1. Főoldal
  2. Hírek
  3. TAO
  4. Megjelent a Mazars 2023-as közép- és kelet-európai adóbrosúrája

Megjelent a Mazars 2023-as közép- és kelet-európai adóbrosúrája

TAO 2023-05-25

Nyomtatás
Forrás: PR-ego

Címkék: nemzetközi adózás

A foglalkoztatást terhelő közterhek csökkenésének trendje befejeződni látszik ● Az év végéig kell beépíteni a globális minimumadót a nemzeti jogrendszerekbe ● Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal kötött adóegyezményt

  1. 25 ország aktuális adózási információiról nyújt körképet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat idén tizenegyedik alkalommal kiadott adóbrosúrája, amelynek fókuszában a foglalkoztatást terhelő és a forgalmi típusú adókon kívül a társasági nyereségadózás részletei és a transzferárazás áll. A hazai üzleti hangulatot a kiugróan magas infláció és az extraprofitadó mellett az is befolyásolja, hogy költségesebbé és nehezebbé válik a gazdasági együttműködés az USA-val, mert az felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A hosszas viták után elfogadott 15 százalékos globális társasági minimumadót már 2024-től alkalmazni kell. 

Tizenegyedik alkalommal jelent meg a Mazars átfogó adókalauza, amely áttekinti a közép- és kelet-európai régió 2023. január végén hatályos adórendszereit. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a részt vevő országok listája; a kiadvány 2013-ban 15 országgal indult, az idei kiadás pedig 25 állam adatait tartalmazza, a CEE-régió mellett most első alkalommal kitekintve a közép-ázsiai országokra (Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán) is. A visegrádi négyek mellett a délkelet-európai államok, Németország, Ausztria, Moldova, Ukrajna és a balti államok aktuális adópolitikáját elemző kiadvány hangsúlyosan foglalkozik az egyes országok adórendszerét jellemző változásokkal és trendekkel. 

Az elmúlt évekre jellemző tendenciákat dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalta össze:

  • Általános jelenségnek tekinthető a minimálbérek és az átlagbérek növekedése.
  • A digitális technológia komoly lendületet adott a hozzáadott-érték típusú adók hatékonyabb beszedésének.
  • Az Európai Unió folytatja küzdelmét a káros adóverseny ellen, ennek keretében egységesült a szabályozás (kamatlevonás, CFC-szabályok, tőkekivonási adó, hibrid struktúrák). További elmozdulás azonban nem történt a közös, harmonizált társasági adóztatási keretrendszer irányába.
  • A transzferár-szabályozás gyakorlatilag az összes ország adórendszerében megjelent. 

Magyarországon, ahol a kivételesen magas (27 százalék) általános áfakulcs az EU legmagasabb inflációjával párosul, a bérköltségszerkezetet jelentős adóék jellemzi: a munkáltató által fizetendő bérköltség mintegy 41 százaléka kerül a költségvetésbe.

Hungarikumnak számít az úgynevezett extraprofitadó, a régióban hasonló adónemmel nem találkozhatunk ilyen formában. A nehezen meghatározható „rendkívül magas nyereségeket” terhelő adónemet ráadásul visszamenőleg vezették be tavaly nyáron, a tervek szerint 2 évre. Egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy egyes szektorokban ezután is megmarad. 

Rossz hírek Washingtonból 

Kedvezőtlen fejlemény, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya úgy döntött, felmondja a két állam közötti nemzetközi adóegyezményt. Ha nem történik fordulat, 2024. január 1. után Magyarországnak nem lesz a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodása az USA-val. 

„Az adóügyi kapcsolatokban ilyen visszalépésre Magyarországon még nem volt példa, korábban az újabb és újabb egyezmények megkötése volt a jellemző. Az egyezménynélküliség egyet jelent a gazdasági együttműködés nehézkesebbé és drágábbá válásával. Figyelemmel arra, hogy az USA kiemelt partnere Magyarországnak, a hazánkba irányuló tőkeberuházások igen fontos szereplője, a következmények várhatóan súlyosak lesznek” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel. 

A szakértő hozzátette: a gazdaság szereplőinek biztos kereteket jelentő adóegyezmény hiányában előfordulhat, hogy az USA és Magyarország esetében ugyanazt a jövedelmet mindkét államban megadóztatják a jövő évtől kezdődően. A védelem és kiszámíthatóság megszűnése érinteni fogja a magánszemélyeket (például azokat, akik az USA-ban tartanak tőkebefektetést, ott dolgoznak vagy oda számláznak) és természetesen a vállalatokat is. Közülük többek között azokat, amelyeknek amerikai leányvállalatuk van, illetve ottani telephelyen keresztül végeznek gazdasági tevékenységet. 

A foglalkoztatást terhelő adók 

2023-ban lényegében megállt a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok csökkenésére irányuló trend. Ezek azonban továbbra is hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország, Bulgária, Románia és Ukrajna például továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, mások (például Ausztria, Németország és Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia) kitartanak a progresszív adózás mellett. 

