Mennyibõl lehet ma saját cégünk?

ART 2010-06-29

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Egy cég alapítása nem kis döntés, hiszen ki ne hallotta volna már, hogy ez bizony egy komoly befektetés, ami az elsõ években inkább csak viszi a pénzt, mint hozza. Igaz ez akkor is, ha az alapításhoz a törvényileg meghatározott tõke nagysága ma már nem olyan nagy, mint néhány éve. De pontosan mennyibõl is lehet ma egy céget megalapítani?

_____________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év II. félévre 8.820,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_____________________________________________

A minimális induló vagyon

Az egyes társasági formáknál a törvény eltérõ összegû kötelezõ hozzájárulást szab meg, mellyel a társaság megalapítható. Fontos, hogy a törvény a minimumot határozza meg, így attól felfelé tetszésünk szerint eltérhetünk. A minimum összeg egy korlátolt felelõsségû társaság esetében 500.000 forint, zártkörû részvénytársaság esetén 5.000.000 forint, nyilvános részvénytársaságot pedig 20.000.000 forinttal alapíthatunk. A betéti társaság nem véletlenül maradt ki a felsorolásunkból, hiszen ott nincs ilyen minimális összeg meghatározva, így akár már pár ezer forinttal is elindulhatnak a piacot meghódítani.

Fontos feltétel, hogy a cégben minden egyes tagnak hozzá kell járulnia a cég vagyonához, vagyis nem elegendõ, ha csak az egyik tag adja az induló tõkét, míg a másik hivatalosan semmilyen összeggel sem járul hozzá a céghez.

Milyen felelõssége van az egyes tagoknak?

Bár látszólag ez a kérdés nem tartozik szorosan az induló vagyon mértékéhez, azonban még sem árt, ha röviden átnézzük, hiszen az összefüggés azért fellelhetõ. Elsõként a betéti társaság esetén vizsgáljuk meg a tagok helyzetét. Itt létezik legalább egy ún. beltag, aki korlátlanul felel a saját vagyonával is, és legalább egy kültag, aki csak azzal a vagyonnal felel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Vagyis nem véletlen, hogy egy Bt., akár már pár ezer forinttal is megalapítható, hiszen a beltag a saját személyes vagyonával is felel a cég tartozásaiért, így nem szükséges, hogy az induló vagyont különösebben meghatározzák.

A kft.-k már inkább vagyonegyesítõ jellegûek, és mint azt a nevük is mutatja, a tagok felelõssége korlátozott. Ezt azt jelenti, hogy csak azzal a vagyonnal felelnek a tartozásokért, amit a társaságba bevittek, és ha ezt teljesítették a cég felé, akkor késõbb a saját vagyonuk már nem áll a cég tartozásai mögött. A részvénytársaságok már valódi vagyonegyesítõk, hiszen itt a részvényesek - vagyis a cég tulajdonosai - személye már nem is lényeges, nagyon sokan is lehetnek, és õk is ugyanúgy korlátozottan felelõsek, mint a kft. tulajdonosai.

Hogyan lehet a cég induló vagyonát biztosítani?

A törvény ezt is rendezi, amikor kimondja, hogy a vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli is. Ez utóbbi az apport. A pénzbeli hozzájárulás egyértelmû. Ami lényeges lehet, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben, ma már kft. alapításakor sem kell kötelezõen elõzetesen bankszámlán elhelyezni az összeget, a fizetés történhet készpénzben is a társaság részére.

Mi lehet apport?

Nem pénzbeli hozzájárulás lehet minden vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog vagy egyéb vagyoni értékû jog. Így tehát lehet ez egy ingatlan, számítógép, bútor, kiadói vagy szerzõi jogok, szabadalom, vagy éppen bérleti jog, ha a tag annak jogosultja. Fontos kritérium azonban, hogy csakis olyan dolog, jog lehet, ami forgalomképes, azaz, el lehet adni. Egy haszonélvezeti jog ezért nem vihetõ be egy cégbe. Nem lehet továbbá apport a tag munkavégzésre vagy más személyes közremûködésre illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalása sem. Vagyis például az, hogy valaki a cég ügyvezetõje lesz és ellátja az ezzel kapcsolatos nem kevés munkával és felelõsséggel járó teendõket, nem apportálható a cégbe, ez nem lehet az alapításkori vagyonhoz való hozzájárulása.

Fontos, hogy amit beviszünk a társaságba, az a társaság, a cég vagyona lesz, vagyis mi magánszemélyként már nem rendelkezünk vele sajátunkként. Fontoljuk meg hát, hogy milyen apportot viszünk be egy cégbe!

- - - - - - - - -
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
Tel.: (1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.megbizhatougyvediiroda.hu

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégrõl tudni kell. Szerzõ: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ, az Önadózó újság fõszerkesztõje. Formátum: hagyományos nyomdai elõállítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra