
2.2. 2007.06.30-ra megállapított jövedelem-minimum: [64.582.000 Ft (összes bevétel)- 3.485.000 Ft (Elábé+közv.szolg)] x 2 % = 61.097.000 Ft x 2% = 1.221.940 Ft. A 2007. év végi jövedelem-minimum értékébõl (3.198.000 Ft-ból) kell levonni ezt követõen a félévi jövedelem-minimum értékét: 3.198.000 Ft – 1.221.940 Ft= 1.976.060 Ft a második féléves jövedelem-minimum értéke
2.3. Az év végi adóalap ebben az esetben: 1.683.000 Ft + 1.976.060 Ft= 3.659.060 Ft
3. A társasági adóalap nyilatkozat megtételével az adózás elõtti eredmény év végi összegével egyezik meg, azaz 2.300.000 Ft.

A várható adózás elõtti eredmény és a jövedelem-minimum kalkulációja után már egyszerû a várható adókötelezettség kiszámítása: a fentiek alapján választott adóalapot korrigálva a várható csökkentõ és növelõ tételek összegével megkapjuk a korrigált adóalapot.

Az adóalap 16%-a az adókötelezettség, de néhány adózó kedvezményes, 10%-os adókulcsot is alkalmazhat.

A kedvezményes 10%-os adókulcs feltételei a követezõk:
- Az adózó nem vesz igénybe társasági adókedvezményt
- A kedvezményes kulcs alkalmazásának adóévében foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 1 fõ
- Az általa az adóévben bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege meghaladja az adóév elsõ napján érvényes minimumbér másfélszeresének évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának szorzatát. (ha az adózó székhelye területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségben található, akkor elegendõ a minimumbérrel felszorozni az átlagos állományi létszámot)
- a 10%-os adókulcsot a pozitív adóalap 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó összegéig lehet figyelembe venni (de minimis támogatásnak minõsül!), az e feletti összegre 16% az adó mértéke

A korrigált adóalap adókulccsal számított szorzata adja meg a várható adókötelezettség összegét, amibõl még (a 16 %-os adókulcs alkalmazása esetén) az adókedvezményeket le lehet vonni.

A fenti példából is jól látszik, hogy bizony mindenképpen érdemes számolni az adófeltöltésnél már a jövedelem-minimum választásával (vagy éppen elutasításával), és az adóalapot, illetve az adókötelezettséget ennek alapján megállapítani. A legkevesebb adókötelezettség a fenti esetben mindenképpen az adózás elõtti eredmény választásával érhetõ el, de ekkor nyilatkozat megtételére kötelezett a vállalkozó. Persze ha az adózás elõtti eredménye több a jövedelem-minimum értékénél, akkor nem a jövedelem-minimum, hanem az adózás elõtti eredmény alapján kell megállapítani az adókötelezettséget! Ha a vállalkozó a jövedelem-minimum szabályainak választása mellett dönt, akkor is a kétféle számítási módszerrel érdemes kiszámolni az adóalapot, és a közbensõ mérleg összeállítását csak akkor bevállalni, ha a fõkönyvi kivonat adatai alapján ez a módszer tûnik kifizetõdõbbnek. Tekintettel arra, hogy vannak, akiknek inkább az arányosítás módszerét érdemes választaniuk (mint a fenti esetben is), a közbensõ mérleg összeállítására csak a fenti számítás elvégzése után célszerû napokat szentelni. A fenti példából is jól látszik, hogy az adóalap csak a számítási módszer választásától függõen is közel 1 MFt-tal lecsökkenthetõ teljesen legálisan, ezért mindenkit arra bíztatok, hogy számítsa ki mindhárom módon az adóalapot, és a tények ismeretében döntsön a jövedelem-minimum bevállalásáról vagy elutasításáról, illetve a számítási módszerrõl.

Bevallott adóelõlegek és az adófeltöltés kapcsolata

Az elõzõ év társasági adóbevallásában a pozitív adóalappal rendelkezõ adózók nemcsak a 2006. évi adójukat vallották be, hanem a keresztfélévben fizetendõ adóelõlegüket is. A bevallásban 2007. júliustól 2008. júniusig, vagy 2007.III. negyedévétõl 2008. II. negyedévéig kellett az adóelõleget bevallani, attól függõen, hogy a 2006. évi adókötelezettség meghaladta-e az 5 MFt-ot (ekkor havi adóelõleg-fizetés áll fenn), vagy sem (akkor negyedéves adóelõleg-fizetési kötelezettség keletkezett).

Az adófeltöltési kötelezettségkor az évközben már megfizetett adóelõlegeket figyelembe kell venni a még elutalandó összeg meghatározásakor. A havonta adóelõleget fizetõk minden hónap 20. napjáig kötelesek teljesíteni az elõlegfizetést. A negyedévente adóelõleget fizetõk a negyedévet követõ hónap 20. napjáig fizetik meg az adóelõlegüket, de a december hónapra elõírt elõleg-kötelezettséget nem január 20-ig, hanem december 20-ig, a feltöltési kötelezettséggel együtt kötelesek teljesíteni. Ez akár azt is eredményezheti, hogy bár feltöltési kötelezettsége nem keletkezik az adózónak (mert már elõlegek formájában megfizette a várható adókötelezettségét), de a korábban december hónapra bevallott adóelõleg összegét mégis meg kell fizetnie. A 2007. évi adókötelezettség megállapításakor egyrészt a 2005-ös adóbevallásban 2007. 01-06 hónapra bevallott, másrészt a 2006. évi adóbevallásban 2007. 07-12 hónapra bevallott adóelõlegeket kell figyelembe venni.

Példa a társasági adó feltöltésére:
Vállalkozó 2007. évre az alábbi adóelõlegeket fizette már meg:
I. negyedév, április 20-ig: 450.000 Ft
II. negyedév, július 20-ig: 450.000 Ft
III. negyedév, október 20-ig: 670.000 Ft
IV. negyedév, december 20-ig fizetendõ: 670.000 Ft
Vállalkozó éves várható adókötelezettsége 3.105.000 Ft lesz, melyet 90%-ig kíván felölteni december 20-ig. Ezek szerint neki az adófeltöltésként a következõ összeget kell megfizetnie: 3.105.000 Ft x 90%= 2.794.500 Ft, azaz 2.795.000 Ft (ezer Ft-ra kerekítve). Adóelõlegként bevallott összegek összesen: 2.240.000 Ft, azaz feltöltésként befizetendõ összesen: 2.795.000 – 2.240.000 Ft= 555.000 Ft (ezt az összeget kell majd a felöltésrõl szóló bevallásban szerepeltetni).

Elutalnia viszont nemcsak 555.000 Ft-ot, azaz nem „csak” a feltöltés összegét kell, hanem a 4. negyedévre bevallott 670.000 Ft adóelõleget is kell!

Helyi iparûzési adó és az adófolyószámla kapcsolata

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért is kell az iparûzési adóval foglalkozni a társasági adó feltöltésekor. Nos azért, mert helyi iparûzési adó 100%-át adóalap-csökkentõ tételként figyelembe lehet venni, de csak akkor, ha az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Így tehát a társasági adófeltöltési kötelezettségnél számolhatunk ezzel a csökkentõ tétellel, de elõtte érdemes az adófolyószámlákat leegyeztetni. Érdemes tehát még decemberben tüzetesen átvizsgálni mind az APEH-folyószámlát, mind a helyi önkormányzati adófolyószámlát, és az esetleges hátralékot rendezni. Az átvezetési kérelem hatásos lehet, bár elõfordulhat, hogy hiába nyújtjuk be az átvezetési kérelmet még decemberben, könyvelni már csak januári dátummal könyvelik le az adófolyószámlán, így decemberben akaratunk ellenére hátralékos marad az adófolyószámlánk. Pár ezer forintos hátralékot célszerûbb ezért inkább befizetéssel rendezni, így biztosan az átutalás napjával rendezetté válik az adófolyószámlánk.

Bevallás a feltöltési kötelezettségrõl

A tavalyi évhez hasonlóan, az idén is a feltöltésre kötelezetteknek bevallást kell benyújtaniuk az adóhatósághoz. A bevallás jele: 0729K, a benyújtásának határideje december 20-a. A bevallás kitöltése nagyon egyszerû, az alapadatokon kívül csak az adófeltöltési kötelezettség összegét kell feltüntetni. A kitöltésnél legyünk figyelemmel a már bevallott adóelõleg összegére, és itt a különbözetet szerepeltessük. A pénzügyileg rendezendõ összeg csak akkor egyezik meg a bevallásban szereplõ feltöltés összegével, ha elõzõleg a folyószámlán társasági adónemben az egyenleg nulla volt. Amennyiben a folyószámlán túlfizetés szerepel, akkor a pénzügyi rendezésnél ennek összegét figyelembe vehetjük, vagyis ennyivel kevesebbet utalunk társasági adó feltöltése címén.  Hátralék esetén pedig annak összegét is rendezni kell a feltöltéssel egyidejûleg.

2. Az államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék feltöltése

A különadóról a 2006. évi LIX. tv. rendelkezik, a törvény alapján a különadó alanyai a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások, míg a járadék a hitelintézetek privilégiuma maradt. A különadó feltöltésére a társas vállalkozások kötelezettek, illetve a hitelintézet kötelezett még a járadék feltöltésére.
A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók kimaradnak a feltöltési kötelezettség alól, bár lehet, hogy nem könnyen érthetõ a tv. 6.§ (3) bekezdése. Eszerint „a 3.§ szerint fizetendõ különadó (társas vállalkozások különadója) várható összegének a már megfizetett elõleggel csökkentett különbözetét, valamint a 4.§ szerinti járadék (hitelintézeti járadék) várható összegének a már megfizetett járadékelõleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni.”

A különadót minden társas vállalkozónak fel kell töltenie, a különadó feltöltési kötelezettség nem függ össze a társasági adó feltöltési kötelezettséggel. A különadó megfizetésére egyedül az elõtársaság nem kötelezett, de az elõtársasági idõszak lezárását követõ adóévben már adóalannyá és feltöltési kötelezetté válik az újonnan alakult adózó is. Szintén kötelezett a különadó feltöltésére az átalakulással létrejött jogutód szervezet is, az átalakulás formájától függõen a jogelõd adóelõlegének megegyezõ, összesített vagy megosztott összegével.

A különadó feltöltési kötelezettséget az éves várható adókötelezettség összegének megfelelõen, az évközben már megfizetett adóelõlegek figyelembevételével kell megállapítani. A különadó alapja az adózás elõtti eredmény, melyet a törvényben meghatározott csökkentõ és növelõ tételek figyelembevételével kell korrigálni. Az adókötelezettség mértéke 4 %.

Példa a különadó feltöltésére:
Vállalkozás 2007. évi várható adózás elõtti eredménye 14.360.800 Ft. A különadóról szóló törvényben meghatározott korrekciós tételek közül az alábbiak vannak a vállalkozónál:
- visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás: 500.000 Ft
- térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értéke: 46.378 Ft
- kapott osztalék: 400.000 Ft
- visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás: 5.475.000 Ft
Adózó a 2006. évi társasági adóbevallásában 2007. 3. negyedévére 50.000 Ft, 2007. 4. negyedévére 50.000 Ft különadót vallott be.

Adófeltöltési kötelezettség kiszámítása:
Adózás elõtti eredmény: 14.360.800 Ft
+ Visszafizetés nélküli támogatás: 500.000 Ft
+ térítés nélkül nyújtott szolgáltatás: 46.378 Ft
-kapott osztalék: 400.000 Ft
-visszafizetési köt.nélkül kapott támogatás: 5.475.000 Ft
Adóalap: 9.032.178 Ft
Várható adókötelezettség: adóalap x 4% = 9.032.178  x 4% = 361.287 Ft, azaz 361.000 Ft - eFt-ra kerekítve

Tárgyévben már megfizetett adóelõleg: 50.000 Ft
4. negyedévi adóelõlegként fizetendõ: 50.000 Ft
Adófeltöltési kötelezettség minimum (szankciók nélküli kötelezettség): 361.000 Ft x 90%= 324.900 Ft, melybõl megfizetett 2 x 50.000 Ft= 100.000 Ft, feltöltési kötelezettségként minimum befizetendõ 225.000 Ft.

December 20-ig azonban nem csak a feltöltési kötelezettségként kiszámított összeget, hanem a 4. negyedévre bevallott összeget is be kell fizetni ahhoz, hogy késõbb ne legyen hiányos a feltöltési kötelezettség. Így mindösszesen 275.000 Ft-ot kell a példában szereplõ adózónak különadó feltöltési és adóelõleg-fizetési kötelezettség címén elutalnia. A különadó-feltöltési kötelezettségrõl adóbevallást nem kell benyújtani.

3. Helyi iparûzési adó feltöltése

Az adózás rendjérõl szóló törvény 2. sz. mellékletének II. fejezete rendelkezik a helyi adók fizetési határidejérõl. Eszerint azon adózók, akik a társasági adóelõlegnek a várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére (vagyis feltöltésre) kötelezettek, a helyi kommunális adójuk és iparûzési adójuk tekintetében is feltöltésre kötelezettek. A helyi iparûzési adó és kommunális adó feltöltésére azok a társas vállalkozók kötelezettek, akiknek az elõzõ adóévi árbevételük az 50 millió Ft-ot meghaladta. Nem kötelezett a feltöltésre az elõtársaság, a megszûnõ vállalkozás, az idén alakult társaság, és a társasági adónál a feltöltésnél kivételként felsorolt szervezetek még akkor sem, ha az árbevételük az 50 MFt-ot meghaladja.

A tárgyévben fizetendõ adóelõleg összegét a helyi adóhatóság fizetési meghagyásban közli az adózóval, melyet az elõzõ évi adóbevallás (vagy a várható adó bejelentése) alapján vet ki. A helyi iparûzési adó alapja (állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén) a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel. Az adó mértéke maximum az adóalap 2%-a lehet, melyet az önkormányzat rendeletében határoz meg. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegû tevékenységet, akkor a vállalkozónak az így kiszámított adó alapját meg kell osztania. Az a vállalkozó, akinek az iparûzési adó alapja a 100 MFt-ot nem haladja meg, vagy a személyi jellegû ráfordítással arányos megosztás módszere, vagy az eszközérték arányos megosztás módszere, vagy ezek együttese alapján köteles az adóalapját megosztani. Az a vállalkozó, akinek a helyi iparûzési adó alapja a 100 MFt-ot meghaladta, a következõk szerint köteles megosztani az adóalapját: az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegû ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegû ráfordítások összege képvisel a személyi jellegû ráfordítás és eszközérték együttes részén belül, a fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a helyi adókról szóló törvény nem írja elõ kötelezõen a helyi adók bevezetését, ezért minden adóalanynak tájékozódnia szükséges arról, hogy az illetékes önkormányzat bevezette-e a helyi iparûzési adót, és annak mértékét hány százalékban állapította meg.

Példa az iparûzési adó feltöltésére
A társaság csak egy önkormányzat területén végez gazdasági tevékenységet, a területileg illetékes önkormányzat az iparûzési adó mértékére 2%-ot állapított meg.
2007. március 15-ig befizetett adóelõleg: 487.000 Ft
2007. szeptember 15-ig befizetett adóelõleg: 748.000 Ft

2007. évi várható árbevétele: 246.600.000 Ft
Eladott áruk beszerzési értéke: 32.000.000 Ft
Közvetített szolgáltatások értéke: 4.450.000 Ft
Anyagköltség: 72.633.000 Ft
Helyi iparûzési adó alapja: 246.600.000 – 32.000.000 – 4.450.000 – 72.633.000= 137.517.000 Ft
Várható adó összege: 137.517.000 x 2%= 2.750.340 Ft
Minimális feltöltési kötelezettség kiszámítása: 2.750.340 x 90%= 2.475.306 Ft, felöltés 2.476.000 Ft-ra szükséges
Feltöltési kötelezettségként minimum befizetendõ összeg: 2.476.000 Ft – 487.000 (03.15-ig fizetett adóelõleg) – 748.000 Ft (09.15-ig fizetett adóelõleg)= 1.241.000 Ft

Azok a vállalkozók, akik a helyi iparûzési adójuk tekintetében adófeltöltésre kötelezettek, szintén kötelesek december 20-ig a vállalkozók kommunális adóját is feltölteni. A vállalkozók kommunális adójának alapja az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma, az adó mértékének felsõ határa 2.000 Ft/fõ.

4. Egyszerûsített vállalkozói adó feltöltése

Az EVA feltöltése 2006-tól kötelezettsége az EVA-alanyoknak, a törvény értelmében mind a társas vállalkozók, mind az egyéni vállalkozók kötelezettek a feltöltésre. Az Eva törvény 12. §. (4) bekezdése szerint „az adóalanynak az adóelõleget december 20. napjáig az adóévi várható fizetendõ adó összegére ki kell egészítenie.”. Az adóalanynak az adóévre megállapított adót az 1-3. negyedévekben már megfizetett adóelõlegek figyelembevételével kell feltöltenie. Az eva alapja az összes bevétel, azaz az összes árbevétel, bevétel, mely tartalmazza a fizetendõ áthárított áfát is, illetve bármely jogcímen és formában mástól megszerzett vagyoni érték áfával növelt értéke. Az Eva alapját a törvényben felsorolt növelõ és csökkentõ tételek módosítják, a korrigált adóalap után az adókötelezettség mértéke 25%.

Példa az Eva feltöltésére:
1. negyedévi összes bevétel: 1.350.000 Ft, megfizetett adóelõleg: 337.500 Ft, azaz 338.000 Ft (ezer Ft-ra kerekítve)
2. negyedévi összes bevétel: 3.483.000 Ft, megfizetett adóelõleg: 870.750 Ft, azaz 870.000 Ft (az adókötelezettség összegét göngyölítve, ezer Ft-ra kerekítve)
3. negyedévi összes bevétel: 6.540.000 Ft, megfizetett adóelõleg: 1.635.000 Ft
4. negyedévi összes várható bevétel: 4.879.000 Ft

Éves összes bevétel: 16.252.000 Ft, éves összes várható adókötelezettség: 4.063.000 Ft
1-3. negyedévekben megfizetett adóelõleg: 338.000 + 870.000 + 1.635.000 = 2.843.000 Ft
December 20-ig utalandó adófeltöltési kötelezettség: 4.063.000– 2.843.000= 1.220.000 Ft.

Minimális adófeltöltési kötelezettség: 4.063.000 Ft x 90%= 3.656.700 Ft, azaz 3.657.000 Ft
1-3. negyedévekben megfizetett adóelõleg: 338.000 + 870.000 + 1.635.000 = 2.843.000 Ft
December 20-ig utalandó minimális adófeltöltési kötelezettség: 3.657.000– 2.843.000= 814.000 Ft.

Schlág Judit

***

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE
Ára: 9.900,- Ft + postaköltség. Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme kb. 576. oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. www.kezikonyvek.hu

M E G R E N D E L É S: info@onadozo.hu