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 16 százalékát teszik ki, de jelentős – több mint 30 százalékpontos – különbség van a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb (pl. Románia) és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (pl. Szlovákia) között. 

A rendszerek összehasonlításának praktikusabb módja a már említett adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában. Segítségével látható, hogy a munkajövedelemre kivetett adó milyen mértékben fogja vissza a foglalkoztatást, azaz a munkaerőköltségek hány százaléka kerül valamilyen formában az állami költségvetésbe. A mutató 14 és 48 százalék között ingadozik a térségben, ezen belül a közép- és kelet-európai EU tagállamok 41 százalékos átlaga tehát magasnak tekinthető. 

„Ausztriában és Szlovákiában a legmagasabb az adóék, azonban hazánkban is kifejezetten magas – tette hozzá a Mazars szakértője. – Ha Magyarországon a munkáltató 366.000 forint nettó bért akar kifizetni – a bruttó 550.000 forintos versenyszférabeli átlagfizetéssel számolva –, akkor ez összesen 622.000 forint költséget jelent számára. A három gyermeket nevelő családok esetén az adóék viszont csupán 26 százalék, ezzel a harmadikak vagyunk a kelet-közép-európai régióban.” 

Figyelembe kell venni természetesen az adott ország bérszínvonalát is, és a régió országai a legnagyobb szórást éppen ezen a területen mutatják. Míg Koszovóban és Moldovában a minimálbér nem haladja meg a 200 eurót, és 300-500 euró körül van Albániában és Bulgáriában, addig a régió jelentős részében (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Görögország, Horvátország és a balti államok) 600-800 euró körül mozog. Ez még mindig összehasonlíthatatlan a szlovéniai (1200 euró) vagy a németországi és osztrák (2000 euró feletti) értékekkel. 

A privát szektorra jellemző, euróban kifejezett átlagos bérszínvonal az elmúlt évben nem emelkedett jelentősen, átlagosan csupán 5 százalékkal, ezen belül a Visegrádi országokban 9-10 százalékkal. Ez különösen a magas inflációt figyelembe véve okozhat meglepetést, ami az euróövezetben átlagosan 9,2 százalék, Magyarországon azonban elérte a 25 százalékot is. 

Általános forgalmi adó 

Az uniós szabályozásnak köszönhetően az áfaszabályok nagyrészt harmonizáltak, és számos nem uniós tagállam is igyekszik igazodni a közösség rendszeréhez. A régióban a normál áfakulcs átlagosan 20 százalék körül alakul. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít. 

A régió országaiban prioritássá vált az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Innovatív megoldásokkal, digitális technológiával próbálnak fellépni a visszaélések ellen, hiszen ezen a területen a legnagyobb az adókijátszás veszélye. A cél az értékesítési folyamat végpontok közötti figyelése, a nem adózó ügyletek felderítése és az adócsalások visszaszorítása. Az online pénztárgépek bevezetése is eredményes eszköznek bizonyult a gazdaság fehérítésében, ezt pedig az online számlaadat-szolgáltatás követte. 

Érkezik a globális társasági minimumadó 

A régió országai eltérő hangsúlyt helyeznek a vállalati nyereség megadóztatására, az átlagos adókulcs 15-20 százalék körül mozog. 2022-ben csak egy olyan ország volt, ahol csökkentették az adókulcsot (Ausztriában 25 százalékról 24 százalékra). Habár Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos az általános adókulcs, azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos ágazatokban a teljes nyereségadókulcs akár 50 százalékos is lehet. 

Az Európai Unió tagállamai tavaly decemberben éles viták után jutottak megállapodásra, miszerint 2023 végéig saját nemzeti jogrendszerükbe implementálják az EU-irányelvbe foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. A 15 százalékos globális társasági minimumadó – amelyre II. pillérként szokás hivatkozni – szabályrendszerének legfőbb pontjait már 2024-től szükséges alkalmazni. 

Az irányelv országonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket ír elő, amely nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket. Az irányelv kiterjed minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – árbevétellel és legalább egy, az EU területén működő taggal rendelkező multinacionális cégcsoportra. 

A hazai adójogba történő átültetés részletei egyelőre még nem ismertek, de várakozásaink szerint a fő jogalkotói cél az ország versenyképességének megőrzése lehet a globális minimumadó rendszerének átvételét követően is. Valószínű, hogy az effektív adókulcs meghatározása során a társasági adó mellett más adónemeket, például a helyi iparűzési adót, valamint az energiaellátók jövedelemadóját is figyelembe lehet majd venni. 

A teljes adóbrosúra ezen a linken elérhető: https://www.mazars.hu/Nyitolap/Hirek/Kiadvanyaink/Kozep-es-Kelet-Europai-Adokalauz/Mazars-Koezep-es-Kelet-Europai-Adokalauz-2023

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra